Örökmese: kerámiák Emesésen
Both Emesét a szerelem hozta a Délvidékről Székelyföldre
Fotó: Veres Nándor
A tea is ízletes, amivel kínál, de a madárbirs mintás bögre mindent visz. Both Emese keramikus otthonában jártunk, ahol nem csak a vendéglátónk által készített kerámiatárgyakat csodálhattuk meg, hanem mindazt a sok apró csodát, ami Emese lelkének szépségéről árulkodik. Both Emese Délvidéken született, Magyarországon nőtt fel, de a szerelem Székelyföldre hozta.
D. Balázs Ildikó
2021. április 30., 14:572021. április 30., 14:57
Sok apró szépség őrzi Both Emese keze nyomát a család csíkcsicsói otthonában. A festett konyhabútor, no meg a festett ajtók a ház asszonyának tehetségről árulkodnak, és itt akkor azt is el kell mondanunk, hogy Emese nem is tanulta a bútorfestést, önszorgalomból sajátította el annak technikáját és alkalmazta otthonában. Közel áll hozzá mindennemű kézműves tevékenység, s ha teheti, ki is próbálja ezeket.
Erdőmérnök helyett keramikus
Mint feleleveníti, már egészen kislány korától érdeklődik a fazekasság iránt, az első szakkörön még általános iskolás korában vett részt, az akkor és ott készült kerámiamunkáit szülei a mai napig őrzik. A következő találkozása a fazekassággal a gimnáziumi évek alatt Pomázon, egy vártáborban történt.
„Igen nagy hatással volt rám a tábor, az ott tapasztaltak, tanultak. Érettségi után a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán kezdtem tanulni, nagyon szerettem az erdőt járni, de hamar rájöttem, hogy a természet szeretete és ez a hivatás nem úgy fedi egymást a valóságban, mint ahogy én azt elképzeltem. Így tehát igen hamar kiderült, hogy ez nem az én utam. Váltottam, és a Nádudvari Népi Kismesterségek Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájába jelentkeztem a kézműves-fazekas szakra. Fazekas Ferenc fazekas, népi iparművész volt a mesterem, nagyon szerettem az ott töltött két és fél évet.
Tanulmányaim befejeztével elindítottam egy kis kerámiaműhelyt Kecskemét mellett, Hetényegyházán. Ott készítgettem a kerámiákat, aztán megismerkedtem Bélával, a férjemmel, és mivel ő itthon szeretett volna élni, két évvel ezelőtt és is eljöttem vele. Nem volt könnyű, egy teljesen idegen országban új életet kezdeni” – jegyzi meg, miközben kitölti a gőzölgő teát a saját készítésű kerámiabögrébe.
Ihletet elsősorban a népművészetből merít
Fotó: Veres Nándor
Emese kerámia használati edényeket, bögréket, tálakat, dísztárgyakat készít, és mint megjegyzi, mostanság nagyon inspirálják a fali képek. „Azt érzem, hogy ezt is szeretném csinálni, de ez változik időről időre” – fűzi hozzá. Kerámiái mesések, s nem is talált volna jobb nevet, mint az Örökmese kerámia. Ezt pedig – mondja nevetve – lánykori nevéből, a Róka Emeséből rakta össze, egy tanfolyamon ugyanis azt a feladatot kapták, hogy nevükből alkossanak az általuk készített kézműves termékeknek nevet. Kis műhelye nemrég készült el, a lakás tetőterében van kialakítva, az udvaron pedig helyet kapott egy égetőkemence is.
Ihletője a népművészet
Közben szétnézünk a műhelyben is, a polcon sorakoznak a kész, illetve a kiégetésre váró bögrék. Egy három részből álló, az égig érő paszulyt megörökítő kerámia fali kép is arra vár, hogy csiszolják és lefessék. Levendula, tulipán, mák, madárbirs – szereti a növényi mintákat, de ihletet elsősorban a népművészetből merít, és azt igyekszik saját alkotói világába beépíteni.
„Volt olyan időszak Magyarországon, hogy nem volt kemencém, és bérégetni jártam. Az nagyon nehéz volt, sérülékenyebbek égetés előtt a kerámia tárgyak, sokszor volt baleset, eltörtek vagy elmosódott a minta. Ha azt akarom, hogy fehér legyen, de nem fehér agyagból, hanem hargitai agyagból dolgozok, akkor ahhoz, hogy fehér legyen a külseje és belül barna, engóbozom, azaz fehér földdel befestem általában félszárazon, és ha teljesen megszárad az edény, jön a csiszolás, festés, díszítés, majd az első égetés, a zsengélés, s ezt követi a mázazás, majd a második égetés” – magyarázza a munkafolyamatot. Közben megmutatja, a polcon még őrzi azt a kerámiatárgyat, amit először készített Nádudvaron, mellette sorakoznak a tanuló munkák, emlékek, kísérleti darabok, apró kis kerámiák, s nagy becsben van itt tartva a nádudvari tanulmányok végeztével a Fazekas Ferenctől kapott búcsúajándék, egy kerámia kalaposkorsó.
Kerámia használati edényeket, bögréket, tálakat, dísztárgyakat készít
Fotó: Veres Nándor
Mivel teljesen a maga ura, változó, hogy naponta mennyi időt tölt a műhelyben. „Ha érzem, hogy megszáradt a bögre, akkor le sem feküdhetek, mert mielőbb fület kell rá tenni, azt nem lehet másnapra hagyni, ha elérte a megfelelő szárazságot. Így aztán van, amikor észre sem veszem, és késő estig fülezek” – jegyzi meg.
Emese heti egy alkalommal a Vámszer Géza Művészeti Népiskola kerámia szakán oktat, de előszeretettel tart mesterségbemutatót akár kis óvodásoknak is, ha erre igény fogalmazódik meg. „Nagyon sokan jönnek tanulni, nyilván nem mindenkiből lesz keramikus, de kapnak egyfajta szemléletet, s miután megismerik, belekóstolnak ebbe a világba, másként tekintenek a kerámiatárgyakra, de összességében a kézműves tárgyakra is” – mondja.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!