
Fotó: Tamás Attila
A Tündérkert című történelmi filmsorozat első részét tekinthették meg, majd a sorozat alkotóival és színészeivel találkozhattak a székelyudvarhelyiek, csíkszeredaiak, kézdivásárhelyiek és sepsiszentgyörgyiek a hétvégén. A közönségtalálkozók során a sorozat egyes kulisszatitkaira is fény derült.
2023. október 29., 16:212023. október 29., 16:21
2023. október 29., 16:222023. október 29., 16:22
A négy székelyföldi városban tartott közönségtalálkozók állandó moderátora, Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője többek között arról kérdezte a színészeket, hogy miként be a produkcióba, és milyen élményt jelentett számukra eljátszani a rájuk osztott szerepeket.
A péntek esti csíkszeredai közönségtalálkozón – amelyet a Mikó-várban tartottak a Mikó 400 jubileumi eseménysorozat részeként – többek között jelen volt ugyanakkor Madarász Isti, a sorozat rendezője, valamint Oborni Teréz magyar történész, az ELTE BTK Történeti Intézet egyetemi docense, a produkció történész-szakértője is, míg a kézdivásárhelyi Vigadóban a Bethlen Gábort alakító Bokor Barna és a Nagy András hajdúvezért eljátszó Pál D. Attila (Deszka) avatták be az érdeklődőket a produkció kulisszatitkaiba.
Fotó: Tamás Attila
A csíkszeredai közönségtalálkozón először Oborni Teréz helyezte történelmi kontextusba a sorozat cselekményét, amiről az érdeklődők megtudhatták, hogy egy történelmi szereplőket felvonultató, fikciós alkotásról van szó.
– fejtette ki a produkció megszületését firtató moderátori kérdésre Madarász Isti rendező.

A magyarok is tudnak olyan színvonalú kosztümös, történelmi sorozatot készíteni, mint amilyenek a mostani streamingplatformok kínálatában érhetők el – jó példa erre az újdonsült Tündérkert. Kritika az első két epizódról.
Amint a beszélgetésen elhangzott, nagyon sokat egyeztettek a részletekről Oborni Terézzel, aki kellően rugalmasnak bizonyult egyes változtatásokat illetően, viszont
Emellett azt is kifejtették, hogy a közismert történelmi személyiségek mellett (akik többsége férfi), erős nőalakokat is sikerült megjeleníteniük a sorozatban, ami az őket eljátszó színésznők (Dobos Evelin, Gáspár Kata, Szamosi Zsófia, Szőke Abigél) hatalmas érdeme is.
Fotó: Tamás Attila
A színészek részéről Bokor Barna a kézdivásárhelyi közönségtalálkozón elmondta, hogy hatalmas teher nehezedett rá, amikor kiderült, hogy ő kapja Bethlen Gábor szerepét, hiszen
Bokor Barna számára a lovaglás volt a legösszetettebb, de a legszebb feladat is egyben
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Évekkel korábban részt vett egy szereplőválogatáson, de akkor a projekt elakadt, így letett róla, hogy valaha is alakíthatja Erdély fejedelmét, később azonban egy teljesen új forgatókönyvvel, Madarász Isti rendezésében folytatódtak a munkálatok.
„Amikor megtudtam, hogy mégis megkaptam a szerepet, először félelem és rettegés lett úrrá rajtam, hogy miként fogok én „megbirkózni” egy ilyen történelmi személyiséggel, aztán elolvastam a forgatókönyvet, dokumentálódtam, és azt éreztem, sokkal közelebb áll hozzám ez a karakter, mint gondoltam” – fogalmazott.
Pál D. Attilát Bokor Barna ajánlására hívták be a szereplőválogatásra
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Pál D. Attila hangsúlyozta, mivel ő nem hivatásos színész, számára a forgatás egy hihetetlen kaland, élete legizgalmasabb munkáját jelentette. Elárulta, hogy
A marosvásárhelyi szereplőválogatás során a rendező őt is behívta, és mivel színházi emberként mindig is foglalkoztatta a színészmesterség, szívesen vállalta a kihívást. A meghallgatás napján vetette fel neki a rendező, hogy az eredeti helyett inkább egy másik szerepben próbálnák ki, és az előadás annyira jól sikerült, hogy végül megkapta Nagy András szerepét.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
– osztotta meg a hallgatósággal.
Bokor Barna számára szintén a lovaglás jelentette a legösszetettebb megoldandó feladatot. Pál D. Attilával Nyárádszentsimonban, egy közös barátjuk birtokán vettek lovaglóórákat, és mint kiderült, tőle egyáltalán nem áll távol ez a mozgásforma. „A legnagyobb ajándék, az egyik legszebb hozadéka ennek az időszaknak a lovakkal való találkozás volt.
– fogalmazott a színész.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Pál D. Attila elárulta, voltak olyan jelenetek, amelyeknek különböző részeit térben és időben is távol vettek fel egymástól, és előfordult, hogy egy pár perces felvétel kedvéért kellett kiutaznia Magyarországra, de már
A beszélgetés során kiderült, a forgatás közel száz napon át tartott, ebből a két színész 30-40 napon vett részt, ami kiegészült több lovagló- és edzőnappal, ahol különböző mozgásformákat tanultak.
„Sajnos autentikus erdélyi helyszínek nem kerülhettek bele, mert nagyon nehéz lett volna logisztikai szempontból megoldani, és mert azok a helyszínek már nem úgy néznek ki, mint akkoriban” – osztotta meg Bokor Barna, hozzátéve, hogy
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Elhangzott még, hogy a sorozat több mint 70 beszélő szereplőjéből 17 erdélyi színész, a teljes produkció pedig mintegy 1500 embert mozgatott meg. Nézői kérdésre válaszolva a színészek elárulták, a Nemzeti Filmintézet tárgyalásokat folytat streaming-platformokkal, hogy a sorozat külföldön is elérhető legyen. Ha sikerül megegyezni, a Tündérkert jövő tavasszal kerülhet fel az online felületekre, ahol várhatóan román felirattal is megtekinthető lesz. Ugyanakkor előrehaladott állapotban vannak a sorozat második évadának előkészületei, megfelelő finanszírozás esetén a forgatás várhatóan 2025-ben kezdődhet el.
A közönségtalálkozók végén a jelenlevők megvásárolhatták a Székelyföld kulturális folyóirat augusztusi számát – amelyben beszélgetések olvashatók a sorozat alkotóival –, illetve fotókat készíthettek a jelenlévő színészekkel.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!