Hirdetés
Hirdetés

A Tündérkert kulisszatitkaiba nyújtottak betekintést az alkotók és a színészek

•  Fotó: Tamás Attila

Fotó: Tamás Attila

A Tündérkert című történelmi filmsorozat első részét tekinthették meg, majd a sorozat alkotóival és színészeivel találkozhattak a székelyudvarhelyiek, csíkszeredaiak, kézdivásárhelyiek és sepsiszentgyörgyiek a hétvégén. A közönségtalálkozók során a sorozat egyes kulisszatitkaira is fény derült.

Tamás Attila

Tamás Attila

2023. október 29., 16:212023. október 29., 16:21

2023. október 29., 16:222023. október 29., 16:22

A négy székelyföldi városban tartott közönségtalálkozók állandó moderátora, Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője többek között arról kérdezte a színészeket, hogy miként be a produkcióba, és milyen élményt jelentett számukra eljátszani a rájuk osztott szerepeket.

Hirdetés

A péntek esti csíkszeredai közönségtalálkozón – amelyet a Mikó-várban tartottak a Mikó 400 jubileumi eseménysorozat részeként – többek között jelen volt ugyanakkor Madarász Isti, a sorozat rendezője, valamint Oborni Teréz magyar történész, az ELTE BTK Történeti Intézet egyetemi docense, a produkció történész-szakértője is, míg a kézdivásárhelyi Vigadóban a Bethlen Gábort alakító Bokor Barna és a Nagy András hajdúvezért eljátszó Pál D. Attila (Deszka) avatták be az érdeklődőket a produkció kulisszatitkaiba.

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

A csíkszeredai közönségtalálkozón először Oborni Teréz helyezte történelmi kontextusba a sorozat cselekményét, amiről az érdeklődők megtudhatták, hogy egy történelmi szereplőket felvonultató, fikciós alkotásról van szó.

Idézet
Ez egy szerencsés projekt, amihez nagyon sok mindennek kellett együtt állnia. Mi úgymond »baltával álltunk neki a történelmi tényeknek«, figyelembe véve, hogy amennyi hiteles részletet csak tudunk, megtartsunk, de közben izgalmas is tudjon lenni ez a nyolc epizód, amik elkészítésénél az is szempont volt, hogy minden rész végén legyen valami izgalom, hogy a néző tovább akarja nézni. Tulajdonképpen hozzáigazítottuk a történetet a 21-ik századi tévésorozatos trendekhez”

– fejtette ki a produkció megszületését firtató moderátori kérdésre Madarász Isti rendező.

korábban írtuk

Tündérkert: a magyar Trónok harca, ami Erdély múltjába repít vissza
Tündérkert: a magyar Trónok harca, ami Erdély múltjába repít vissza

A magyarok is tudnak olyan színvonalú kosztümös, történelmi sorozatot készíteni, mint amilyenek a mostani streamingplatformok kínálatában érhetők el – jó példa erre az újdonsült Tündérkert. Kritika az első két epizódról.

Amint a beszélgetésen elhangzott, nagyon sokat egyeztettek a részletekről Oborni Terézzel, aki kellően rugalmasnak bizonyult egyes változtatásokat illetően, viszont

a szakmai segítségnek és koordinálásnak köszönhetően rengeteg történelmileg hiteles aspektust tudtak beépíteni a produkcióba a forgatókönyvírók.

Emellett azt is kifejtették, hogy a közismert történelmi személyiségek mellett (akik többsége férfi), erős nőalakokat is sikerült megjeleníteniük a sorozatban, ami az őket eljátszó színésznők (Dobos Evelin, Gáspár Kata, Szamosi Zsófia, Szőke Abigél) hatalmas érdeme is.

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

A színészek részéről Bokor Barna a kézdivásárhelyi közönségtalálkozón elmondta, hogy hatalmas teher nehezedett rá, amikor kiderült, hogy ő kapja Bethlen Gábor szerepét, hiszen

egy mindenki által ismert történelmi személyiségről van szó.

Bokor Barna számára a lovaglás volt a legösszetettebb, de a legszebb feladat is egyben •  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Bokor Barna számára a lovaglás volt a legösszetettebb, de a legszebb feladat is egyben

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Évekkel korábban részt vett egy szereplőválogatáson, de akkor a projekt elakadt, így letett róla, hogy valaha is alakíthatja Erdély fejedelmét, később azonban egy teljesen új forgatókönyvvel, Madarász Isti rendezésében folytatódtak a munkálatok.

„Amikor megtudtam, hogy mégis megkaptam a szerepet, először félelem és rettegés lett úrrá rajtam, hogy miként fogok én „megbirkózni” egy ilyen történelmi személyiséggel, aztán elolvastam a forgatókönyvet, dokumentálódtam, és azt éreztem, sokkal közelebb áll hozzám ez a karakter, mint gondoltam” – fogalmazott.

