Hirdetés
Hirdetés

A Tündérkert kulisszatitkaiba nyújtottak betekintést az alkotók és a színészek

•  Fotó: Tamás Attila

Fotó: Tamás Attila

A Tündérkert című történelmi filmsorozat első részét tekinthették meg, majd a sorozat alkotóival és színészeivel találkozhattak a székelyudvarhelyiek, csíkszeredaiak, kézdivásárhelyiek és sepsiszentgyörgyiek a hétvégén. A közönségtalálkozók során a sorozat egyes kulisszatitkaira is fény derült.

Tamás Attila

Tamás Attila

2023. október 29., 16:212023. október 29., 16:21

2023. október 29., 16:222023. október 29., 16:22

A négy székelyföldi városban tartott közönségtalálkozók állandó moderátora, Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője többek között arról kérdezte a színészeket, hogy miként be a produkcióba, és milyen élményt jelentett számukra eljátszani a rájuk osztott szerepeket.

Hirdetés

A péntek esti csíkszeredai közönségtalálkozón – amelyet a Mikó-várban tartottak a Mikó 400 jubileumi eseménysorozat részeként – többek között jelen volt ugyanakkor Madarász Isti, a sorozat rendezője, valamint Oborni Teréz magyar történész, az ELTE BTK Történeti Intézet egyetemi docense, a produkció történész-szakértője is, míg a kézdivásárhelyi Vigadóban a Bethlen Gábort alakító Bokor Barna és a Nagy András hajdúvezért eljátszó Pál D. Attila (Deszka) avatták be az érdeklődőket a produkció kulisszatitkaiba.

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

A csíkszeredai közönségtalálkozón először Oborni Teréz helyezte történelmi kontextusba a sorozat cselekményét, amiről az érdeklődők megtudhatták, hogy egy történelmi szereplőket felvonultató, fikciós alkotásról van szó.

Idézet
Ez egy szerencsés projekt, amihez nagyon sok mindennek kellett együtt állnia. Mi úgymond »baltával álltunk neki a történelmi tényeknek«, figyelembe véve, hogy amennyi hiteles részletet csak tudunk, megtartsunk, de közben izgalmas is tudjon lenni ez a nyolc epizód, amik elkészítésénél az is szempont volt, hogy minden rész végén legyen valami izgalom, hogy a néző tovább akarja nézni. Tulajdonképpen hozzáigazítottuk a történetet a 21-ik századi tévésorozatos trendekhez”

– fejtette ki a produkció megszületését firtató moderátori kérdésre Madarász Isti rendező.

korábban írtuk

Tündérkert: a magyar Trónok harca, ami Erdély múltjába repít vissza
Tündérkert: a magyar Trónok harca, ami Erdély múltjába repít vissza

A magyarok is tudnak olyan színvonalú kosztümös, történelmi sorozatot készíteni, mint amilyenek a mostani streamingplatformok kínálatában érhetők el – jó példa erre az újdonsült Tündérkert. Kritika az első két epizódról.

Amint a beszélgetésen elhangzott, nagyon sokat egyeztettek a részletekről Oborni Terézzel, aki kellően rugalmasnak bizonyult egyes változtatásokat illetően, viszont

a szakmai segítségnek és koordinálásnak köszönhetően rengeteg történelmileg hiteles aspektust tudtak beépíteni a produkcióba a forgatókönyvírók.

Emellett azt is kifejtették, hogy a közismert történelmi személyiségek mellett (akik többsége férfi), erős nőalakokat is sikerült megjeleníteniük a sorozatban, ami az őket eljátszó színésznők (Dobos Evelin, Gáspár Kata, Szamosi Zsófia, Szőke Abigél) hatalmas érdeme is.

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

A színészek részéről Bokor Barna a kézdivásárhelyi közönségtalálkozón elmondta, hogy hatalmas teher nehezedett rá, amikor kiderült, hogy ő kapja Bethlen Gábor szerepét, hiszen

egy mindenki által ismert történelmi személyiségről van szó.

Bokor Barna számára a lovaglás volt a legösszetettebb, de a legszebb feladat is egyben •  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Bokor Barna számára a lovaglás volt a legösszetettebb, de a legszebb feladat is egyben

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Évekkel korábban részt vett egy szereplőválogatáson, de akkor a projekt elakadt, így letett róla, hogy valaha is alakíthatja Erdély fejedelmét, később azonban egy teljesen új forgatókönyvvel, Madarász Isti rendezésében folytatódtak a munkálatok.

