Húsvét magyar költők szemével
„Et resurrexit tertia die” (És harmadnapon feltámadt)
Fotó: Haáz Vince
A feltámadás ünnepe a kereszténységnek és nemzetünknek egyaránt jeles nap, így nem meglepő, hogy számtalan költőnket inspirált a téma az idők folyamán.
Nagy Lilla
Nagy Lilla
2024. április 01., 14:412024. április 01., 14:41
2025. november 12., 16:422025. november 12., 16:42
A klasszikusok, a modernek, de még a kortárs irodalom művelői is megírták a maguk húsvétját – ki szűkebb, ki tágabb értelmezésben –, ezt vizsgálva pedig széles skálát kapunk a húsvéti tematikájú versekből. Kronológiai sorrend nélkül futottuk át Ady Endre, Pilinszky János, Závada Péter és József Attila költészetét arra a kérdésre keresve a választ, hogy a húsvét hogyan képződik le egy-egy író művészetében. A válasz az, hogy egyaránt eltérően és hasonlatosan, vannak a bibliai feltámadás témáját megíró versek, és olyanok, amelyeket csupán inspirált az.
Ady Endre: A föltámadás szomorúsága
Azokat a verseket vizsgáltuk, amelyek tágabb értelemben írják meg a feltámadást, amelyek nem csupán újramesélik a már ismert történetet – így Ady Endre A föltámadás szomorúsága című versével kezdjük áttekintőnket.
Ady versében a normákkal ellentétesen a nézőpontot egyes szám első személybe helyezi, ekképpen a feltámadás alanya maga a lírai én. „Sírom sziklái szétgurultak, / Füstölt a Golgotha, s kiléptem / Föltámadottan, tétován / Mély Sárkány-sírjából a Multnak / S mint akinek kevés a vére, / Elindultam új apostolok / Keresésére.”
Mint láthatjuk, Ady önmagához hűen merít inspirációt az Újszövetségből és vetíti ki azt saját magára, így kapunk egy tágabb értelmezési lehetőséget a költő húsvétjára. Felfoghatjuk a szó szerinti bibliai feltámadásként is, ám a versben egy esetlen és emberi alanyt kapunk, akiben nem látjuk Isten fiát. Ennek függvényében értelmezhető a vers az újrakezdésként, a kor elteltével járó pánikként, ahol a halandó és egyszerű ember éli meg azt az élethelyzetet, amiben önmagát ismételten keresi, csak ezúttal elveszett.
Pilinszky János: Harmadnapon
Pilinszky János Harmadnapon című verse Ady művével szemben nem az lírai ént teszi előtérbe, hanem a természetet. Formabontó szempont ez, amiben az élővilág egy elhanyagoltabb rétegének nézőpontjával találkozhatunk. Pilinszky érzelmekkel ruházza fel a fákat úgy, hogy kontextusból kiragadva ez fel sem tűnne az olvasónak, hiszen a fényről ír, ami az égből jött, ennél mi sem természetesebb, azonban az író kikacsint az értő olvasó felé, és mind jól tudjuk, hogy jelen esetben az égi fény maga a teremtő:
Pilinszky versét latin szavakkal zárja, mintha anyanyelvén ki sem merné mondani a csodát: „Et resurrexit tertia die” (És harmadnapon feltámadt).
Závada Péter: Április eldurvul
A költők sorában kortárs költőnk, Závada Péter következik, akinek az Április eldurvul című versét elemeztük mint húsvéti témájú alkotást. Závada műve tágan értelmezhető a feltámadást felidézőként, azonban a finom utalásokban, az óvatossággal megírt sorokban ott rejlik mindazon érték, amit egy ilyen témájú versnek képviselnie kell.
„Boldog vonyítással ünneplik érkezésem, / a leigázottak otthonos szervilizmusával, / mint akik hanghordozásáról fölismerik / az elnyomót”. Závada versében a nézőpont a népre szegeződik, azokra az alanyokra, akik akarták Jézus halálát, vagyis az elnyomókra. Így formabontó képet kapunk, egy olyan lírai én gondolatait, aki megérdemeltnek véli Isten gyermekének keresztre feszítését.
József Attila: Húsvéti vers
A vizsgált költői munkásságok sorát József Attila Húsvéti vers című alkotása zárja, amiben már egészen más okok miatt tekint a feltámadás ünnepére a hagyományostól eltérően, ugyanis versében a haragos költőt látjuk, Jézus Krisztus története említésre sem kerül. „Én csak úgy állok a húsvét előtt, / mint a többi ünnep előtt, / melyek nem szólnak énhozzám, / és nem jönnek.” József Attila versében a lírai én bánatos, életunt képét kapjuk csupán, a gyarló embert, akinek földi érzelmeit nem írja felül semmilyen keresztényi ünnep.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Esküvőn is lehet bluest játszani
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
Esküvőn is lehet bluest játszani
Festett kövekből híd: közösségi élmény és az összetartozás üzenetei
Festett kövek, bibliai idézetek és személyes üzenetek is várják majd a zarándokokat Csíksomlyón. A Csíksomlyói kövek kezdeményezés célja, hogy apró ajándékokon keresztül hozzon közelebb egymáshoz embereket és közösségeket.
Festett kövekből híd: közösségi élmény és az összetartozás üzenetei
Nagy Tivadar: sok jót tett velem a Fennvaló
Közel száz fellépő közreműködésével tartanak jótékonysági gálát május 23-án 18 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A beérkező adományokat a daganatos megbetegedéssel küzdő csíkszeredai zenész, Nagy Tivadar számára ajánlják fel.
Nagy Tivadar: sok jót tett velem a Fennvaló
Hunyadi János korát idézik meg: Hunyadi napok Csíksomlyón
Izgalmas időutazásra hívnak május 20-22. között a csíksomlyói Mária-kertbe: a Hunyadi napok tartalmas programjai között minden korosztály találhat kedvére valót.
Hunyadi János korát idézik meg: Hunyadi napok Csíksomlyón
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!