Pál D. Attilát Bokor Barna ajánlására hívták be a szereplőválogatásra •  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Pál D. Attilát Bokor Barna ajánlására hívták be a szereplőválogatásra

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Pál D. Attila hangsúlyozta, mivel ő nem hivatásos színész, számára a forgatás egy hihetetlen kaland, élete legizgalmasabb munkáját jelentette. Elárulta, hogy

Bokor Barna révén került be a sorozatba, aki őt javasolta a rendezőnek Nagy András hajdúvezér szerepére.

A marosvásárhelyi szereplőválogatás során a rendező őt is behívta, és mivel színházi emberként mindig is foglalkoztatta a színészmesterség, szívesen vállalta a kihívást. A meghallgatás napján vetette fel neki a rendező, hogy az eredeti helyett inkább egy másik szerepben próbálnák ki, és az előadás annyira jól sikerült, hogy végül megkapta Nagy András szerepét.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Idézet
Meg kellett tanulni lovagolni, úgy, hogy én életemben lóhoz nem értem. Meg kellett tanulni vívni is valamilyen szinten. Tehát rengeteg szép és vagány dologgal találkoztam forgatás közben”

– osztotta meg a hallgatósággal.

Bokor Barna számára szintén a lovaglás jelentette a legösszetettebb megoldandó feladatot. Pál D. Attilával Nyárádszentsimonban, egy közös barátjuk birtokán vettek lovaglóórákat, és mint kiderült, tőle egyáltalán nem áll távol ez a mozgásforma. „A legnagyobb ajándék, az egyik legszebb hozadéka ennek az időszaknak a lovakkal való találkozás volt.

Idézet
Odamegyek a gondjaimmal, és az az érzésem, hogy a négy kis lábával elvezeti, mint egy villámhárító az összes problémát”

– fogalmazott a színész.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Pál D. Attila elárulta, voltak olyan jelenetek, amelyeknek különböző részeit térben és időben is távol vettek fel egymástól, és előfordult, hogy egy pár perces felvétel kedvéért kellett kiutaznia Magyarországra, de már

az is élményt jelentett számára, hogy betekintést nyerhetett egy filmsorozat készítésébe.

A beszélgetés során kiderült, a forgatás közel száz napon át tartott, ebből a két színész 30-40 napon vett részt, ami kiegészült több lovagló- és edzőnappal, ahol különböző mozgásformákat tanultak.

A forgatás számos helyszínen, többek között a visegrádi várban, a Kiscelli Múzeumban és a komáromi erődrendszerben zajlott.

„Sajnos autentikus erdélyi helyszínek nem kerülhettek bele, mert nagyon nehéz lett volna logisztikai szempontból megoldani, és mert azok a helyszínek már nem úgy néznek ki, mint akkoriban” – osztotta meg Bokor Barna, hozzátéve, hogy

a drónnal készült, a tájat bemutató felvételek azonban eredeti erdélyi helyszíneken készültek.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Elhangzott még, hogy a sorozat több mint 70 beszélő szereplőjéből 17 erdélyi színész, a teljes produkció pedig mintegy 1500 embert mozgatott meg. Nézői kérdésre válaszolva a színészek elárulták, a Nemzeti Filmintézet tárgyalásokat folytat streaming-platformokkal, hogy a sorozat külföldön is elérhető legyen. Ha sikerül megegyezni, a Tündérkert jövő tavasszal kerülhet fel az online felületekre, ahol várhatóan román felirattal is megtekinthető lesz. Ugyanakkor előrehaladott állapotban vannak a sorozat második évadának előkészületei, megfelelő finanszírozás esetén a forgatás várhatóan 2025-ben kezdődhet el.

A közönségtalálkozók végén a jelenlevők megvásárolhatták a Székelyföld kulturális folyóirat augusztusi számát – amelyben beszélgetések olvashatók a sorozat alkotóival –, illetve fotókat készíthettek a jelenlévő színészekkel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 21., szerda

A magyar kultúra napja 2026 – székelyföldi és erdélyi programajánló

Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.

A magyar kultúra napja 2026 – székelyföldi és erdélyi programajánló
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Csokis keksz – videó

Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.

Csokis keksz – videó
Csokis keksz – videó
2026. január 21., szerda

Csokis keksz – videó

2026. január 20., kedd

Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?

Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.

Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?
2026. január 20., kedd

Nyújtózás a fény felé

A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.

Nyújtózás a fény felé
Nyújtózás a fény felé
2026. január 20., kedd

Nyújtózás a fény felé

Hirdetés
2026. január 19., hétfő

Több mint desszert: amikor a narancs sós oldalát mutatja

A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.

Több mint desszert: amikor a narancs sós oldalát mutatja
2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.

Muszka Sándor: Három
Muszka Sándor: Három
2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

2026. január 18., vasárnap

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa

A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa
Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa
2026. január 18., vasárnap

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa

Hirdetés
2026. január 18., vasárnap

Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó

Hagyományos sütőben is készíthető a fahéjas kelt csiga, de most air fryerben sütöttük meg ezt a finomságot.

Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó
Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó
2026. január 18., vasárnap

Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó

2026. január 17., szombat

Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája

Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.

Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája
2026. január 17., szombat

Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon

A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.

Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon
Hirdetés