Románia közigazgatási átszervezése: tényleg nem babra megy a játék

Románia közigazgatási átszervezése: tényleg nem babra megy a játék

Fotó: Pinti Attila

Hagyjuk-e, hogy eltűnjenek a magyar megyék, és a magyar vidék beolvadjon egy mesterségesen létrehozott bákói, brassói vagy éppen szebeni központú nagyobb közigazgatási entitásba? – erről is szó volt Korodi Attila csíkszeredai polgármester és Zsigmond Barna Pál államtitkár beszélgetésén.

Kozán István

2024. május 16., 18:202024. május 16., 18:20

Jó házigazdának bizonyult Hajdu Gábor csíkszéki parlamenti képviselő csütörtökön Csíkszeredában a Magyar Ügyek Házában: finom presszókávét főzött és vizet osztott a közélet iránt érdeklődőknek. Miután mindenkit kiszolgált, következhetett Korodi Attila polgármester és Zsigmond Barna Pál beszélgetése. Utóbbi tulajdonképpen hazajött, hiszen hat esztendőn át vezette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát. Kettőjük egyórás beszélgetésén olyan témákat feszegettek, ami valóban betekintést engedett a politikai és közéleti színfalak mögé.

Brüsszelben két ember igenis tavaszt csinál

Idézet
Hogyan látjátok Székelyföldről, mi az európai parlamenti választások tétje?”

– kérdezte a polgármestert a Magyar Kormány Európai Ügyek Minisztériumának államtitkára.

„Az egyik tét – ami tulajdonképpen elvi kérdés –, hogy az erdélyi magyarság felmutatja-e, hogy továbbra is itt van, nemcsak a népszámláláskor, hanem a politikai döntésekben is, ennek pedig most van egy európai dimenziója. Ez utóbbit azért fontos megemlíteni, mert

az elmúlt tíz évben az erdélyi magyarság RMDSZ-es képviselői voltak az egyik ösztönzői annak a vitának, amellyel az Európai Uniót szembesítettük azzal, hogy »hoppá, Európa-szerte vannak kisebbségben élő meghatározó nemzetek«”

– válaszolt Csíkszereda polgármestere, majd folytatta gondolatmenetét.

„A másik tét, hogy a választással jelezzük, mi is beleszólhatunk az uniós döntésekbe. Tehát kiszámíthatóságot várunk el, azaz azt szeretnénk, hogy az az életforma, amelyet mi normálisnak tartunk, az továbbra is létezzen. És azt is akarjuk, hogy én, csíkszeredai polgármesterként, vagy mi, csíkszeredai lakóként tudjuk azt, hogy nekünk vannak embereink Brüsszelben. És amikor bármilyen esetben egészen Brüsszelig kell mennünk, akkor ott legyen képviseletünk. Mondok egy egyszerű példát:

nem gondoltam volna azt, hogy a Covid-időszakban a Csíkszeredai Sportklubot és az FK Csíkszeredát úgy tudjuk segíteni anyagilag, hogy pont Brüsszelig kell elmennünk, hogy engedélyt kapjunk arra, hogy városi önkormányzatként három és fél éven keresztül társfinanszírozással segíthessük a két klubot (Romániában egyedüliként).

És van egy harmadik dimenzió, ami összeköt bennünket: nekünk az uniós választás egy nemzetiidentitás-kérdés is. És igen, két ember Brüsszelben a mi tekintetünkben tavaszt csinál, mert képes arra, hogy olyan témákat tartson fenn a magyarországi képviselőkkel és akár a dél-tiroliakkal együtt, amelyek eddig nem is léteztek.”

Kézzelfoghatóvá kell tenni az uniót

Korodi szerint a kelet-európai tagállamok számára hátrány, hogy egy ideje már nem nagyon lehet uniós fejlesztési pénzeket lehívni – az Európai Unió ugyanis lezárta az alapinfrastruktúra-fejlesztés időszakát. „Ahhoz, hogy a városban fejlődést elérjünk, szükség van még alapinfrastruktúrára. Közben az Európai Unió már nem ebben támogat, hanem olyan típusú fejlesztéseket biztosít, esetenként erre kötelez zöldítés vagy »technológizálás« címszó alatt, amelyeket mi meglépnénk, csakhogy ez nem elégíti ki azt az igényrendszert, amit a helyi közösségünk megfogalmaz. Gondolják el, mi már alig tudunk uniós fejlesztési forrásokat felhasználni alapközmű-fejlesztésre, ezekre már lassan országos források sincsenek. Így az önkormányzatokat belekényszerítik egy irányított pályára”.

