
Bokor Barna
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Noha mostanában gyakran mutatják be úgy, hogy ő Bethlen Gábor, és a forgatás óta bármikor szívesen pattan lóra, de nem jár panyókára vetett mentében, sem karddal az oldalán. Péntek esténként ő is a képernyő előtt ül és izgatottan nézi a Tündérkert sorozat legújabb részét. Ő Bokor Barna, akivel a Tündérkertes élményeiről, Bethlen Gábor megformálásáról és arról is beszélgettünk, hogy milyen ajándékot kapott a forgatások során.
2023. november 15., 22:442023. november 15., 22:44
2023. november 16., 08:242023. november 16., 08:24
443 éve született, 1580. november 15-én és 394 éve, 1629-ben halt meg ugyanezen a napon a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége: Bethlen Gábor.
Az uralkodása alatti időszakot gyakran Erdély aranykorának nevezik, hiszen
Erről az időszakról jelent meg 1922-ben Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első része, a Tündérkert,
A sorozat részei ugyanakkor visszanézhetők a Médiaklikk Tündérkertes aloldalán, ide kattintva.
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
A Tündérkert stábja október végén székelyföldi körútra érkezett, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön találkozhattak a nézők az alkotókkal, többek között a Bethlen Gábort alakító, szovátai származású, jelenleg Marosvásárhelyen és Budapesten játszó Bokor Barnával is.

A Tündérkert című történelmi filmsorozat első részét tekinthették meg, majd a sorozat alkotóival és színészeivel találkozhattak a székelyudvarhelyiek, csíkszeredaiak, kézdivásárhelyiek és sepsiszentgyörgyiek a hétvégén.
„Nagyon jól esett ez a székelyföldi turné, a közönségtalálkozók feltöltöttek, igazi jófajta találkozások voltak.
– emelte ki Barna, amikor arról beszéltünk, hogy míg a színházban egy előadás alatt a taps, a nevetés, vagy éppen a csend egyfajta visszajelzés, a film esetében ritkább, hogy direkt módon találkozzon a színész a közönséggel. „Ott vagy a vásznon, a képernyőn és az le van zárva, megismételhetetlen, olyan, mint egy időkapszula, azon, mint színész, már nem tudsz módosítani. A színház élőbb szövet, állandóan változik. Talán ezért is voltak jók ezek a közönségtalálkozók, mert konkrét energiákat tapasztalhattunk meg” – fejtette ki a színész.
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
A legelső szereplő, akiről tudták, hogy benne lesz a sorozatban, az Bokor Barna volt, ő „egy megtestült Bethlen” – fogalmazott a csíki közönségtalálkozón az alkotás rendezője, Madarász Isti. Barna elmondta, valószínű, látták, hogy ez a szerep találja őt, és sok olyan castingjelenet volt, ahol hozzá néztek partnereket.
Amikor valamit megfilmesítenek, elhelyezik egy világba, egymás mellé helyezik a karaktereket, hogy mi mivel passzol, meg kell legyenek a harmonikus viszonyok. Például sok Báthory-jelölttel castingoltam, Katona Péter Dániellel rögtön működött a kapocs. Nagyon szeretem, remek színész. Az döbbentett meg, hogy egy ennyire fiatal ember mekkora erővel rendelkezik. Egyszerre van az a testalkata, amiről szól a film, miközben belül egy hatalmas nagy tenger táncol. A színészi erejét végig érezhettük.

A magyarok is tudnak olyan színvonalú kosztümös, történelmi sorozatot készíteni, mint amilyenek a mostani streamingplatformok kínálatában érhetők el – jó példa erre az újdonsült Tündérkert. Kritika az első két epizódról.
Hogy Báthory milyen volt, nem tudhatjuk, de nagyon sokan reagálnak, hogy egy erdélyi fejedelem nem lehetett ennyire vékony, vagy ennyire fiatal. Pedig de. Tizenkilenc éves volt, amikor trónra került. Mi még így is idősebbek vagyunk a karaktereknél, akiket alakítunk, persze, régen másként járt az idő, másként használódtak el az emberek” – részletezte.
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Arról, hogy miként készült fel a szerepre, elmondta, hogy elolvasott mindent Bethlenről, a korról, ami a rendelkezésére állt. Ugyanakkor a forgatókönyvet lapozgatta nagyon sokat, hiszen a forgatások során nem lineárisan veszik fel a jeleneteket, hanem ugrándoznak a történetben, és neki a karakterfejlődés minden pillanatát ismernie kellett ahhoz, hogy mindegyik forgatási napon épp oda tudjon „ugrani”, ahol a karakter tart.
