Tündérkert: a magyar Trónok harca, ami Erdély múltjába repít vissza

Elkerülhetetlen a Trónok harca párhuzam a Tündérkert vonatkozásában, ugyanis a 2010-ben debütált HBO-fantasy egy olyan standardot hozott be a sorozatiparba, amiből a mai napig inspirálódnak a történelmi-kosztümös sorozatok készítői, akik

Úttörő próbálkozás

A Tündérkert az első ilyen próbálkozás, és ezáltal tényleg úttörőnek számít, hiszen

Ahhoz, hogy még hitelesebb, és hozzánk közelebb álló legyen a sorozat, a készítők erdélyi – többnyire marosvásárhelyi – színészeket castingoltak, így a magyar film- és sorozatgyártás ismert arcai mellett

A 17. század elején játszódó, az Erdélyi Fejedelemség utolsó Báthory uralkodójáról Báthory Gáborról és az őt körülvevő történelmi személyiségekről szóló történet főbb szerepeit ugyanakkor olyan ismert vagy épp szárnyaikat bontogató magyar színészekre osztották, mint Katona Péter Dániel (Báthory Gábor), Szamosi Zsófia (Báthory Erzsébet), Gáspár Kata (Török Kata), Dobos Evelin (Palotsai Anna), Balsai Móni (Károlyi Zsuzsanna), Szőke Abigél (Báthory Anna), Rajkai Zoltán (Géczi András), Kálloy Molnár Péter (Bánffy Dénes), Pataki Ferenc (Imreffy kancellár), Parti Nóri (Imreffyné), és még sokan mások. A produkció különlegessége, hogy a készítők történészeket és szakértőket is bevontak, hogy ezáltal a lehető leghitelesebben jeleníthessék meg Erdély történelmének ezen időszakát.

Dicstelen korszakot választottak

Bár Erdély történelmével nagyon sokan képben vannak, a Tündérkert nyomán érdemes legalább a főbb szereplőkről szóló Wikipédia-szócikkeket felütni, hogy láthassuk: egy elég dicstelen korszakot mutat be a sorozat és az alapjául szolgáló regény, hiszen

A Katona Péter Dániel alakításában mutatott – egyébként rövid életű – Báthory Gábor tényleg egy meggondolatlan ifjú volt, aki szerencsés körülményeknek köszönhette, hogy az akkor független, nyugatról a Habsburgok, keletről pedig az Oszmán-birodalom által határolt Erdély fejedelme lehetett, uralkodásában nem volt túl sok köszönet. Itt tényleg adja magát a Trónok harca párhuzam, hiszen

Vele ellentétben Bethlen egy igazi erős jellem (Bokor Barna egyébként kitűnő alakításában, aki kackiás bajszával, egyenes tartásával tényleg átlényegül az ifjú Bethlen Gáborrá), akiről már itt látszik, hogy

Báthoryt még a nemesek „ármánykodása” is idegesíti, egy gyúnyvers nyomán pedig a Bánffyakon készül bosszút állni újdonsült támogatói és szövetségesei, a hajdúk segítségével. Ilyen és ehhez hasonló ármánykodások közepette ismerhetjük meg az első két rész során a főbb szereplőket, akiknek személyiségeinek kidomborítására is kellő időt szántak a készítők.

A Tündérkert összességében egy korrekt kosztümös sorozat, ami kisebb nagyobb hibái és hiányosságai ellenére (időnként suta és egyszerű párbeszédek, helyenként nem túl életszerű helyzetek, ugyanakkor pár technikai hiányosság, például az elég gagyira sikeredett torokvágás) egy nagyon jó néznivaló, főként nekünk erdélyieknek, akik

Nem utolsósorban pedig azért is jó, hogy rávegyen minket arra, hogy levegyük a polcról Móricz Zsigmond Tündérkert című regényét, és elmerüljünk kicsit Erdély régmúltjának történéseiben. Mind a regény, mind az az alapján készült sorozat révén pedig a közvetlen környezetünk történelmét, nagy alakjait, fontos történéseit jobban megismerhetjük, ami nem elhanyagolható az általános műveltség tekintetében.

A sorozat első két része és a hetente érkező új epizódok a mediaklikk.hu/tunderkert oldalon nézhetők vissza, az új részek pedig péntek esténként láthatóak a Duna Televízió műsorán.