Éles szenvedély: Vizi Géza kései
Vizi Géza. Fontos számára, hogy minőségi késeket készítsen
Fotó: Veres Nándor
Vizi Géza több mint tíz éven át dolgozott falkép-restaurátorként, míg tavaly nyáron úgy döntött, hogy feladja addigi tevékenységét, és a késkészítésnek szenteli az idejét. Úgy véli, egy kés időtálló kell legyen, ehhez persze szükséges az is, hogy megfelelően legyen karbantartva.
Péter Beáta
2021. május 13., 18:522021. május 13., 18:52
Régóta foglalkoztatja a kézműves kések készítése a kézdivásárhelyi, jelenleg Csíkszeredában élő Vizi Gézát, mint mondja, amikor egy kicsi szabadideje volt, mindig kést, bicskát készített. „Nem is emlékszem a legelső késre, elég rég űzöm ezt, és egyre jobban ment. És egyre inkább láttam azt, hogy az emberek többsége nem tudja használni a késeket. Sokan megszokták az olcsó, kínai, húsz-harminc lejes inox késeket. De ezek nem tartják meg az élüket, és a többség megszokta, hogy egy idő után úgysem élesek ezek.” Kiemeli, az a gond, hogy
Ő maga szénacélból készíti a késeket, ami nem rozsdamentes, de sokkal jobb minőségű, mint az inox – mutat rá.
„Sokan kérdik, hogy kovácsolom-e az acélt. Nem kovácsolom, mert lehet ugyan kovácsolni, de az rontja a minőségét. Úgymond »high end« acélokkal szeretek dolgozni, a gyártó kiadja pontosan százalékra, hogy mit tartalmaz, és a folyamatos hevítésre az összetétel megváltozik, ezért csak az edzést javasolják. Amíg lágy az acél, megcsinálom a kés formáját, megedzem, és utána befejezem a nyelével és az utolsó simításokkal.”
Szénacélból készíti a késeket, ami nem rozsdamentes, de sokkal jobb minőségű
Fotó: Vizi Géza személyes archívuma
A kések nyelét is ő készíti, faragja, kezeli. „Sok fát rendelek, vannak fekete, több ezer éves, mocsárból kiszedett cserefák, stabilizált fák, amelyek gyantában vannak vákuum alatt áztatva, és akkor vízállóbb lesz és strapabíró. Akármikor szebb, mint egy műanyagnyelű” – magyarázza, miközben az épp egy „bognyeső” kést mutat. Ez alkalmas fát vágni is, a leélezési szöge úgy van kialakítva, hogy a tűzgyújtáshoz lehet tollazni a fát. „Ez azt jelenti, hogy vékony forgácsokat lehet vágni belőle, és azzal könnyebb tüzet gyújtani. Ki van találva az él szöge és formája, hogy a természetben lehessen használni. A konyhakéseknek más a leélezése, a hossza, az acél vastagsága.”
Azoknak, akiknek kést készít, mindig elmondja, hogyan kell vigyázni rá. Az egyik legfontosabb tanácsa, hogy használat után karban kell tartani, a kést mosás után meg kell törölni.
Azért voltak a régi bicskák szürkék, mert a használattól beszürkülnek. De aztán jöttek a »csavargyáros« bicskakészítők, hozzáfértek rozsdamentes anyagokhoz, ami néha még akár acél is lehetett, és megszokták az emberek, hogy a bicska az rozsdamentes. Régebb csak szénacél volt, de az emberek tudták, hogyan kell használni a késeket, hogyan kell fenni, karbantartani.”
Rámutat, vannak olyan konyhai fenők, amelyeknek a használata csak ront egy kés minőségén, mivel nem jó a szög, amiben feni a kést, és soha többé nem lesz éles. „Amikor egy kést a kezembe veszek, akkor elsősorban az acél minőségét nézem meg. Mert attól kés egy kés, hogy minőségi acélból van a pengéje. Hogy kényelmes-e vagy sem, az szubjektív, mert ahány ember, annyiféleképpen képzeli el, hogy milyen súlya kell legyen egy késnek, mekkora a nyele, milyen hosszú a pengéje, illetve fontos, hogy mire szeretné használni.”
Vizi Géza nagy odafigyeléssel készíti el a késeket
Fotó: Veres Nándor
Egy kézműves kés elkészítése hosszú folyamat. Legkevesebb másfél nap, de volt olyan is, amikor egy héten keresztül dolgozott egy kés elkészítésén. „Az acél lágyan érkezik, hogy meg lehessen munkálni, mert attól kemény az acél, hogy meg van edzve. Meg van szabva, hogy melyik acélt hány fokra kell hevíteni és lehűteni olajban, esetleg vízben. Van, hogy végzek egy kis dekoratív kovácsolást rajta, hogy látsszon a kalapács nyoma a pengén. Vannak olyan acélok is, amelyek kimondottan jók kovácsolásra. Edzés után nagyon kemény lesz az acél, ezért vissza szokás ereszteni, mert mikor frissen edzett az acél, akkor nagyon törékeny, és van egy olyan folyamat, amikor vissza kell ereszteni az acélt egy olyan keménységre, amit el akar érni az ember, hogy az megfeleljen ahhoz a bizonyos késhez, ami épp készül. Szoktam savazni, azért feketék a pengék, de így nehezebben rozsdázik, mert már van egy oxidréteg a felületén, ami védi attól, hogy tovább oxidálódjon. A nyél ezután jön rá, majd a megfelelő fenés az utolsó momentum a készítésnek.” Mint meséli, olyan is volt, hogy túl vékonyra készítette az acélt, és a nagy hőtől hullámos lett, és az addigi munkája mehetett a szemetesbe.
Akik tőle rendelnek, felismerik egy jó kés fontosságát – hangsúlyozza. „Sokat elárul a mai életstílusról az is, hogy nem úgy látja a nagy többség a mindennapi tárgyakat, mint amelyek egy egész életen át tarthatnak, merthogy olcsó. És ez egy ördögi kör. Nem vigyázunk a késre, mert olcsó, de azért nem vág a kés, mert nem vigyázunk rá. Egy drágább késnek az az előnye, hogy vigyáznak rá, mert drága volt, de drága volt, mert szeretnének vigyázni rá.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!