Kerestem kívül, de végül magamban találtam meg. Olvasva a regényt, nagyon sok olyan közös pont van, ami bennem is hasonló reakciókat vált ki, mint ahogy ő élt. Inkább egy nagyfokú csodálat és tisztelet volt az első reakcióm, és aztán kerestem azokat a pontokat, amelyek kényelmetlenek, fájdalmasak, kerestem az erkölcsi dilemmákat, politikai döntéseket. Azt nem lehetett, hogy egy köztéri szobrot tologatok magam előtt, és azt sem lehetett, hogy én magam merevedjek szoborrá, hanem valamifajta azonosulás általi emberábrázolásra törekedtem. De hogy személyes legyen, magamban kellett megtalálnom ezeket a kapaszkodókat” – avatott be az azonosulási folyamatba a színész.
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Bokor Barna lelkesen mesélt a forgatási élményeiről és a csapatról: remek barátságok alakultak ki, a forgatás óta kéthetente összeülnek, tartják a kapcsolatot. De ezen túl a legnagyobb ajándék számára a lovakkal való találkozás és lovaglás, hiszen a sorozatnak köszönhetően került kapcsolatba a lovas világgal. „Teljesen nulláról kezdtük el, Nyárádszentsimonba jártunk Deszkával (a Nagy András hajdúvezért alakító Pál D. Attila – szerk. megj.), és fokozatosan tanultunk bánni a lovakkal:
Mégiscsak lovasnemzet vagyunk, valahogy úgy voltam, hogy nem az volt, hogy tanultam a lovaglást, hanem emlékeztem, hogy ezt már csináltam. Úgy látszik, ez belénk van kódolva. Függőség alakult ki, már most azon gondolkodom, hogy hogyan lehetne valahogy – a körülményeimnek megfelelően –, hogy legyen valahol egy lovam a közelben” – fejtette ki.
Bokor Barna a Székely Határőr Emlékközpontban. A veres darabont Bethlen uralkodása alatt katonáskodott
Fotó: Magyarosi Sándor
A harcjelenetek kapcsán nevetve tette hozzá, hogy sokkal durvább harcokra készült, hiszen úgy olvasta, hogy Bethlen nagy harcos volt, és saját kezével győzte le Nagy Andrást. De úgy véli, nagyon szépen alakult a forgatókönyv végleges formája, mert abban Bethlen jóval elegánsabb, mértékletesebb és nem „mocskolja” össze magát. „Azt tudjuk róla, hogy hadviselt ember volt, már 16 éves korában sereget vezetett, nem retten meg attól, hogy oda kell vágni. De a sorozatot nézve teljesen értem ezt a kimért vonalat. Úgyhogy
Fizikailag néha megterhelő volt, hiszen a forgatás során használt kardok önmagukban nehezek, mint ahogy a páncél is, amelyben lovagolni kellett. Ugyanakkor, az időjárási körülmények sem voltak mindig kedvezőek, a film forgatása nyári és téli időszakban is zajlott.
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
„Nyáron a nagy hőségben aki túl volt öltözve, már alig várta, hogy jöjjön a hidegebb idő, hisz akkor jól fogtak a kacagányok és egyéb vastag jelmezek. Nekem például a csizmám talpa rendkívül vékony volt és úgy oldottam meg, hogy tettem bele egy elektromos lábmelegítőt, amit nyilván abban a korban még nem használtak, a 17. században nem volt fenékig wellness az élet.
– emlékezett vissza.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
És hogy hol találjuk Bokor Barnát péntek esténként az utóbbi hetekben? A tévé képernyője előtt, hiszen ő is akkor látja először a sorozat részeit, amikor vetítik. „Nagyon izgulok, hogy mi lesz, és csodálom, hogy mi lett belőle. Mert a helyszínek, ahol forgattunk, néha háromszáz kilométerre és fél év távolságra vannak egymástól. Például, hogy belépek egy ajtón és kilépek egy folyósóra, az fél év távolság és sok száz kilométer. Mindig meglep, amikor látom összevágva.”
Arról, hogy amióta debütált a sorozat gyakran úgy mutatják őt be, hogy „íme, Bethlen Gábor”, úgy fogalmazott, hogy a színész leteszi a szerepet, amikor kilép a színpadról vagy a forgatási helyszínről. Mint mondta, ezek olyan frekvenciák, amelyekre ráhangolódik egy színész, és mivel több szerepet játszik, be van állítva, hogy melyik rádiócsatorna melyik frekvencián szól, és azt váltogatja.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Ez hozzátartozik a személyiségfejlődésünkhöz, és remélem, hogy meg tudok őrizni valamit Bethlen Gáborból, és anélkül, hogy ezt most látványosan hordoznám, például nem karddal járok, bár lóval szeretnék továbbra is járni” – mondta el zárásként Bokor Barna.
Fotó: Tündérkert/Megafilm
A Tündérkert alkotóival és „Bethlen Gáborral” is legközelebb Marosvásárhelyen találkozhatnak a nézők. November 16-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban 14 órától Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője faggatja a Tündérkert sorozat kulisszatitkairól Bokor Barnát, Henn Jánost, Németh B. Kristófot, Ördög Miklós Leventét és Madarász Isti rendezőt.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!