A polgármester gondolataira reagálva Zsigmond Barna jelezte: van egy másik probléma is. „Esetünkben Brüsszel mondvacsinált okokból visszatartja a magyaroknak jogosan járó forrásokat – ez egy külön probléma, ami szintén jelzi azt a kettős mércét, ami Brüsszelben kialakult. És valóban hiányzik az a józanság, amire finoman utaltál. Mondom ezt, miközben az uniós csatlakozásunk húszéves évfordulóján elmondhatjuk, hogy az Európai Unió egy csomó jó dolgot hozott.

Jó felidézni a schengeni rendszer nyújtotta utazási szabadságot (remélem, hogy Románia is mielőtt teljes jogú tagként fog csatlakozni ehhez a rendszerhez); továbbá az utazási és áruszabadságot, az ösztöndíjak lehetőségét.

Mi tehát mindig azt mondjuk, hogy európai alternatívát keresünk, nem pedig alternatívát Európa helyett. Ezért is nagy a felelősségünk, mert mi látjuk, hogy mennyi jó van ebben a rendszerben, és számunkra fontos, hogy ez ne menjen rossz irányba. És bár nincs kötelező érvényű kisebbségi jogi rendszer, de azért mégis egy csomó ajánlás és fogódzó van, amibe bele lehet kapaszkodni (ilyen az anyanyelvhasználat vagy akár az épített örökség megőrzése), és a nemzeti kisebbségi létünket is meg tudjuk őrizni” – érvelt a marosvásárhelyi származású államtitkár, aki szerint fontos bemutatni, hogy „mi az, ami rossz az Európai Unióban, mindemellett az értékeket is hangsúlyozzuk. Az emberek számára kézzelfoghatóvá kell tenni az uniót”.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

„Jó a felvetésed, generációról generációra kell érzékeltetni mindezt [az unió fontosságát]. A fiataloknak például nagyon fontos a mobilitás, hogy láthassák Európát. Nekünk még vízumokért kellett sorban állnunk, aztán a határnál ugyancsak. És itt jegyzem meg: számunkra, akik Romániában élünk, tényleg elfogadhatatlan, hogy az unió kettős mércével mérje Schengent. Épp ezért

nektek óriási szerepetek van abban, hogy ezt napirenden tartsátok – ezt egyébként Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is folyamatosan hangsúlyozta a román partnerekkel való találkozóikon.

Lépjünk tovább: a gyermekes családoknak is segíteni tud az EU, mi például bevezettük a nagycsaládos kártyát. Nos, uniós szinten is be kell vezetni egy ehhez hasonlót. Csíkszeredában a szülőktől átvettük azt a terhet, hogy a gyerekeiket iskolába kelljen szállítaniuk – a tömegközlekedést a diákok ingyen használhatják. Az ilyen helyi kezdeményezéseket uniós szinten is segíteni és támogatni kell.

A középkorúak és az idősek számára pedig egy értékvilágot kell biztosítani. Az EU még mindig egy értékekkel teli kincses láda, és nem hiába aggódik mindenki azon, hogy ez kiürül, vagy megtartja erejét.

Idézet
Nekünk az a fontos, hogy itt, az Európai Unió keleti szegletében is megőrizhessük az identitásunkat”

– fogalmazott Korodi Attila.

És akkor jöjjön a feketeleves

A júniusi EP- és helyhatósági választásokhoz direkt módon még nem kötődik Románia évek óta tervezett közigazgatási átszervezése, egy újságíró számára mégis ez lehetett a legfontosabb felvetett kérdés csütörtökön.

„Romániában egyre többet beszélnek arról, hogy hogyan történjen meg az ország közigazgatási átszervezése. És már nem az a kérdés, hogy hány minisztérium maradjon vagy mi legyen a megyei szintű rendszerekkel, hanem az, hogy egyáltalán legyenek-e megyék, és mekkorák legyenek a községek.

