A tűző napsütés elől árnyékos helyekre húzódva dolgoznak a képző- és fotóművészek a székelyudvarhelyi Spanyár-ház udvarán, amikor betoppanunk. Lassan szárad a festék a déli kánikulában, de addig is van idő beszélgetni, egymás munkáit, elképzeléseit jobban megismerni, szakmai témákat megvitatni. A tizenharmadik Pulzus nemzetközi kortárs képzőművészeti alkotótábor a végéhez közeledik, a tíznapos rendezvényt csütörtökön kiállítással zárják.
2024. július 17., 15:132024. július 17., 15:13
2024. július 17., 17:122024. július 17., 17:12
Fotó: Csató Andrea
A tűző napsütés elől árnyékos helyekre húzódva dolgoznak a képző- és fotóművészek a székelyudvarhelyi Spanyár-ház udvarán, amikor betoppanunk. Lassan szárad a festék a déli kánikulában, de addig is van idő beszélgetni, egymás munkáit, elképzeléseit jobban megismerni, szakmai témákat megvitatni. A tizenharmadik Pulzus nemzetközi kortárs képzőművészeti alkotótábor a végéhez közeledik, a tíznapos rendezvényt csütörtökön kiállítással zárják.
2024. július 17., 15:132024. július 17., 15:13
2024. július 17., 17:122024. július 17., 17:12
Fülöp József képzőművész Csíkszeredából érkezett, s mint mondja, már előre tudta, hogy mit fog csinálni a táborban. „Mindegyik alkotótáborban kell dolgozni, úgy gondolom, felkészülten kell jönni, hogy tudjad, mit akarsz. Van, aki egy alapkoncepcióval érkezik, és azt dolgozza ki, vagy éppen folytatja a hosszútávú projektjét. Most ez a nagy meleg kicsit bezavar, délben nem tudunk dolgozni, a festék nagyon nehezen szárad, nem tud jól száradni ilyenkor. Általában éjszakába nyúlóan beszélgetünk, prezentációk vannak, megnézzük egymás munkáit” – foglalta össze röviden.
Fotó: Csató Andrea
Berze Imre, a tábor művészeti vezetője
Fotó: Csató Andrea
Megismerkedtem Vécsi Nagy Zoltán művészettörténésszel, aki akkoriban itt dolgozott a Haáz Rezső Múzeumban, valamint Kovács Árpád művészettörténésszel, majd becsatlakozott Miklós Zoltán, a múzeum igazgatója is, és együtt találtuk ki a tábor szerkezetét, azt, hogy mit tudunk mi biztosítani, hány személyt tudunk hívni, mennyi időre. Azt terveztük, hogy minden évben új művészeket hívunk. A résztvevők kötelesek egy munkát itt hagyni a múzeum számára a tábor végén, és ez a gyűjtemény most már szép darabszámnak örvend. A klasszikusabb gyűjteményekhez képest nem annyira összetett, viszont olyan keresztmetszetet nyújt a jövő generáció számára, amely egyfajta vizuális beszámoló erről az időszakról.”
Fotó: Csató Andrea
Fontos továbbá a tapasztaltabb képzőművészek meghívása és a fiatalabb, ígéretes tehetségek egyazon időben való létezése a művésztelepen, a gondolkodás, a plasztikai tapasztalatoknak az átöröklése, az íve, az, hogy kicsalogassuk a műterem magányából a művészeket, és hogy a különböző generációk gondolkodásmódja inspirálja a további munkákat.”
Fotó: Csató Andrea
„Ez sok esetben érződik néhány műalkotáson, de ez nem zavar minket. Aki volt már művésztelepen, teljesen érti ezt a történetet.
Aki kell tudjon róla, az tud, a szakmabeliek mindenképp követik, a tíz nap alatt bejárnak, meglátogatnak, segítenek ezzel-azzal, hol technikai felszereléssel, hol sörrel, dinnyével, hol pedig megoldják az aktuális problémát. Ilyen szinten a régi pulzusosok a jövőben is magukénak érzik ezt a tábort, ami számomra igazán kedves.”
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!