Védett egység: odafigyelés és elfogadás Csíksomlyón

Dél van. Nagy a sürgés-forgás Csíksomlyón a Jakab Antal Ház vendéglőjében: a zarándok menüt van, aki elvitelre kéri, más helyben fogyasztja el. Éván látszik, tudja, mi a teendője, árgus szemekkel figyeli, melyik asztal szabadul fel, honnan kell leszedni a tányérokat, evőeszközöket. Szorgalmasan teszi a dolgát, érzékelhető, hogy tudja, mi a feladata, és azt komolyan veszi. Eközben Szilveszter és Richárd frissen szeletelt kenyérrel tölti fel a kenyeres kosarakat, közben szétnéznek, minden rendben van-e körülöttük. Eddig semmi különleges, igaz? E három személy tán akkortól válik egy kívülálló számára érdekessé, ha kiderül róluk, hogy ők fogyatékkal élnek.

„Hogy mi mekkora sztárok lettünk” – kacag nagyot Éva, amikor beszélgetni kezdünk. Voltak már a tévétől is – újságolja –, s tán kicsit furcsállja is a nagy érdeklődést, hiszen ők csak dolgoznak. Persze mindhárman érzik, nagy dolog az, hogy munkát kaptak, kifejezetten fontosnak tartják büszkén elújságolni, hogy munkakönyves állásuk van. A Gyulafehérvári Caritas által működtetett Jakab Antal Ház vendéglőjében, a konyhán, a catering-szolgálatnál, illetve a vendégház recepcióján különböző szellemi- vagy mozgásszervi fogyatékkal élő személyek dolgoznak, és mivel számuk az alkalmazottak felét teszi ki, országos viszonylatban is egyedülálló módon a vendéglátó egység megkapta a védett egység minősítést.

Segíteni azon, akin már nem segítene senki

„Amikor a Caritas 2016-ban átvette a korábban Jakab Antal Tanulmányi Házként ismert intézmény működtetését, már akkor szerepelt a tervek között a különböző fogyatékkal élő személyek alkalmazása. Első lépésben az ingatlant kellett rendbe tenni, most nyolc akadálymentesített szobánk van, ez még a környéken is újdonságszámba megy. A koronavírusos időszak beköszöntével az intézményünk működésébe is változások jöttek, csökkent a személyzet száma, aztán amikor már új munkatársakat kerestünk, a célunk az volt, hogy bizonyos korlátokkal rendelkező embereket is alkalmazzunk. A catering részen három olyan sofőr van, akik bizonyos rokkantsággal rendelkeznek, a konyhán a segédszakács rokkant, a kisegítő személyzet sorában is van különböző fogyatékkal élő személy. Próbáljuk felkarolni azokat az embereket, akik máshol nem, vagy nehezebben kapnak lehetőségeket. Nagy dolog ez az ő életükben, a mienkben, de a kollégák életében is. Fontos, hogy azok, akik ide betérnek, lássák, érzékeljék ezt a nyitottságot” – mondja Péter György, a Gyulafehérvári Caritas szociomedikális ágazatának igazgatója.