Tündérkert: a magyar Trónok harca, ami Erdély múltjába repít vissza
Fotó: Tündérkert/Megafilm
A magyarok is tudnak olyan színvonalú kosztümös, történelmi sorozatot készíteni, mint amilyenek a mostani streamingplatformok kínálatában érhetők el – jó példa erre az újdonsült Tündérkert. A Báthory Gáborról és uralkodásáról szóló nyolc epizódos folytatásos történetet az első két rész alapján nem túlzás a magyar Trónok harcának nevezni. Kritika.
Tamás Attila
2023. október 15., 19:552023. október 15., 19:55
Sokunk számára már nosztalgikus a mai világban, hogy az okostévén a streamingfelületek applikációi helyett a kábeles kínálatra váltsunk azért, hogy megnézhessük egy sorozat új epizódját.
A streaming és az időnkénti hagyományos tévé-fogyasztás szűk keresztmetszetében biztosan nincsenek sokan, hiszen ki az az „elvetemült”, aki mai világban kábeltévé-előfizetéssel rendelkezik, de mellette havidíjat fizet a Netflixnek, az HBO-nak vagy éppen a Disney-nek. Én ebbe a szűk keresztmetszetbe tartozom, emiatt is volt számomra nosztalgikus, hogy a nap adott pontján leüljek a tévé elé, kiválasszam a csatornák közül a Dunát, hogy megnézhessem az új magyar kosztümös történelmi sorozatot, a Megafilm és az MTVA koprodukciójában, Móricz Zsigmond regénye alapján készült Tündérkertet.
Fotó: Tündérkert/Megafilm
Elkerülhetetlen a Trónok harca párhuzam a Tündérkert vonatkozásában, ugyanis a 2010-ben debütált HBO-fantasy egy olyan standardot hozott be a sorozatiparba, amiből a mai napig inspirálódnak a történelmi-kosztümös sorozatok készítői, akik
A Tündérkert pedig most az a produkció, amivel a magyar mozgóképgyártás is megmutatja, hogy igenis nálunk is vannak olyan filmes szakemberek – jelen esetben Madarász Isti rendező és csapata –, akik képesek nagy költségvetésű kosztümös-történelmi sorozatot készíteni, ugyanakkor ráirányítja a figyelmet arra is, hogy
Fotó: Megafilm
Úttörő próbálkozás
A Tündérkert az első ilyen próbálkozás, és ezáltal tényleg úttörőnek számít, hiszen
Ez azonban mostantól megváltozott, hiszen egy olyan kosztümös kalandsorozat készült a Megafilm és az MTVA koprodukciójában, amiben saját, hozzánk közel álló történelmi személyiségek tűnnek fel a főbb szerepekben. Természetesen nem kell elvárni a Tündérkerttől, hogy történelemóra-alternatíva legyen, hiszen eleve egy történelmi korszakból ihletődő fikciós mű; Móricz Zsigmond azonos című regénye alapján készült, így elkerülhetetlen, hogy
Fotó: Tündérkert/Megafilm
Ahhoz, hogy még hitelesebb, és hozzánk közelebb álló legyen a sorozat, a készítők erdélyi – többnyire marosvásárhelyi – színészeket castingoltak, így a magyar film- és sorozatgyártás ismert arcai mellett
Fotó: Tündérkert/Megafilm
A 17. század elején játszódó, az Erdélyi Fejedelemség utolsó Báthory uralkodójáról Báthory Gáborról és az őt körülvevő történelmi személyiségekről szóló történet főbb szerepeit ugyanakkor olyan ismert vagy épp szárnyaikat bontogató magyar színészekre osztották, mint Katona Péter Dániel (Báthory Gábor), Szamosi Zsófia (Báthory Erzsébet), Gáspár Kata (Török Kata), Dobos Evelin (Palotsai Anna), Balsai Móni (Károlyi Zsuzsanna), Szőke Abigél (Báthory Anna), Rajkai Zoltán (Géczi András), Kálloy Molnár Péter (Bánffy Dénes), Pataki Ferenc (Imreffy kancellár), Parti Nóri (Imreffyné), és még sokan mások. A produkció különlegessége, hogy a készítők történészeket és szakértőket is bevontak, hogy ezáltal a lehető leghitelesebben jeleníthessék meg Erdély történelmének ezen időszakát.
