/ Élet+mód

Talán nincs olyan magyar kisiskolás ma Erdélyben, főleg Székelyföldön, aki nem tudná, ki volt Kőrösi Csoma Sándor. Nevét utcák, terek, intézmények őrzik, szobrai állnak köztereken. Nincs ez másképp Marosvásárhelyen sem: számba vettük, hogyan őrizték emlékezetét az egykori „székely fővárosban”.

A férfi és nő közötti különbség már a történelem előtti időben főfájást okozott a feleknek, a problémákat pedig gyakran nem oldották meg, hanem elkerülték. Mióta a patriarchális rendszer omlani kezdett, a két nem kénytelen megoldani évezredeken át hanyagolt problémáit. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ismerjük a múltunk.

A balkáni tekergés után most Izlandot tekeri körbe a gyergyói pár. Burján Anna és Magyari Pál a legtöbbször réteges öltözetben aludt, és bizton állítják, hogy a landmannalaugari konyha egyáltalán nem hasonlít a csomafalvi sípályánál lévő faépülethez.

Ha ma már legtöbben nem is ismerik a rituális jelentését, tartják a szokást, hiszen ez jó alkalom a nagy eseményre való ráhangolódásra, találkozásra, beszélgetésre. Egy baráti társaságot kísértünk végig, megnézni, hogy a lakodalmat megelőzően hogyan is zajlik Felcsíkon az ágütés.

Öntörvényűek, különcök, kinézetük durva, mégis jószívűek, akik szeretnek jótékonykodni. Kapásból soroltam néhány, a motorosokkal kapcsolatos sztereotípiát, amelyeket talán az érintettek sem tagadnak. De milyenek ők valójában? Elmesélték nekünk.

Elővigyázatossággal, óvatossággal meg lehetne előzni a vízbefúlásos balesetek jó részét – mondja a Maros Megyei Hegyimentők vezetője, Kovács Róbert, miután múlt héten három esetben is vízbefúlásos esethez riasztották az alakulat búvárcsapatát.

Bolygók állásának követése telefonos applikációkkal, távcsövek vásárlása az átlagemberek számára is elérhető áron: több olyan változás is történt az elmúlt időszakban, aminek köszönhetően elérhetőbbé vált a csillagászat. De mi olyan vonzó benne? Csillagnéző riport.

Pár éve már aszfaltút vezet Kecsetre, a Farkaslakához tartozó ötszáz fős településre, amelynek tehénállománya idéntől Elbával, Fakóval és Rigóval gyarapodott. Gazdájuk, a 28 éves Kis Attila és Csilla mesél arról, hogy miért érdemes haza jönni másfél év után az Államokból.

A gasztroblogok virágkorukat érik, egyre többen főznek otthon szenvedélyből, és látványosan javul az erdélyi éttermek választéka is. Erről beszélgettünk Dorozsmai Endre gasztroblogerrel.

A vásárhelyi állatkert a maga negyven hektáros területével jelenleg az ország legnagyobbika. Egyedül itt van elefánt és zsiráf Romániában. A közhiedelem szerint Rend László alapította a 60-as évek elején, ám „Lacika bácsi” akkor épp „objektíven akadályoztatva” volt. Az viszont igaz, hogy ő volt a megálmodója

Hogyan lehetséges a múlttal szembenézve a jövőt építeni Romániában? – teszik fel a kérdést annak a dokumentumfilm-sorozatnak a szerkesztői, amely a bemutatott kastélytörténetek révén „Erdély veszélyeztetett térségeibe, veszélyeztetett etnikai és társadalmi rétegeihez kalauzol”.

Míg néhány évszázada úgy tekintettek a gyerekekre, mint kicsinyített felnőttekre, akik bűnözésre hajlamosak, a nevelésnek pedig az volt a célja, hogy a bűntől megmentsük őket, a kognitív fejlődéslélektan elméletei ma már arról szólnak, hogy a gyerekek bölcsebbek, mint amennyire gyakran feltételezzük róluk.

Nem először jártunk fesztiválon, láttunk már jót, rosszat, színvonalasabbat és gyengécskébbet, a hazai felhozatal ugyanis folyamatosan bővül. A gernyeszegi kastélyban szervezett Awake azonban azt az érzést nyújtja, hogy ez már egy európai színvonalú rendezvény. S nem csak azért, mert a kastélykert, amelyben helyet kap hozzáad a hangulathoz.

Londonban stílustanácsadó volt, luxusüzletekben dolgozott, közben ruhákat is tervezett, meg weboldalakat is elemzett Hajnal Zsuzsa. Kilenc év után költözött haza, itthon pedig mintegy véletlen folytán lett ékszerkészítő. Stílusa, kézjegye könnyen felismerhető, bőrből készült fülbevalóiról messziről megmondja az ember, hogy az egy Hajnal-ékszer. <