
Fotó: Nagy Lilla
Mihez kezd az emberiség azzal a tudással, amely képes világokat elpusztítani? A Mikó-várban tartott előadás, drámai monológok és dalok alkotta est nemcsak a fizika titkait idézte meg, hanem a felelősség és a béke kérdését is a közönség elé állította.
2025. augusztus 18., 12:172025. augusztus 18., 12:17
2025. augusztus 18., 12:192025. augusztus 18., 12:19
Az Üveggyöngyvarázs tudományos fesztivál záróestjén a csíkszeredai Mikó-vár falai között különleges előadás bontakozott ki. Nem egyszerű ismeretterjesztő program volt, se nem monodráma, és nem is hagyományos koncert – hanem a három ötvözete. Tudományos előadás és monológ, amelyeket dalok szakítottak meg, kísértek, erősítettek, és amelyeknek középpontjában az emberiség egyik legnagyobb kérdése állt: mihez kezdünk azzal a tudással, amely képes világokat építeni és világokat elpusztítani? A monológokat Borsos Tamás színművész adta elő.
Fotó: Nagy Lilla
Nagy Péter színpadon elhangzó történetei nem száraz dátumokból és kísérletek elmeséléséből álltak. Inkább olyan volt, mint egy nagy ívű emberi regény. A közönség egy estére együtt gondolkodhatott azokkal a tudósokkal, akik a huszadik század elején a fizika addig ismeretlen területeire merészkedtek. Megidéződött a pillanat, amikor a kutatók rájöttek: az atommag nem oszthatatlan, és a benne rejlő energia felszabadítható.

Versek, fotók, tudomány és zene szőtte egybe az Üveggyöngyvarázs második napját: az évszakok és a csillagos égbolt története kelt életre Munzlinger Attila képein, Nagy Péter előadásában és a Csíki Kamarazenekar Vivaldi-koncertjén.
Az előadás egyik legemberibb epizódja Szilárd Leó londoni „villanása” volt: egy közlekedési lámpánál állva, a zöld jelzésre várva jutott eszébe a láncreakció gondolata. Egy városi utcasarok mindennapi mozzanata így vált a világtörténelem fordulópontjává. Ugyanilyen erős pillanat volt, amikor felidéződött a sivatagi robbanás képe 1945-ből – a Trinity-teszt. A fény, amely nappallá változtatta az éjszakát, s amelyet Oppenheimer a Bhagavad-Gitából vett szavakkal kommentált: „Én lettem a halál, világok pusztítója”.
Fotó: Nagy Lilla
Az előadás kitért a magyar tudósokra is. A „marslakók” – így nevezték tréfásan a budapesti származású tudósokat, Teller Edét, Wigner Jenőt, Neumann Jánost – döntő szerepet játszottak abban, hogy a világ szellemi térképe átrendeződjön. Az emigráció, a kényszerű elhagyás, a háború árnyéka mind beépült abba, ahogyan a tudás sorsfordító erővé vált.
A monológ közben nemcsak fizikai elméletekről, láncreakcióról, neutronokról és uránról esett szó, hanem az erkölcsről is. Az emberi felelősségről:
Ezen gondolatok közé épültek be a dalok György László, Korpos Szabolcs és Csibi András előadásában. Nem könnyed koncertbetétek voltak, hanem feszültséget oldó, ugyanakkor elmélyítő zenei pillanatok. A szövegek, a dallamok mintha a hallgatók helyett is kimondták volna azt, amit a történet súlya miatt nem lehetett egyszerű szavakkal elmondani: a vágyat a békére, a félelmet a pusztítástól, a reményt, hogy a tudásnak más útja is van.
Fotó: Nagy Lilla
A közönség végül nem csupán tudománytörténetet hallott, hanem saját jelenére ismerhetett. Mert bár a történet a múlt században játszódik, a kérdés ma is ugyanaz: mire használjuk a kezünkbe adott eszközöket, legyen az atomenergia, mesterséges intelligencia vagy bármilyen új felfedezés? A Mikó-várban elhangzott előadás így nemcsak tudást nyújtott, hanem felelősségre is tanított. A hallgatóság úgy állhatott fel a székből, hogy egyszerre vitte magával a fizika szépségének csodáját és a morális kérdések súlyát. Egy estére a tudomány és a művészet egymás mellé állt, hogy közösen mondja ki: a tudás önmagában nem jó vagy rossz – az ember döntése az, ami irányt ad neki.
Elkezdődött a 17. dráMA Kortárs Színházi Találkozó Székelyudvarhelyen, amelyen kizárólag kortárs magyar és román drámaszövegekre épülő produkciókat láthat a közönség. A nyitónapon a 6. dráMÁzat drámapályázat eredményeit is ismertették.
Megjelent Vajda Attila első szerzői albuma, a The First Step, amely hat saját kompozíción keresztül mutatja meg, hogyan gondolkodik a székelyudvarhelyi jazzmuzsikus a kompozíció és az improvizáció kapcsolatáról. A lemezbemutató koncert Budapesten lesz.
Minden előzetes promózás nélkül, szeptember 14-én elérhetővé vált Romániában is az Apple streamingplatformja, a 2019-ben indult Apple TV. Kipróbáltuk.
Elnyerte az idei Kaszás Attila-díjat Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színművésze. A közönség szavazatai alapján odaítélt elismerést csütörtökön adták át a budapesti Vígszínházban.
Sokunk kedvence a Witcher 3 ismét aktuális lett, ennek apropóján válogattunk össze hasonló játékokat az elmúlt időszakból. Ajánló.
Dél-koreai idegeninváziós sci-fi, parasztlázadást feldolgozó kosztümös dráma, Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert filmje, Tom Cruise visszatérése és Anne Hathaway idei ötödik filmje is megtalálható az ősz első felét felölelő moziajánlónkban.
A nassolásról sokáig úgy gondoltuk, hogy az egészséges életmód egyik legnagyobb ellensége. Már azonban tudjuk, hogy a megfelelően megválasztott falatok nemcsak finomak, hanem támogatják a szervezet működését, az energiaszintet és akár a fejlődést is.
Tíz év alatt a Tumblr helyét átvette a TikTok, de a tinédzserek célja nem változott: ruháikkal szeretnék megmutatni, kik is valójában. Szülőket, kamaszokat és turkálós eladókat kérdeztünk a mai iskolai divatról.
Épségben és sok tapasztalattal gazdagabban érkeztek haza nemrégiben a Székelyek a magasban expedíció tagjai az Alpokból, ahol hat négyezer fölötti csúcsot gyűrtek maguk alá: negyvenes éveikben járó, kezdő magashegyi mászókként.
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
szóljon hozzá!