
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
Legjobb évét zárta tavaly, újranyitása óta a sepsiszentgyörgyi Művész Mozi. A filmszínház vetítéseire tavaly több mint 47 ezer jegyet adtak el.
2024. január 10., 17:002024. január 10., 17:00
Töretlen a 2017-ben újranyitott Művész Mozi népszerűsége Sepsiszentgyörgyön. A tavalyi év során 47 090 nézőt fogadott a filmszínház, ahol 300 alkotást vetítettek összesen 2192 alkalommal.
A legtöbb jegyet az Avatar: A víz útja című filmre váltották, a James Cameron által megálmodott sci-fi második részére 2791 néző volt kíváncsi. A második legnépszerűbb film az Oppenheimer volt 1380 nézővel, a harmadik pedig a Barbie 1234 látogatóval. Negyedik helyen a Fast X áll 1131 nézővel, az ötös nézettségi listát pedig a Fortune-hadművelet – A nagy átverés zárja 830 nézővel. A magyar alkotások közül az Erőss Zsolt hegymászó feleségéről szóló Magasságok és mélységek című film bizonyult a legnépszerűbbnek, 700 nézővel.
Történetmesélés szempontjából nem lett kiemelkedő, a látványban viszont köröket ver a jelenlegi blockbuster-felhozatalra az Avatar második része, hiszen ehhez képest minden látványfilm olcsó megúszásnak tűnik.

Újabb mesterművet tett le az asztalra korunk egyik legegyedibb, különleges víziókkal rendelkező filmese, Christopher Nolan, akinek az évek alatt sikerült felülkerekednie a stúdiók elvárásain, és gyakorlatilag úgy rendez filmet, ahogyan akar.

Ki gondolta volna évekkel ezelőtt, hogy 2023 egyik legnagyobb filmes szenzációja és jelensége a a múlt század közepétől gyártott, rózsaszín, sztereotíp játéknak indult, rengeteg kislány gyerekszobájában helyet kapó Barbie élőszereplős adaptációja lesz?

A gyászfeldolgozás folyamatán visz végig a néhai Hópárduc, Erőss Zsolt feleségéről szóló film. Csoma Sándor alkotása empátiával, de ugyanakkor nyers kendőzetlenséggel mutatja be Sterczer Hilda azon életszakaszát, amikor élete párja a hegyen maradt.
– nyilatkozta Lázár-Prezsmer Endre, a Művészi Mozi vezetője.
A Művész Mozi idén is színes kínálattal várja a közönséget: január 12. és 18. között román filmnapokat tartanak, január 18. és 25. között pedig a magyar filmeké lesz a főszerep.
Az évfordulóra elkészül a mozi új honlapja is, ugyanis a nézői visszajelzések alapján a jelenlegi weboldal nem mindig működik megfelelően.
A sepsiszentgyörgyi mozi újranyitása óta egyszer sem került sor jegyáremelésre, a filmszínház közlése szerint azonban februártól körülbelül 5 lejjel kénytelenek emelni a belépők árát, ugyanis ez évtől az állam 5 százalékról 9 százalékra emeletre az áfát a mozik esetében.
A Művész Mozi többéves huzavona után került a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonába, korszerűsítése és 2017-es átadása óta pedig a lakosság egyik legkedveltebb szórakozóhelyévé vált. Az itt vetített legnézettebb film a magyar gyártású Kincsem volt, amelyet a bemutatása óta 4683 néző tekintett meg. A sepsiszentgyörgyi mozi az országban azon kevés filmszínházak közé tartozik, amelyet önkormányzat működtet, ugyanakkor Romániában az elsők közt biztosított magyar szinkronos filmeket közönsége számára. Kínálatában megtalálhatók a külföldi kasszasikerek, de fesztiválfilmek, európai művészfilmek, gyermek- és családi filmek, román és magyar, illetve helyi kötődésű alkotások is szép számban fellelhetőek. A felújított Művész Mozi hétéves fennállása óta több mint 250 ezer látogatót fogadott.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
szóljon hozzá!