
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Szent Mihály havához kötődnek a Csíki Székely Múzeumban a hónap kiemelt tárgyai: két faragott és egy faragott-vasalt pásztorbot.
2023. szeptember 12., 13:212023. szeptember 12., 13:21
Szeptember Szent Mihály hava. Szent Mihály napján, szeptember 29-én számoltak el a pásztorok a rájuk bízott jószággal, és ekkor fogadták fel a következő Szent Mihályig a juhászokat, gulyásokat, kondásokat.
Ehhez a jeles hónaphoz és naphoz kötődnek a szeptemberi hónap tárgyai a Csíki Székely Múzeumban, a két faragott, és egy faragott-vasalt pásztorbot.
A pásztorbot a pásztorok munkaeszköze/terelőeszköze volt, egyben rangjelző szereppel bírt, és amint Gazda Klára nevezte: a mesterség címere is.
Bot nélkül nem pásztor a pásztor – fogalmazott Vámszer Géza. Általában a pásztorbotot maga a pásztor készítette, faragta ki valamilyen keményfából.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A pásztorbot a civilizáció hajnalától kezdve rang- és méltóságjelző szerepű:
– mutatott rá Málnási Levente, a Csíki Székely Múzeum néprajzos-múzeológusa.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„A kiállított három bot közül a rézszegekkel kivert (vasalt) fejű (macsukájú) geometrikus és florális-fenyőágas karcolt díszítéssel rendelkezik, lakkozott. Hét tulajdonosa is volt ennek a botnak, az ő nevük szerepel bekarcolva és helyenként évszámmal ellátva.
– magyarázta.
A másik két pásztorbot Csíkmenaságról származik, mindkettőt egy Ferencz Gyula nevű pásztor faragta. Az egyik 1932-es, a másik pedig 1933-as keltezésű. A botok feje, macsukája gömb (alma) alakú, alatta 15 centivel kezdődik a faragás. Mindkét bot geometrikus és florális-fenyőágas díszítésű. Az 1933-ason egy számsor is szerepel 1-től 15-ig. Az 1932-es keltezésű bot bádoghegyben végződik.
A néprajzos-múzeológus elmondta, hogy
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A gyűjtések zöme a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években történt. Nem minden esetben maga a pásztor faragta ki a botját, volt, hogy egy hozzáértő személlyel faragtatta ki, és egy botnak 5-6 felhasználója is volt.
„Jelentős gyűjtéseket végeztek János Pálék, amikor még bőségesen voltak kint a gyűjtőterületeken néprajzi tárgyak. Akár maguktól a pásztoroktól gyűjtötték fel, de amikor a gyűjtő rákérdezett, valószínű, elővettek régebbi botokat is, amiket esetleg a család megőrzött.”
A pásztorbotok megtekinthetők a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!