
Zsigmond Barna Pál: amit megszoktunk, az egyik pillanatról a másikra megváltozhat
Fotó: Pinti Attila
Nem árulunk zsákbamacskát, ha azt állítjuk: Zsigmond Barna Pál azon kevés politikusok egyike, akinek Székelyföldön továbbra is erős mozgósító ereje van. A marosvásárhelyi származású magyarországi közéleti szereplő hatéves csíkszeredai főkonzuli munkájával vívta ki a székelyek tiszteletét. Minap Csíkszeredában járt, ahol néhány perc erejéig beszélgethettünk.
2024. május 21., 11:432024. május 21., 11:43
2024. május 21., 12:022024. május 21., 12:02
– Tagadhatatlan, hogy érződik a társadalom részéről a közöny a közélet és a választások iránt. Ennek tükrében milyen módon lehet jelezni, hogy fontos elmenni júniusban választani?
– Épp arra tettünk kísérletet Korodi Attila csíkszeredai polgármesterrel a beszélgetésünkön, hogy jelezzük mindenkinek, milyen nagy tétje van a választásoknak. Meghatározó fontosságú, hogy mondjuk el az embereknek, miért szükséges, hogy Brüsszelben továbbra is legyen képviselője az erdélyi magyarságnak.

Hagyjuk-e, hogy eltűnjenek a magyar megyék, és a magyar vidék beolvadjon egy mesterségesen létrehozott bákói, brassói vagy éppen szebeni központú nagyobb közigazgatási entitásba? – erről is szó volt Korodi Attila és Zsigmond Barna Pál beszélgetésén.
– Ezzel kapcsolatban valóban több témát érintettek a beszélgetésen: Európa jelenlegi helyzetét, a háború okozta hatásokat, illetve a nemzeti kisebbségekre leselkedő veszélyeket is körbejárták.
– Igen, egy órán át arról is beszélgettünk, hogy Brüsszelben nagyon sok minden rossz irányba megy, gyakorlatilag válsághelyzet van, és épp az európai parlamenti választások kínálnak lehetőséget arra, hogy olyan képviselőket küldjünk az új mandátumban a parlamentbe, akik jó irányba tudják ezt a brüsszeli hajót fordítani. Meg kell értenie mindenkinek, hogy nagyon nagy a tétje ennek a választásnak abban a tekintetben is, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke?
Mi, magyarok azt mondjuk, minél hamarabb tűzszünet kell, hiszen ez minden kérdést meghatároz. Továbbá Európa versenyképességét is helyre kell állítani, hiszen az elmúlt időszakban rossz irányba vitték Európa gazdaságát: lehagyott bennünket Kína, az Egyesült Államok pedig tovább növelte előnyét velünk szemben. Fontos az, hogy józan gazdasági döntések szülessenek, amelyek helyreállítják Európa versenyképességét, és megerősítik a kontinens gazdaságát.
– Mindezeken túl hogy látja jelen pillanatban az erdélyi magyarság helyzetét?
– Fontos az, hogy legyünk jelen a közéletben, ez összekapcsolódik a választásokkal is. Ezért kell felrázni az embereket, minden egyes választás előtt. Mert amit megszoktunk (például, hogy van képviselőnk), az egyik pillanatról a másikra megváltozhat.
– Romániának 33 képviselői hely van fenntartva a kibővített, már 720 tagú Európai Parlamentben, ebből mi, az 1,1 milliós romániai magyarok legkevesebb kettőt megszerezhetünk. Erős a párhuzam, az összehasonlítás kedvéért mégis engedje meg: Luxemburg állam 650 ezres, vagy Málta félmilliós lakosságának egyenként 6-6 képviselői helye van az Európai Parlamentben.
– Egy választásnál a képviseleti arányosság meghatározásánál nyilván nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. De ami a legfontosabb: a két erdélyi magyar képviseletet különösen meg kell becsülni, Winkler Gyula és Vincze Loránt személyében pedig két kipróbált képviselőről van szó. Nemzeti kisebbségvédelem vagy medvekérdés megoldása tekintetében is ők tudják képviselni az erdélyi magyarság és a székelyek érdekeit.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő – erősítette meg szerdán Cseke Attila.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Ismét emelkedni fog a vonatjegyek ára decemberben, négy hónappal a legutóbbi, nyáron bevezetett áremelés után. Az újabb áremelést az inflációval indokolják, és csaknem 10 százalékos lesz.
A Román Rendőrség szerdán országos akciókat hajt végre az ember- és gyermekkereskedelemre, gyermekpornográfiára, kábítószer-kereskedelemre és informatikai bűnözésre szakosodott szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében.
Idegen drónt észleltek Románia légterében szerdára virradóan – jelentette be szerdán reggel a védelmi minisztérium. Az incidens következtében több vadászgépet küldtek fel, és Ro-Alert üzenetben riasztották a lakosságot.
Ludovic Orban szerint Nicușor Dan államfő kezdeményezte az elnöki tanácsadói tisztségből való felmentését, miután volt egy kisebb nézeteltérésük Orban egyik nyilatkozata miatt.
Lesz-e pénz mezőgazdasági támogatásokra, lesz-e pénz aszfaltra? – ezekről a témákról és más fontos kérdésekről beszélt Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Rádió GaGának adott interjúban.
A koalícióban szerdán lezárják a tárgyalásokat a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos törvénytervezetről – jelentette ki kedden Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
szóljon hozzá!