Hogy kinek mit „mesél az erdő”, az minden bizonnyal attól is függ, hogy ki mire kíváncsi. Molnár-Csorba Zsoltnak, aki az erdők, hegyek szerelmese, bizony nem csak mesél, hanem lehetőséget is ad. Amikor Zsolt több néhány éve hazajött, egyet tudott: ő már sosem akar itthonról elmenni. És az erdő mesélni kezdett.
Háromhengeres benzinmotor száz lóerős literteljesítménnyel? Van. Kétliteres dízelmotor egy mozdony nyomatékával? Igen, kapható. Csatlakozóról tölthető, pusztán árammal több mint ötven kilométer hatótávot kínáló hibrid? Persze, vihető. Esetleg olyan ritka verzió, mint a dízelmotoros hibrid? Naná, ezt is megcsinálták.&l
Megéri küzdeni és kitartani, mert egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy minden álmunk valóra vált – vallja Balázs-Fülöp Emese. A fiatal nő tíz évvel ezelőtt elindult a nagyvilágba Erdélyből szerencsét próbálni, ma fotós, aki miközben megörökíti a pillanatot, segít is.
Egy biztos: senkit sem hagyott/hagy hidegen az új koronavírus okozta járvány. Volt élet a vírus előtt, és van egyfajta a SARS-CoV2 után. De vajon túlzás-e azt állítani, hogy a járvány egy életre megváltoztatta a gondolkodásmódunkat, hozzáállásunkat?
Rusztikus étterem olcsó és jó felhozatallal: ez a három egymáshoz nehezen illeszthető jelző a fő jellemzője a nyárádszeredai Csámborgó vendéglőnek.
A koronavírus-járvány kirobbanása miatt másfél éve nincsenek rendszeres megyei bajnokságok a gyermek- és ifjúsági futballcsapatoknak. A Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében Dusinszki Zoltán, a Székelyföld Labdarúgó Akadémia (SZLA) szakmai igazgatója a megoldásokról beszél.
Hogyan fedezte fel Jenner a védőoltást, mikén ildomos megjelenni az oltásra és egyáltalán mi történhetett 1920-ban egy olyan kisfiúval, akit egy veszett kutya harapott meg?
A Gyimesbükkhöz tartozó Áldomáspatakán jártunk Sárig Attila és Simó Réka portáján: kacsát és kecskét simogattunk, jóféle házi szalámit és érlelt sajtot kóstoltunk, miközben belekóstoltunk kicsit egy más világba.
Székelyföld egyik legigényesebb étterme a kézdivásárhelyi Jazz bisztró. Az étterem konyhafőnöke hat éve Bajzát Attila.
Old Stuart az első világháborúban harcolt, majd miután onnan szerencsésen hazatért, békés mindennapjaiban az unokái régi játékait újította fel, vagy készített újakat nekik. Aztán Old Stuart meghalt, és az ő szellemét két székelyföldi fiatal mentette át a mába.
Milyen összefüggés lehet a WC-papír és az egész számok összeadása és kivonása között? És egyáltalán hogy kerül egy hokis mez egy matektanárra?
Diszkrimináció Nagyszebenben, edzőváltás Udvarhelyen, székely rangadó a kupában, a KSE menetelése, a Corona volt a fokmérő és a Sapientia győztes visszatérése – a Helyzetbe hozunk! legújabb részében ismét minden sportágat górcső alá veszünk.
„Tizenkilenc évesen láttam először Erdélyt, és mikor megérkeztünk, akkor le kellett ülnöm a földre, mert utolért a zokogás. Valami olyan boldogságot, olyan otthonlétet érzek ott, amit nem tudok megmagyarázni, pedig genetikailag nincs kötődésem Erdélyhez” – vallja Farkas Adrienne budapesti újságíró.
Imre Tamásnak jó néhány évvel ezelőtt még a jégkorong volt a mindene. Leigazolt játékosként tulajdonképpen arról szólt az élete, amit igazán szeretett. A terveket azonban átszabta egy apai örökség.
Évtizedekkel ezelőtt Vietnám minden nap a lapok címoldalán szerepelt, majd hoszszú időre a hallgatás vette körül. Csupán egy-egy apró hír foglalkozott az országgal, szomszédjai nagyobb figyelmet kaptak a médiától.
Cuki, Bogi, Fürtös, Jacki, Bodza, Manci. Egy „csokornyi” kutya pórázon és egy lelkes, állatszerető, fiatal lány, Boróka. A tinédzser, összekötve a kellemest a hasznossal, szabadidejében kutyasétáltatást vállal. Őt kísértem el egy délelőtti sétára.
A koronavírus-járvány okozta bezártság idején többen megtapasztalták a házikenyér utánozhatatlan ízét. A kereskedelemben azonban csak ritkán vásárolhatunk hagyományos, fatüzelésű kályhában készülő kenyeret.
Gyimesi békás, tulipános, háromszéki hatrózsás, csomafalvi „rabok útja”. Egy- és többszínűek, pirosak, lilák, piros-feketék, zöldek – a húsvéti asztal díszei. Fehér Gizella Mária gyergyócsomafalvi tojásíró, népi iparművész azt mondja, hamarabb ismerte meg gyermekként a kesicét, mint a ceruzát.
Gyimesbükkben a húsvéti hímes tojást nagypénteken írják, hiszen a hiedelem szerint a nagypénteken főzött és írott tojás nem romlik meg. Nem vonjuk kétségbe ezt, de hisszük, hogy akkor sem érheti nagy baj a tojást, ha virágvasárnap kezdjük el az írását nagycsaládban, gyerekekkel.