
Fotó: Tamás Attila
A Tündérkert című történelmi filmsorozat első részét tekinthették meg, majd a sorozat alkotóival és színészeivel találkozhattak a székelyudvarhelyiek, csíkszeredaiak, kézdivásárhelyiek és sepsiszentgyörgyiek a hétvégén. A közönségtalálkozók során a sorozat egyes kulisszatitkaira is fény derült.
2023. október 29., 16:212023. október 29., 16:21
2023. október 29., 16:222023. október 29., 16:22
A négy székelyföldi városban tartott közönségtalálkozók állandó moderátora, Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője többek között arról kérdezte a színészeket, hogy miként be a produkcióba, és milyen élményt jelentett számukra eljátszani a rájuk osztott szerepeket.
A péntek esti csíkszeredai közönségtalálkozón – amelyet a Mikó-várban tartottak a Mikó 400 jubileumi eseménysorozat részeként – többek között jelen volt ugyanakkor Madarász Isti, a sorozat rendezője, valamint Oborni Teréz magyar történész, az ELTE BTK Történeti Intézet egyetemi docense, a produkció történész-szakértője is, míg a kézdivásárhelyi Vigadóban a Bethlen Gábort alakító Bokor Barna és a Nagy András hajdúvezért eljátszó Pál D. Attila (Deszka) avatták be az érdeklődőket a produkció kulisszatitkaiba.
Fotó: Tamás Attila
A csíkszeredai közönségtalálkozón először Oborni Teréz helyezte történelmi kontextusba a sorozat cselekményét, amiről az érdeklődők megtudhatták, hogy egy történelmi szereplőket felvonultató, fikciós alkotásról van szó.
– fejtette ki a produkció megszületését firtató moderátori kérdésre Madarász Isti rendező.

A magyarok is tudnak olyan színvonalú kosztümös, történelmi sorozatot készíteni, mint amilyenek a mostani streamingplatformok kínálatában érhetők el – jó példa erre az újdonsült Tündérkert. Kritika az első két epizódról.
Amint a beszélgetésen elhangzott, nagyon sokat egyeztettek a részletekről Oborni Terézzel, aki kellően rugalmasnak bizonyult egyes változtatásokat illetően, viszont
Emellett azt is kifejtették, hogy a közismert történelmi személyiségek mellett (akik többsége férfi), erős nőalakokat is sikerült megjeleníteniük a sorozatban, ami az őket eljátszó színésznők (Dobos Evelin, Gáspár Kata, Szamosi Zsófia, Szőke Abigél) hatalmas érdeme is.
Fotó: Tamás Attila
A színészek részéről Bokor Barna a kézdivásárhelyi közönségtalálkozón elmondta, hogy hatalmas teher nehezedett rá, amikor kiderült, hogy ő kapja Bethlen Gábor szerepét, hiszen
Bokor Barna számára a lovaglás volt a legösszetettebb, de a legszebb feladat is egyben
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Évekkel korábban részt vett egy szereplőválogatáson, de akkor a projekt elakadt, így letett róla, hogy valaha is alakíthatja Erdély fejedelmét, később azonban egy teljesen új forgatókönyvvel, Madarász Isti rendezésében folytatódtak a munkálatok.
„Amikor megtudtam, hogy mégis megkaptam a szerepet, először félelem és rettegés lett úrrá rajtam, hogy miként fogok én „megbirkózni” egy ilyen történelmi személyiséggel, aztán elolvastam a forgatókönyvet, dokumentálódtam, és azt éreztem, sokkal közelebb áll hozzám ez a karakter, mint gondoltam” – fogalmazott.
Pál D. Attilát Bokor Barna ajánlására hívták be a szereplőválogatásra
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Pál D. Attila hangsúlyozta, mivel ő nem hivatásos színész, számára a forgatás egy hihetetlen kaland, élete legizgalmasabb munkáját jelentette. Elárulta, hogy
A marosvásárhelyi szereplőválogatás során a rendező őt is behívta, és mivel színházi emberként mindig is foglalkoztatta a színészmesterség, szívesen vállalta a kihívást. A meghallgatás napján vetette fel neki a rendező, hogy az eredeti helyett inkább egy másik szerepben próbálnák ki, és az előadás annyira jól sikerült, hogy végül megkapta Nagy András szerepét.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
– osztotta meg a hallgatósággal.
Bokor Barna számára szintén a lovaglás jelentette a legösszetettebb megoldandó feladatot. Pál D. Attilával Nyárádszentsimonban, egy közös barátjuk birtokán vettek lovaglóórákat, és mint kiderült, tőle egyáltalán nem áll távol ez a mozgásforma. „A legnagyobb ajándék, az egyik legszebb hozadéka ennek az időszaknak a lovakkal való találkozás volt.
– fogalmazott a színész.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Pál D. Attila elárulta, voltak olyan jelenetek, amelyeknek különböző részeit térben és időben is távol vettek fel egymástól, és előfordult, hogy egy pár perces felvétel kedvéért kellett kiutaznia Magyarországra, de már
A beszélgetés során kiderült, a forgatás közel száz napon át tartott, ebből a két színész 30-40 napon vett részt, ami kiegészült több lovagló- és edzőnappal, ahol különböző mozgásformákat tanultak.
„Sajnos autentikus erdélyi helyszínek nem kerülhettek bele, mert nagyon nehéz lett volna logisztikai szempontból megoldani, és mert azok a helyszínek már nem úgy néznek ki, mint akkoriban” – osztotta meg Bokor Barna, hozzátéve, hogy
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Elhangzott még, hogy a sorozat több mint 70 beszélő szereplőjéből 17 erdélyi színész, a teljes produkció pedig mintegy 1500 embert mozgatott meg. Nézői kérdésre válaszolva a színészek elárulták, a Nemzeti Filmintézet tárgyalásokat folytat streaming-platformokkal, hogy a sorozat külföldön is elérhető legyen. Ha sikerül megegyezni, a Tündérkert jövő tavasszal kerülhet fel az online felületekre, ahol várhatóan román felirattal is megtekinthető lesz. Ugyanakkor előrehaladott állapotban vannak a sorozat második évadának előkészületei, megfelelő finanszírozás esetén a forgatás várhatóan 2025-ben kezdődhet el.
A közönségtalálkozók végén a jelenlevők megvásárolhatták a Székelyföld kulturális folyóirat augusztusi számát – amelyben beszélgetések olvashatók a sorozat alkotóival –, illetve fotókat készíthettek a jelenlévő színészekkel.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!