Egy nemzedék portréja rajzolódik ki Tánczos Vilmos új könyvében
Mirk Szidónia-Kata, Tánczos Vilmos, Dávid Gyula
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Az erdélyi tudós társaság neves alakjait szólaltatja meg legújabb könyvében Tánczos Vilmos. A történések színe és visszája című interjúkötetet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be, a szerzővel Mirk Szidónia-Kata szerkesztő beszélgetett.
Nagy Lilla
2025. január 24., 17:542025. január 24., 17:54
Erdélyi tudósokkal folytatott beszélgetéseket tartalmaz a Székelyföld Alapítvány kiadásában megjelent, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató A történések színe és visszája című kötete, amelyet január 23-án szép számú érdeklődő előtt mutattak be a csíkszeredai Lázár-házban. Az esemény házigazdájaként Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntötte a jelenlevőket, majd a szerzővel a kötet szerkesztője, Mirk Szidónia-Kata beszélgetett. Az est meglepetésvendége Dávid Gyula irodalomkutató volt.
Beke Mihály András, Mirk Szidónia-Kata és Tánczos Vilmos
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Beke Mihály András röviden szólt a szerzőről és az interjúkötetről, és kiemelte azt is, hogy Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán már hagyománnyá váltak a könyvbemutatók, a kulturális események. Mint fogalmazott, egész héten a magyar kultúra napját ünnepeljük, amely része Tánczos Vilmos könyvbemutatója is.
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
A beszélgetés elején Mirk Szidónia-Kata röviden felvázolta a Székelyföld folyóirat történetét: „A rendszerváltás után a Székelyföldnek mindent zéróról kellett kezdenie, mert eltérően a többi folyóirattól, amelyek 1990-ben legfeljebb csak nevet cseréltek, ki kellett alakítani a szerzőgárdáját, olvasótáborát, kapcsolatrendszerét.
A lap fennállásának 28. esztendejében talán nem is volt olyan év, amikor ne kaptunk volna tőle kéziratot” – fogalmazott.
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Mint elhangzott, Tánczos Vilmos tudományos munkái olyan igényes nyelven íródnak és nyernek végső formát, ami ma már egyre kevésbé van szokásban a tudomány művelői között. A néprajztudományban általa meghonosított néprajzi esszék az etnográfia és a szépirodalom határán mozogva úgy nyújtanak számunkra esztétikai élményt, hogy nem csorbul tudományos hitelességük sem, hiszen a népi kultúra jelenségeinek rejtett jelentéseire irányítja rá a figyelmet. Ez a nyelvi igényesség, a finom árnyalatokra figyelő szerkesztés kiviláglik az általa készített interjúkból is.
Mirk Szidónia-Kata szerint az interjúk külön-külön is roppant érdekesek, olvasmányosak, megismerhetjük belőlük az erdélyi tudóstársadalom kiválóságainak életútját, de így egybeolvasva őket elmondhatjuk, hogy hiteles látlelete az erdélyi magyarság 20. századi sorsának.
Tánczos Vilmos és Dávid Gyula
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
A felvezető után a szerkesztő kérésére a szerző felidézte a Székelyföld folyóirat indulását. Tánczos Vilmos elmesélte, hogy ő ajánlotta Ferenczes Istvánnak, a Székelyföld alapítójának, hogy negyedévente jelenjen meg a folyóirat, máskülönben nem fogják tudni utolérni magukat. Tánczos személyes késztetése volt, hogy írjon a lapba, azt érezte, hogy kötelessége.
Fotó: Incze Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Az új kötetéről elhangzott, Tánczos nem a kortársait, hanem az idősebb nemzedék kiválóságait szólaltatja meg, s e nemzedéki kereten belül igyekszik szóra hívni mindenkit, aki meghatározó szerepet játszott a második világháború utáni egyetemi és tudományos életben:
Felmerült a kérdés, hogy az első interjú elkészítésekor gondolt-e arra a szerző, hogy sorozat lesz belőle, és az egyes alkotók életútján keresztül egy nemzedék portréját sikerül majd megrajzolnia. „A válaszom egyszerű: eszem ágában sem volt sorozatot készíteni, nem tudtam, hogy ebből ez fog kisülni, és kicsit igazad van, mert amikor összerakja az ember a tizenhárom interjút, látja hogy úgy összeáll, hogy tényleg ez egy ilyen nemzedéki tudós portrékép” – fogalmazott Tánczos.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát
Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig
Húsz év történetekkel megtöltött terekben
Múzeumok, kastélyok, történelmi terek újragondolásán dolgozik a művészetet és a korszerű technológiákat ötvöző Manierart. A húszéves gyergyócsomafalvi alkotócsapat nemcsak hagyatékot segít továbbadni. Szélesebb körben is megismertetné a kultúránkat.
Húsz év történetekkel megtöltött terekben
Murakami Haruki és az elhízás elleni terápiákat forradalmasító tudósok is a Nobel-esélyesek között szerepelnek
A japán Murakami Haruki és a kínai Can Hszüe is szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők sorában a Ladbrokes brit fogadóiroda toplistáján.
Murakami Haruki és az elhízás elleni terápiákat forradalmasító tudósok is a Nobel-esélyesek között szerepelnek
Az esemény, amelyet úgy minősítenek, hogy „a világ minden szegletében ismertté teszi Székelyföld nevét”
Rekordszámú pályamű és több mint hetven ország alkotóinak részvételével nyílt meg a 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé. Az idei Torzulás hívószó a valóság, az identitás és a társadalmi változások kérdéseit állítja középpontba.
Az esemény, amelyet úgy minősítenek, hogy „a világ minden szegletében ismertté teszi Székelyföld nevét”
Nem csak kottákat és hangszereket visznek magukkal a zenészek a budapesti fellépésre
Bogányi Gergely zongoraművésszel lép fel a budapesti Zeneakadémián a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, de az út nemcsak a koncertről szól: a szervezők diplomáciai, turisztikai, gasztronómiai és üzleti programokkal is bemutatják Maros megyét.
Nem csak kottákat és hangszereket visznek magukkal a zenészek a budapesti fellépésre
Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen
Elkezdődött a 17. dráMA Kortárs Színházi Találkozó Székelyudvarhelyen, amelyen kizárólag kortárs magyar és román drámaszövegekre épülő produkciókat láthat a közönség. A nyitónapon a 6. dráMÁzat drámapályázat eredményeit is ismertették.
Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen
Saját hangját keresi első szerzői lemezén Vajda Attila
Megjelent Vajda Attila első szerzői albuma, a The First Step, amely hat saját kompozíción keresztül mutatja meg, hogyan gondolkodik a székelyudvarhelyi jazzmuzsikus a kompozíció és az improvizáció kapcsolatáról. A lemezbemutató koncert Budapesten lesz.
Saját hangját keresi első szerzői lemezén Vajda Attila
„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja
Minden előzetes promózás nélkül, szeptember 14-én elérhetővé vált Romániában is az Apple streamingplatformja, a 2019-ben indult Apple TV. Kipróbáltuk.
„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja
Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze
Elnyerte az idei Kaszás Attila-díjat Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színművésze. A közönség szavazatai alapján odaítélt elismerést csütörtökön adták át a budapesti Vígszínházban.
Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!