Egy forradalmár álmodozó próbálkozása a színpadon
Madarász Viktor: Petőfi halála, 1875; A forradalom költője előbb statisztált, jegyet szedett, majd verseiben a színpadnál is nagyobb közönséghez szólt. Forrás: Wikipédia
Díszletet cipelt, jegyet szedett, statisztált: mielőtt a nemzet költőjévé vált volna, Petőfi Sándor vándorszínészként járta a vidéket. Szenvedélyes, küzdelmes, olykor megalázó út volt ez, amely végül a költészet felé terelte őt – örökre.
Nagy Lilla
2025. július 31., 16:102025. július 31., 16:10
2025. július 31., 16:202025. július 31., 16:20
Petőfi Sándort ma a nemzeti költészetünk lánglelkű hősének ismerjük, aki verseiben népet, szabadságot, hazát énekelt meg, s végül egy forradalom viharos forgatagában veszett nyoma. De talán kevesebben tudják, hogy életének egyik legkalandosabb korszaka a színpadhoz kötötte – nem mint költőt vagy drámaírót, hanem mint színészt. Olyan szerep volt ez az életében, amelyért szenvedéllyel küzdött, de amely végül nem neki való díszletnek bizonyult. Petőfi halálának július 31-i évfordulóján ezúttal a színpadon botladozó, álmodozó ifjút idézzük meg – azt, aki végül a történelem színpadán talált főszerepet. Írásunk alapjául Ferenczi Zoltán Petőfi életrajza, Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című művének Petőfire vonatkozó részei, valamint B. Kádár Zsuzsanna és Nagy Péter Tibor Az 1929–31-es színművészeti lexikon adatbázisának adatai szolgáltak.
Egy ifjú lelkesedése a színházért
Petőfi már tizenöt éves diákként szerelmes lett – nem csupán egy Borcsa nevű színésznőbe, hanem a színpad fülledt világába is. Egy aszódi színtársulat előadásai lángra lobbantották a lelkét: úgy érezte, neki ott a helye, a fények mögött, a szerepek bőrében. Apai átok és anyai könny sem tántoríthatta volna el – legalábbis akkor még így gondolta. Az első akadály rögtön érkezett: iskolai bizonyítványt kértek tőle a társulatnál, ő pedig tanárától próbált szerezni egyet. Ám a tanár nem partner volt, hanem áruló – levelet írt az apának, aki dühödten érkezett, hogy kiszakítsa fiát a „pokol örvényéből”.
De amit az apa tilt, azt a fiú még inkább akarja. Petőfi gyalog ment el Pestre, hogy a Nemzeti Színház statisztája lehessen – álnéven, Rónai néven vállalt szerepeket.
De ő boldog volt, mert a színház falain belül lehetett. Hét hónapig élte ezt az életet, mielőtt újra „megmentette” őt apja, s a vándorszínészet első korszaka véget ért.
A „színészsöpredék” között
De Petőfi nem adta fel. Katonai kitérő után újra próbálkozott: Karcagon, Ozorán, Cece községben, Sárbogárdon, Mohácson – egyre kisebb és szegényesebb társulatoknál. Néha Rónai, máskor Borostyán vagy Sajó néven játszott, vagy inkább szolgált, díszleteket cipelt, színlapot írt, jegyet szedett, kortinát húzott, lámpát töltött.
Volt, hogy ruhadarabjait eladta, hogy színházjegyre legyen pénze, vagy éppen megalázó segédmunkákból próbált néhány krajcárt kisajtolni. Egyetlen valódi örömét akkor élte, amikor a szekszárdi Augusz Antal egy ezüst tallérral jutalmazta a színlapkézbesítését. Ez elég volt ahhoz, hogy továbbálljon.
Petőfi a színház világából merített emberismeretet, ritmust és nyelvi érzéket – mindazt, ami költészetét is formálta
A kis társulatokban, amelyekhez csatlakozott, sehol sem várt rá igazi művészi közeg. Egyik levelében így kesergett: „ez a színészsöpredék... majdnem merőben lelketlen fajankókból áll, akiknek a művészet fenségéről még csak fogalmuk sincs!” Petőfit nem csupán a nélkülözés bántotta, hanem az is, hogy álmait körülvette a középszerűség.
A közönség és a kard
Amikor Fehérvárra került, a színházi társulatban – barátja, Szuper Károly segítségével – végre kapott egy kis szerepet. A Párisi naplopó című vígjáték második inasát játszotta, akinek csak néhány szava volt: egy kis tiltakozás, egy felkacagás, és némi kóbor szöveg. Petőfi mégis úgy érezte: ez az ő pillanata. Az Első szerepem című versében meg is írta a nevetésbe csomagolt keserűséget: „pályámon óh, úgyis tudom / leend sok sírni még.”
Olykor egy barátnál, Szupernél melegedett, másszor a színpad mögötti öltöző lett az otthona. De közben verseket írt, másolt, fordított – Shakespeare-t olvasott eredetiben, és még a rendező kiejtését is javítgatta, ha idegen szavakat mondott hibásan. Lassan-lassan egy másik pálya körvonalazódott: a költőé.
Ám a színészi ambíció még lobbogott. Még akkor is, amikor egy felejthetetlen estén a Griselda című darabban statisztálva, kard híján bunkósbotot dugott a kardtartójába. A közönség soraiban először csak mosoly, aztán nevetés, majd általános derültség lett úrrá. A játék majdnem félbeszakadt. A rendező tombolt. Petőfit megbüntették – 5 forintra –, de az igazgató végül elengedte a bírságot.
