
Népi gyógymódokból ma sincs hiány Gyergyóremetén
Fotó: 123RF
Só, ecet, juhfaggyú, libazsír és emberi vizelet egyaránt szerepel abban a népi patikában, bátran mondható, kollektív tudástárban, ami Gyergyóremetén fellelhető. Nem titkolják, megosztják a gyógymódokat, de újabbak megismerésétől sem határolódnak el.
2018. szeptember 24., 17:462018. szeptember 24., 17:46
Elegendő volt egy tematikus előadás ahhoz, hogy kiderüljön: Gyergyóremetén rendkívül széles a tárháza a népi gyógymódoknak. Laczkó-Albert Katalin meghívására a gyergyói nagyközségbe érkezett Péter Mária, Imelda nővér, a ferences nővérek közösségének tagja, akinek jelenléte kiváló alkalom volt arra, hogy a közel negyven helybéli megossza tapasztalatait bizonyos gyógymódokról.
Meleg sótól a nyers pityókakarikáig
A találkozóra érkező asszonyok már kezdésként elmesélték nekünk az alapvető gyógymódokat: ecetes sós, jó meleg víz a legjobb borogató, ha lázas az ember. Az ecet és só vízben oldva felfázás esetén meleg lábfürdőnek ideális. Egymás receptjeit egészítették ki, visszaemlékezésekkel.
Meleg só kell a begyulladt torokra erős köhögéskor, ha láz van, nyers pityókakarikát kell tenni a tenyérbe, a talpra. A kézre gézzel lehet rákötni, a lábnál egyszerűbb: csak a zokniba kell belehúzni – okít ki egy középkorú asszony, és gondolkodás nélkül válaszol a kérdésre: mi a torokfájás csillapítója? „Pisis rongy.”
A vizelettel való gyógymódok nem ismeretlenek Gyergyó vidékén, bár feltételezhető volt, hogy már csak emlékként él a szűz leány vizeletével való mosdás, hogy a ráncosodást elodázzák. A remetei asszonyok visszarángatnak a jelenbe: a vizelet ma is hasznosítható, és az, hogy hány évestől származik, hatásában nem, csak szagában különbözik. Nincsenek tabuk, sorban mondják, mi mindenre jó a vizelet:
„akinek repedezik a keze bőre, főleg pityókaásás idején szokott ez lenni, rá kell pisilni, majd jól beszappanozni, s hagyni, hogy puhítsa. Több napig kell ismételni, állítom, hogy hatásos”, „akinek a sarka repedezik, egyszerűen vizelje le!”
„Román asszony mondta a szomszéd embernek, amikor építkezni járt, hogy a pisi jó...” – kezd bele egy történetbe egy másik asszony, és hamar kiderül, több forrásból való a tudás.
Torokfájásra a legjobb a gyergyóremeteiek szerint a pisis rongy
Fotó: 123RF
A remetei emberekről azt tartják, járt-kőttek, sok helyen megfordultak. Főleg az ügyes kezű, famegmunkálók, akik nem csak a megélhetést, a gyógyítás tudományának egy-egy részletét is hazahozták „küssőfődről”. Sok van viszont, ami a szülőktől, nagyszülőktől származik, így például az olvasztott juhfaggyú a gyomorfekélyesnek... de nem kell úgy, töményen meginni, húslevesnek főzve és kortyolva is hatékony. Ennél is jobb, ha a meleg tejbe a bárányfaggyú mellé kendermag is kerül, csak kell hagyni, hogy kidegedjen. Továbbá jó a meleg tejbe olvasztott libazsír gyomorbántalmakra, csak „Vigyázni kell a gyermekeknél, mert megirtózhatnak a tejtől a zsírossága végett” – szól az örökölt figyelmeztetés.
A fekete nadály hajastól pépesítve, zsírral keverve az ízületi fájdalmakat szünteti meg. Ma is sok kamrában van ilyen szer, mellőle pedig nem hiányzik a kék szeszben vontatott tüzes liliom, amely szemszúrásra javallott, de csak szemhéjra alkalmazható, a gesztenyés szesz pedig főleg lábfájdalmakra bedörzsölőként.
– így szól egy újabb recept, de rögtön akad közbeszóló: csak ecet legyen, egy doktornőtől tudja, a cukor semlegesíti, de legalábbis csökkenti az ecet hatását. Ebben a községben a harmadik forrás ugyanis az orvos, akinek tudásával kombinálják a népi gyógymódokat. Valószínű nem is volt, vagy ha igen, kevés ideig maradt meg Remetén olyan doktor, aki ezektől elhatárolta magát.
Az történt, hogy a természetes gyógyszerek sorolásakor rákérdeztünk: tudnak-e valami növényi készítményt a férfiak kedvének gyarapításához, illetve lohasztásához, hogy este ne mind követelje a jussát? Kicsit pisolyogtak, aztán egyikük elmondta: náluk ilyenre szükség nincs. Ha nyugtató kell, arra a citromfűtea jó, de azt is csak maguknak főzik. A férfiakkal 70 százalékban gond egyáltalán nincs. A csoportból éppen ennyien özvegyek – jelentette ki egyikük, és nevettek tiszta lelkükből, egészségesen.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.
szóljon hozzá!