Éles szenvedély: Vizi Géza kései
Vizi Géza. Fontos számára, hogy minőségi késeket készítsen
Fotó: Veres Nándor
Vizi Géza több mint tíz éven át dolgozott falkép-restaurátorként, míg tavaly nyáron úgy döntött, hogy feladja addigi tevékenységét, és a késkészítésnek szenteli az idejét. Úgy véli, egy kés időtálló kell legyen, ehhez persze szükséges az is, hogy megfelelően legyen karbantartva.
Péter Beáta
2021. május 13., 18:522021. május 13., 18:52
Régóta foglalkoztatja a kézműves kések készítése a kézdivásárhelyi, jelenleg Csíkszeredában élő Vizi Gézát, mint mondja, amikor egy kicsi szabadideje volt, mindig kést, bicskát készített. „Nem is emlékszem a legelső késre, elég rég űzöm ezt, és egyre jobban ment. És egyre inkább láttam azt, hogy az emberek többsége nem tudja használni a késeket. Sokan megszokták az olcsó, kínai, húsz-harminc lejes inox késeket. De ezek nem tartják meg az élüket, és a többség megszokta, hogy egy idő után úgysem élesek ezek.” Kiemeli, az a gond, hogy
Ő maga szénacélból készíti a késeket, ami nem rozsdamentes, de sokkal jobb minőségű, mint az inox – mutat rá.
„Sokan kérdik, hogy kovácsolom-e az acélt. Nem kovácsolom, mert lehet ugyan kovácsolni, de az rontja a minőségét. Úgymond »high end« acélokkal szeretek dolgozni, a gyártó kiadja pontosan százalékra, hogy mit tartalmaz, és a folyamatos hevítésre az összetétel megváltozik, ezért csak az edzést javasolják. Amíg lágy az acél, megcsinálom a kés formáját, megedzem, és utána befejezem a nyelével és az utolsó simításokkal.”
Szénacélból készíti a késeket, ami nem rozsdamentes, de sokkal jobb minőségű
Fotó: Vizi Géza személyes archívuma
A kések nyelét is ő készíti, faragja, kezeli. „Sok fát rendelek, vannak fekete, több ezer éves, mocsárból kiszedett cserefák, stabilizált fák, amelyek gyantában vannak vákuum alatt áztatva, és akkor vízállóbb lesz és strapabíró. Akármikor szebb, mint egy műanyagnyelű” – magyarázza, miközben az épp egy „bognyeső” kést mutat. Ez alkalmas fát vágni is, a leélezési szöge úgy van kialakítva, hogy a tűzgyújtáshoz lehet tollazni a fát. „Ez azt jelenti, hogy vékony forgácsokat lehet vágni belőle, és azzal könnyebb tüzet gyújtani. Ki van találva az él szöge és formája, hogy a természetben lehessen használni. A konyhakéseknek más a leélezése, a hossza, az acél vastagsága.”
Azoknak, akiknek kést készít, mindig elmondja, hogyan kell vigyázni rá. Az egyik legfontosabb tanácsa, hogy használat után karban kell tartani, a kést mosás után meg kell törölni.
Azért voltak a régi bicskák szürkék, mert a használattól beszürkülnek. De aztán jöttek a »csavargyáros« bicskakészítők, hozzáfértek rozsdamentes anyagokhoz, ami néha még akár acél is lehetett, és megszokták az emberek, hogy a bicska az rozsdamentes. Régebb csak szénacél volt, de az emberek tudták, hogyan kell használni a késeket, hogyan kell fenni, karbantartani.”
Rámutat, vannak olyan konyhai fenők, amelyeknek a használata csak ront egy kés minőségén, mivel nem jó a szög, amiben feni a kést, és soha többé nem lesz éles. „Amikor egy kést a kezembe veszek, akkor elsősorban az acél minőségét nézem meg. Mert attól kés egy kés, hogy minőségi acélból van a pengéje. Hogy kényelmes-e vagy sem, az szubjektív, mert ahány ember, annyiféleképpen képzeli el, hogy milyen súlya kell legyen egy késnek, mekkora a nyele, milyen hosszú a pengéje, illetve fontos, hogy mire szeretné használni.”
Vizi Géza nagy odafigyeléssel készíti el a késeket
Fotó: Veres Nándor
Egy kézműves kés elkészítése hosszú folyamat. Legkevesebb másfél nap, de volt olyan is, amikor egy héten keresztül dolgozott egy kés elkészítésén. „Az acél lágyan érkezik, hogy meg lehessen munkálni, mert attól kemény az acél, hogy meg van edzve. Meg van szabva, hogy melyik acélt hány fokra kell hevíteni és lehűteni olajban, esetleg vízben. Van, hogy végzek egy kis dekoratív kovácsolást rajta, hogy látsszon a kalapács nyoma a pengén. Vannak olyan acélok is, amelyek kimondottan jók kovácsolásra. Edzés után nagyon kemény lesz az acél, ezért vissza szokás ereszteni, mert mikor frissen edzett az acél, akkor nagyon törékeny, és van egy olyan folyamat, amikor vissza kell ereszteni az acélt egy olyan keménységre, amit el akar érni az ember, hogy az megfeleljen ahhoz a bizonyos késhez, ami épp készül. Szoktam savazni, azért feketék a pengék, de így nehezebben rozsdázik, mert már van egy oxidréteg a felületén, ami védi attól, hogy tovább oxidálódjon. A nyél ezután jön rá, majd a megfelelő fenés az utolsó momentum a készítésnek.” Mint meséli, olyan is volt, hogy túl vékonyra készítette az acélt, és a nagy hőtől hullámos lett, és az addigi munkája mehetett a szemetesbe.
Akik tőle rendelnek, felismerik egy jó kés fontosságát – hangsúlyozza. „Sokat elárul a mai életstílusról az is, hogy nem úgy látja a nagy többség a mindennapi tárgyakat, mint amelyek egy egész életen át tarthatnak, merthogy olcsó. És ez egy ördögi kör. Nem vigyázunk a késre, mert olcsó, de azért nem vág a kés, mert nem vigyázunk rá. Egy drágább késnek az az előnye, hogy vigyáznak rá, mert drága volt, de drága volt, mert szeretnének vigyázni rá.”
Csíkszék
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!