
A homokóra testalkatot az ötvenes évek óta tartják ideálisnak a nyugati kultúrkörben
Fotó: Forrás: 123rf
Új sorozatunkban a női testalkattípusokat vesszük górcső alá: Oláh Ildikó divattervező segítségével a következő hónapokban körbejárjuk, mit érdemes tudni az öt típusról, honnan ismerhetjük fel, hogy homokóra, alma, körte, fordított háromszög vagy éppen téglalap alkatunk van, és ennek függvényében mely testrészeinket érdemes kiemelnünk, milyen ruhadarabokat ajánlott választanunk. Elsőként a homokóra alkattal ismerkedünk meg közelebbről.
2021. május 11., 17:302021. május 11., 17:30
2022. február 18., 18:072022. február 18., 18:07
Az emberi szépség fogalmáról már az ókortól beszélnek filozófusaink, egyesek szerint az ember eredendően nevezhető szépnek – vezette fel a témát Oláh Ildikó. Mint részletezte, ez igaz is abból a szempontból, hogy mind a nők, mind a férfiak arányaikban nagyon hasonlók, kisebb eltérésekkel. Ezek az apró különbségek viszont olykor eléggé egyértelműek, és bár minden kornak megvan a maga szépségideálja, mégis létezik egy olyan standard, ami segít mérni és arányosabbá varázsolni testünk szépségét, ha szabályainak megfelelően választjuk meg ruhatárunkat. Ezekre az apró különbségekre vonatkozik tulajdonképpen a testalkattípusok meghatározása. Ez alapján több kategóriát különböztetünk meg, és bár többféle besorolás létezik, gyakran altípusokra is kitértnek, általánosan öt alaptípust különböztetünk meg, ezek a homokóra, az alma, a körte, a fordított háromszög és a téglalap. A szakember kiemelte: mindegyik típus szép, és mindegyiket szeretjük valamiért. Ideálisnak viszont a homokóra alkat számít, mivel ez a legarányosabb típus.
A homokóra alkat az idealizált 90-60-90-es mérettel írható körül a legegyszerűbben.
Az 1950-es évek óta ezt tartjuk ideálisnak, az ebbe a kategóriába tartozó nők azok, akik szinte bármit viselhetnek. A többi típus esetében különböző technikákkal optikailag a homokóra által képviselt arányt igyekszünk elérni. A típus jellemzői közé tartozik továbbá az is, hogy túlsúly esetén a zsírszövetek az alsó és a felsőtesten arányosan rakódnak le. A homokóra alkat esztétikáját a szimmetria adja vékony vagy molett hölgyek esetében egyaránt. Jellemző rá továbbá a lapos has és a gömbölyded comb. Homokóra alkatú híresség például Marilyn Monroe, Monica Bellucci, Scarlett Johansson, Sofia Vergara, Dita von Teese, Christina Hendricks.
A homokóra alkat számára leginkább a lefelé bővülő szoknya, a lágy esésű anyaghasználat, a szűk nadrágok, a ceruzaszoknya, a nőies, vertikális szabásvonalak, a szolid dekoltázs, a V alakú nyakkivágás, az áthajtásos felsőrész megoldások, a testhezálló ruhák, a lágyan ráncolt, akár fodros felsők és a test vonalát követő, karcsúsított fazonok ajánlottak. Noha ennek a típusnak a legtöbb darab jól áll, mégis érdemes elkerülniük a laza, fiús darabokat (mert eltüntetik a derekat), a csípő legszélesebb pontjáig érő, derekat eltakaró felsőket, a merev textúrájú anyagokat, a túl rövid szoknyákat, a nagyon magas derekú nadrágokat és a túlzottan fodros ruhákat, amelyek aránytalanul emelik ki a vállat vagy a csípőt. Utóbbi kapcsán fontos figyelniük arra, hogy egyformán emeljék ki a vállat és a csípőt, mert ha a csípőt hangsúlyozzák túlzottan, inkább körte típusnak tűnnek majd, ha pedig a vállat emelik ki például hatalmas fodrokkal, fordított háromszög formájúnak tűnhet az alakjuk.
A szakember néhány konkrét példát is megnevezett arra vonatkozóan, mit viselhetnek a homokóra alkatúak a különböző dress code-ok szerint. Black Tie előíráskor hosszú ruha, estélyi esetében a hercegnő fazon (nem túl bő szoknyával) igazán elegáns lehet, de a testhez álló, szűk hosszú ruhákban is vonzó ez a típus. Cocktail vagy semi formal dress code esetén egy egyszínű vagy mintás, V-nyakú vagy ejtett vállú, térd, esetleg térdfölöttig érő koktélruhát viselhetnek, de fontos, hogy ne egyenes vagy zsákszabású legyen, ehelyett emelje ki a derekat, a csípőre pedig mehet egy kis hangsúly diszkrét fodor segítségével. Business standard esetén a klasszikus fekete, sötétkék és fehér vagy tört-fehér javasolt, minták esetleg az ing, felsőrész esetében ajánlottak, deréktájon pedig karcsúsított szabású, csípőig vagy derékig érő zakót viselhetnek, ceruzaszoknyával vagy egy enyhén loknis szoknyával. Business casual és casual esetében bátrabban jöhetnek színek, minták, előnyös a különböző textúrák használata. Ez az egyetlen alkattípus, amely bátran viselhet különböző nyakú felsőket, azt viszont érdemes észben tartaniuk, hogy az oversized, vállban szűk, derék tájon bő felsőket küszöböljék ki. A színekkel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a szemünk, bőrünk, hajunk színe szerint választhatjuk ki a megfelelő árnyalatokat, viszont általánosan kijelenthetjük, hogy ez a típus szinte bármit viselhet, nem szükséges sem a túlzott kontraszt, sem a fekete szín használata.
Viseljünk bátran színeket és mintákat, legyünk hálásak a szép arányainkért, bátran emeljük ki formáinkat, mutassuk meg őket” – hangsúlyozta Oláh Ildikó.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!