Fotó: Tündérkert/Megafilm
Dicstelen korszakot választottak
Bár Erdély történelmével nagyon sokan képben vannak, a Tündérkert nyomán érdemes legalább a főbb szereplőkről szóló Wikipédia-szócikkeket felütni, hogy láthassuk: egy elég dicstelen korszakot mutat be a sorozat és az alapjául szolgáló regény, hiszen
Fotó: Tündérkert/Megafilm
A Katona Péter Dániel alakításában mutatott – egyébként rövid életű – Báthory Gábor tényleg egy meggondolatlan ifjú volt, aki szerencsés körülményeknek köszönhette, hogy az akkor független, nyugatról a Habsburgok, keletről pedig az Oszmán-birodalom által határolt Erdély fejedelme lehetett, uralkodásában nem volt túl sok köszönet. Itt tényleg adja magát a Trónok harca párhuzam, hiszen
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Vele ellentétben Bethlen egy igazi erős jellem (Bokor Barna egyébként kitűnő alakításában, aki kackiás bajszával, egyenes tartásával tényleg átlényegül az ifjú Bethlen Gáborrá), akiről már itt látszik, hogy
A fiatal Báthory Gábornak azonban az éhező nép a legkisebb gondja, ő inkább a kancellár feleségének lábai között találja meg örömét, de frissen megözvegyült grófnéra is szemet vet, miközben feleségének az örökös várakozás és készenlét adatik, amit a fiatal hitves az első adandó közös „szereplésük” alkalmával meg is bosszul azzal, hogy ő várakoztatja meg az újdonsült uralkodót.
Fotó: Tündérkert/Megafilm
Báthoryt még a nemesek „ármánykodása” is idegesíti, egy gyúnyvers nyomán pedig a Bánffyakon készül bosszút állni újdonsült támogatói és szövetségesei, a hajdúk segítségével. Ilyen és ehhez hasonló ármánykodások közepette ismerhetjük meg az első két rész során a főbb szereplőket, akiknek személyiségeinek kidomborítására is kellő időt szántak a készítők.
De a női vonalon is emlékezetes a sorozat, ugyanis ott van a Szamosi Zsófia által játszott Báthory Erzsébet, aki első látásra egy kegyetlen fekete özvegynek tűnik, később azonban kiderül, hogy nem egészen az, ugyanakkor
Fotó: Tündérkert/Megafilm
A Tündérkert összességében egy korrekt kosztümös sorozat, ami kisebb nagyobb hibái és hiányosságai ellenére (időnként suta és egyszerű párbeszédek, helyenként nem túl életszerű helyzetek, ugyanakkor pár technikai hiányosság, például az elég gagyira sikeredett torokvágás) egy nagyon jó néznivaló, főként nekünk erdélyieknek, akik
Az erotikát és a vérontást sem nélkülöző Tündérkert tényleg megüti azt a szintet, amit sokkal nagyobb költségvetésből hoznak ki a nagy stúdiók, a történelmi háttérnek és szereplőknek köszönhetően pedig
Fotó: Tündérkert/Megafilm
Nem utolsósorban pedig azért is jó, hogy rávegyen minket arra, hogy levegyük a polcról Móricz Zsigmond Tündérkert című regényét, és elmerüljünk kicsit Erdély régmúltjának történéseiben. Mind a regény, mind az az alapján készült sorozat révén pedig a közvetlen környezetünk történelmét, nagy alakjait, fontos történéseit jobban megismerhetjük, ami nem elhanyagolható az általános műveltség tekintetében.
A sorozat első két része és a hetente érkező új epizódok a mediaklikk.hu/tunderkert oldalon nézhetők vissza, az új részek pedig péntek esténként láthatóak a Duna Televízió műsorán.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fokhagymakrémleves – videó
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Fokhagymakrémleves – videó
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Sajtos kréker – videó
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Sajtos kréker – videó
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Sóska, a tavaszi csodaszer
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Sóska, a tavaszi csodaszer
Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Kezdők is bátran gyűjthetik: a sárga gévagomba
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!