„Amikor megtudtam, hogy mégis megkaptam a szerepet, először félelem és rettegés lett úrrá rajtam, hogy miként fogok én „megbirkózni” egy ilyen történelmi személyiséggel, aztán elolvastam a forgatókönyvet, dokumentálódtam, és azt éreztem, sokkal közelebb áll hozzám ez a karakter, mint gondoltam” – fogalmazott.

Pál D. Attilát Bokor Barna ajánlására hívták be a szereplőválogatásra •  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Pál D. Attilát Bokor Barna ajánlására hívták be a szereplőválogatásra

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Pál D. Attila hangsúlyozta, mivel ő nem hivatásos színész, számára a forgatás egy hihetetlen kaland, élete legizgalmasabb munkáját jelentette. Elárulta, hogy

Bokor Barna révén került be a sorozatba, aki őt javasolta a rendezőnek Nagy András hajdúvezér szerepére.

A marosvásárhelyi szereplőválogatás során a rendező őt is behívta, és mivel színházi emberként mindig is foglalkoztatta a színészmesterség, szívesen vállalta a kihívást. A meghallgatás napján vetette fel neki a rendező, hogy az eredeti helyett inkább egy másik szerepben próbálnák ki, és az előadás annyira jól sikerült, hogy végül megkapta Nagy András szerepét.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Idézet
Meg kellett tanulni lovagolni, úgy, hogy én életemben lóhoz nem értem. Meg kellett tanulni vívni is valamilyen szinten. Tehát rengeteg szép és vagány dologgal találkoztam forgatás közben”

– osztotta meg a hallgatósággal.

Bokor Barna számára szintén a lovaglás jelentette a legösszetettebb megoldandó feladatot. Pál D. Attilával Nyárádszentsimonban, egy közös barátjuk birtokán vettek lovaglóórákat, és mint kiderült, tőle egyáltalán nem áll távol ez a mozgásforma. „A legnagyobb ajándék, az egyik legszebb hozadéka ennek az időszaknak a lovakkal való találkozás volt.

Idézet
Odamegyek a gondjaimmal, és az az érzésem, hogy a négy kis lábával elvezeti, mint egy villámhárító az összes problémát”

– fogalmazott a színész.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Pál D. Attila elárulta, voltak olyan jelenetek, amelyeknek különböző részeit térben és időben is távol vettek fel egymástól, és előfordult, hogy egy pár perces felvétel kedvéért kellett kiutaznia Magyarországra, de már

az is élményt jelentett számára, hogy betekintést nyerhetett egy filmsorozat készítésébe.

A beszélgetés során kiderült, a forgatás közel száz napon át tartott, ebből a két színész 30-40 napon vett részt, ami kiegészült több lovagló- és edzőnappal, ahol különböző mozgásformákat tanultak.

A forgatás számos helyszínen, többek között a visegrádi várban, a Kiscelli Múzeumban és a komáromi erődrendszerben zajlott.

„Sajnos autentikus erdélyi helyszínek nem kerülhettek bele, mert nagyon nehéz lett volna logisztikai szempontból megoldani, és mert azok a helyszínek már nem úgy néznek ki, mint akkoriban” – osztotta meg Bokor Barna, hozzátéve, hogy

a drónnal készült, a tájat bemutató felvételek azonban eredeti erdélyi helyszíneken készültek.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook Galéria

Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Elhangzott még, hogy a sorozat több mint 70 beszélő szereplőjéből 17 erdélyi színész, a teljes produkció pedig mintegy 1500 embert mozgatott meg. Nézői kérdésre válaszolva a színészek elárulták, a Nemzeti Filmintézet tárgyalásokat folytat streaming-platformokkal, hogy a sorozat külföldön is elérhető legyen. Ha sikerül megegyezni, a Tündérkert jövő tavasszal kerülhet fel az online felületekre, ahol várhatóan román felirattal is megtekinthető lesz. Ugyanakkor előrehaladott állapotban vannak a sorozat második évadának előkészületei, megfelelő finanszírozás esetén a forgatás várhatóan 2025-ben kezdődhet el.

A közönségtalálkozók végén a jelenlevők megvásárolhatták a Székelyföld kulturális folyóirat augusztusi számát – amelyben beszélgetések olvashatók a sorozat alkotóival –, illetve fotókat készíthettek a jelenlévő színészekkel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 29., vasárnap

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz

Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum

Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.

Túrófánk – videó
Túrófánk – videó
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

2026. március 27., péntek

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten

„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
Hirdetés
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.

A lélek kenyere
A lélek kenyere
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

2026. március 26., csütörtök

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban

A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
Hirdetés
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.

A hiányban is a szépet látni
A hiányban is a szépet látni
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

2026. március 25., szerda

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk

Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.

Legényfogó csirke – videó
Legényfogó csirke – videó
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

Hirdetés