Hiányzott belőle az a fajta alázat és gyakorlatiasság, amelyre a vándorszínészi lét rákényszerítette volna. Emellett túl erősen élt benne az elvont, idealista kép a művészetről, a „szent színpadról”, ahol magas eszmék és nemes érzések szolgálják a néző lelki felemelkedését. A valóság viszont más volt: fagyos öltözők, pár krajcárért eljátszott vígjátékok, egymást hátba szúró színésztársak.
„Első szerepem” – Petőfi színpadi pályafutása során alig kapott komolyabb szerepeket, de minden lehetőséget szent pillanatként élt meg
Fotó: Forrás: Wikipédia
Egy ponton túl Petőfi számára a színház nem maradhatott több, mint eszköz és tapasztalat. A valódi hivatása nem a színpad, hanem a papír volt. A színházban megtanulta az emberi gyarlóság arcait, a karakterformálás belső logikáját, a nyelv ritmusát, a kimondott szó súlyát – s ezeket a tanulságokat verseibe vitte tovább. Ezekben az években is születtek a legelső, még tapogatózó, de már erős hangú költeményei.
Az 1843-as év végén végleg szakított vele, és Debrecenben, majd Pesten a költészet útját kezdte járni. Első verseskötete hamarosan megjelent, s ezzel új élet nyílt számára – az, amelyben már valóban a „nemzet színpadára” léphetett.
Az eljátszott és megélt szerepek
A Petőfi-színész alakja így a magyar irodalomtörténet egyik legemberibb fejezete: egy fiatalember, aki a saját vágyait, álmait hajszolva, meg nem alkuvó szenvedéllyel vetette bele magát egy olyan világba, amely nem fogadta be őt teljesen. Színész akart lenni, és miközben kudarcot vallott, megtalálta önmagát. Aki a saját életével játszott, végül a nemzet költőjeként írta be nevét a történelembe.
Ez a történet nemcsak arról szól, hogy valaki honnan indult – hanem arról is, hogy az álmaink néha nem ott teljesednek ki, ahol először keressük őket.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen
Elkezdődött a 17. dráMA Kortárs Színházi Találkozó Székelyudvarhelyen, amelyen kizárólag kortárs magyar és román drámaszövegekre épülő produkciókat láthat a közönség. A nyitónapon a 6. dráMÁzat drámapályázat eredményeit is ismertették.
Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen
Saját hangját keresi első szerzői lemezén Vajda Attila
Megjelent Vajda Attila első szerzői albuma, a The First Step, amely hat saját kompozíción keresztül mutatja meg, hogyan gondolkodik a székelyudvarhelyi jazzmuzsikus a kompozíció és az improvizáció kapcsolatáról. A lemezbemutató koncert Budapesten lesz.
Saját hangját keresi első szerzői lemezén Vajda Attila
„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja
Minden előzetes promózás nélkül, szeptember 14-én elérhetővé vált Romániában is az Apple streamingplatformja, a 2019-ben indult Apple TV. Kipróbáltuk.
„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja
Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze
Elnyerte az idei Kaszás Attila-díjat Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színművésze. A közönség szavazatai alapján odaítélt elismerést csütörtökön adták át a budapesti Vígszínházban.
Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze
Középkori/fantasy világban játszódó videójátékok, amikkel nem lehet egyhamar betelni
Sokunk kedvence a Witcher 3 ismét aktuális lett, ennek apropóján válogattunk össze hasonló játékokat az elmúlt időszakból. Ajánló.
Középkori/fantasy világban játszódó videójátékok, amikkel nem lehet egyhamar betelni
Filmek, amiket nem hagynánk ki az ősz első felében
Dél-koreai idegeninváziós sci-fi, parasztlázadást feldolgozó kosztümös dráma, Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert filmje, Tom Cruise visszatérése és Anne Hathaway idei ötödik filmje is megtalálható az ősz első felét felölelő moziajánlónkban.
Filmek, amiket nem hagynánk ki az ősz első felében
Bűntudat nélkül: így lehet a nassolás az egészséges életmód része
A nassolásról sokáig úgy gondoltuk, hogy az egészséges életmód egyik legnagyobb ellensége. Már azonban tudjuk, hogy a megfelelően megválasztott falatok nemcsak finomak, hanem támogatják a szervezet működését, az energiaszintet és akár a fejlődést is.
Bűntudat nélkül: így lehet a nassolás az egészséges életmód része
TikTok-generáció az iskolaudvaron – így öltöznek a mai kamaszok
Tíz év alatt a Tumblr helyét átvette a TikTok, de a tinédzserek célja nem változott: ruháikkal szeretnék megmutatni, kik is valójában. Szülőket, kamaszokat és turkálós eladókat kérdeztünk a mai iskolai divatról.
TikTok-generáció az iskolaudvaron – így öltöznek a mai kamaszok
Nem lehetetlen küldetés: magashegymászás negyven fölött, kezdőként
Épségben és sok tapasztalattal gazdagabban érkeztek haza nemrégiben a Székelyek a magasban expedíció tagjai az Alpokból, ahol hat négyezer fölötti csúcsot gyűrtek maguk alá: negyvenes éveikben járó, kezdő magashegyi mászókként.
Nem lehetetlen küldetés: magashegymászás negyven fölött, kezdőként
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!