
Népi gyógymódokból ma sincs hiány Gyergyóremetén
Fotó: 123RF
Só, ecet, juhfaggyú, libazsír és emberi vizelet egyaránt szerepel abban a népi patikában, bátran mondható, kollektív tudástárban, ami Gyergyóremetén fellelhető. Nem titkolják, megosztják a gyógymódokat, de újabbak megismerésétől sem határolódnak el.
2018. szeptember 24., 17:462018. szeptember 24., 17:46
Elegendő volt egy tematikus előadás ahhoz, hogy kiderüljön: Gyergyóremetén rendkívül széles a tárháza a népi gyógymódoknak. Laczkó-Albert Katalin meghívására a gyergyói nagyközségbe érkezett Péter Mária, Imelda nővér, a ferences nővérek közösségének tagja, akinek jelenléte kiváló alkalom volt arra, hogy a közel negyven helybéli megossza tapasztalatait bizonyos gyógymódokról.
Meleg sótól a nyers pityókakarikáig
A találkozóra érkező asszonyok már kezdésként elmesélték nekünk az alapvető gyógymódokat: ecetes sós, jó meleg víz a legjobb borogató, ha lázas az ember. Az ecet és só vízben oldva felfázás esetén meleg lábfürdőnek ideális. Egymás receptjeit egészítették ki, visszaemlékezésekkel.
Meleg só kell a begyulladt torokra erős köhögéskor, ha láz van, nyers pityókakarikát kell tenni a tenyérbe, a talpra. A kézre gézzel lehet rákötni, a lábnál egyszerűbb: csak a zokniba kell belehúzni – okít ki egy középkorú asszony, és gondolkodás nélkül válaszol a kérdésre: mi a torokfájás csillapítója? „Pisis rongy.”
A vizelettel való gyógymódok nem ismeretlenek Gyergyó vidékén, bár feltételezhető volt, hogy már csak emlékként él a szűz leány vizeletével való mosdás, hogy a ráncosodást elodázzák. A remetei asszonyok visszarángatnak a jelenbe: a vizelet ma is hasznosítható, és az, hogy hány évestől származik, hatásában nem, csak szagában különbözik. Nincsenek tabuk, sorban mondják, mi mindenre jó a vizelet:
„akinek repedezik a keze bőre, főleg pityókaásás idején szokott ez lenni, rá kell pisilni, majd jól beszappanozni, s hagyni, hogy puhítsa. Több napig kell ismételni, állítom, hogy hatásos”, „akinek a sarka repedezik, egyszerűen vizelje le!”
„Román asszony mondta a szomszéd embernek, amikor építkezni járt, hogy a pisi jó...” – kezd bele egy történetbe egy másik asszony, és hamar kiderül, több forrásból való a tudás.
Torokfájásra a legjobb a gyergyóremeteiek szerint a pisis rongy
Fotó: 123RF
A remetei emberekről azt tartják, járt-kőttek, sok helyen megfordultak. Főleg az ügyes kezű, famegmunkálók, akik nem csak a megélhetést, a gyógyítás tudományának egy-egy részletét is hazahozták „küssőfődről”. Sok van viszont, ami a szülőktől, nagyszülőktől származik, így például az olvasztott juhfaggyú a gyomorfekélyesnek... de nem kell úgy, töményen meginni, húslevesnek főzve és kortyolva is hatékony. Ennél is jobb, ha a meleg tejbe a bárányfaggyú mellé kendermag is kerül, csak kell hagyni, hogy kidegedjen. Továbbá jó a meleg tejbe olvasztott libazsír gyomorbántalmakra, csak „Vigyázni kell a gyermekeknél, mert megirtózhatnak a tejtől a zsírossága végett” – szól az örökölt figyelmeztetés.
A fekete nadály hajastól pépesítve, zsírral keverve az ízületi fájdalmakat szünteti meg. Ma is sok kamrában van ilyen szer, mellőle pedig nem hiányzik a kék szeszben vontatott tüzes liliom, amely szemszúrásra javallott, de csak szemhéjra alkalmazható, a gesztenyés szesz pedig főleg lábfájdalmakra bedörzsölőként.
– így szól egy újabb recept, de rögtön akad közbeszóló: csak ecet legyen, egy doktornőtől tudja, a cukor semlegesíti, de legalábbis csökkenti az ecet hatását. Ebben a községben a harmadik forrás ugyanis az orvos, akinek tudásával kombinálják a népi gyógymódokat. Valószínű nem is volt, vagy ha igen, kevés ideig maradt meg Remetén olyan doktor, aki ezektől elhatárolta magát.
Az történt, hogy a természetes gyógyszerek sorolásakor rákérdeztünk: tudnak-e valami növényi készítményt a férfiak kedvének gyarapításához, illetve lohasztásához, hogy este ne mind követelje a jussát? Kicsit pisolyogtak, aztán egyikük elmondta: náluk ilyenre szükség nincs. Ha nyugtató kell, arra a citromfűtea jó, de azt is csak maguknak főzik. A férfiakkal 70 százalékban gond egyáltalán nincs. A csoportból éppen ennyien özvegyek – jelentette ki egyikük, és nevettek tiszta lelkükből, egészségesen.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!