A választás tétje azért is fontos, hogy két emberünk Brüsszelben továbbra is el tudja mondani, hogy itt van egy jelentős romániai magyar kisebbség.

És jelezni kell ott, hogy mekkora kárt jelentene, ha mondjuk a Csíki-medencében jó néhány községet Csíkszeredához csatolnának, a többit pedig »összenyomnák« néhány nagyközségbe. És itt nemcsak arról van szó, hogy elvesznek-e a magyar megyék és a megyeszékhelyek, hanem arról, hogy

Idézet
a magyar vidék mennyire fog beolvadni egy mesterségesen kreált bákói, brassói vagy szebeni környezetű nagyobb entitásba”

– húzta meg a képzeletbeli vörös vonalat Korodi.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Zsigmond Barna szerint valóban nagyon fontos, hogy a kisebb településeken is teljes értékű életet lehessen élni, ebbe mindenképp bele kell kapaszkodni. „Ez egy stratégia, hogy a vidéknek milyen sorsot szánunk: nem kérdés, hogy élő falvakat szeretnénk, ahol az életminőség versenyképes a várossal.

Idézet
A magyar stratégia egyértelműen az, hogy hátrányos átszervezés ne történjen meg.”

A végére egy kis gazdaságfejlesztés

Csíkszereda polgármestere utolsó témakörként a gazdaságfejlesztés kérdését hozta fel. „Az anyagország gazdaságfejlesztési programja a határon túli magyarságnak abból a megfontolásból született meg, hogy rájöttünk, sokszor diszkriminatív az a mód, ahogy Románia használja az uniós erőforrásokat: a legtöbb esetben a nagy központokat és nagyvállalatokat célozza meg, így

elérhetetlenné válnak a források a kis- és középvállalkozások számára.

Mi most létrehozzuk azt, ami minden székelyföldi városban normális kell legyen: Csíkszereda 93 hektáron ipari parkot alakít ki. Nem kérdés, ha gazdaságilag nem tudjuk megerősíteni a településeinket, akkor hosszú távon képtelenek leszünk garantálni a megmaradást. És az Európai Uniónak azért van felelőssége, mert Bukarest ebben gyengén vizsgázott.

Az anyaországnak ott kell segítenie a határon túli magyar közösségeknek, ahol fehér folt van.

Most valóban túl sok a fehér folt, amelynek nagy részét uniós forrásokkal kell lefödnünk. Ez az évtized arról szól, hogy versenyképesek maradunk, vagy elmegy mellettünk a világ” – tekintett a jövőbe a székelyföldi elöljáró.

„Nem vitás, tényleg gyorsan kell reagálni. Meghatározó lesz, hogy az egész régió – benne Magyarország és Románia – hogyan tudja rendbe tenni a gazdaságát. És nem szabad elfelejteni, hogy minderre rávetül az orosz-ukrán háború árnyéka. Épp ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb béke legyen, hiszen, ha béke lesz, akkor lehet beszélni arról, hogy hogyan képzeli el a jövőt az EU Ukrajnával és Oroszországgal. Minden téren észnél kell lenni” – zárta a beszélgetést Zsigmond Barna Pál.

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 16., vasárnap

Szinte összejött a 20 fokos különbség Csíkszeredában

Közzétette vasárnap este a napközben mért legmagasabb hőmérsékleti értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat. Nézzük csak!

Szinte összejött a 20 fokos különbség Csíkszeredában
2024. június 16., vasárnap

Lehet ennél szebben szurkolni? Bemutatták Magyarország szépeit – fotók

A Miss World Hungary szépségverseny közönségtalálkozóját tartották vasárnap a budapesti Hősök terén. A tizenhat versenyző a labdarúgó-Eb-hez kapcsolódva tartott bemutatót.

Lehet ennél szebben szurkolni? Bemutatták Magyarország szépeit – fotók
2024. június 16., vasárnap

Berobbanó a nyár a jövő heti előrejelzésben – a csúcsértékekre figyeljünk

Alapvetően napos, száraz idő lesz jellemző a jövő hét folyamán, sok napsütéssel, a hét második felében 30 Celsius-fok feletti hőséggel.

Berobbanó a nyár a jövő heti előrejelzésben – a csúcsértékekre figyeljünk
2024. június 16., vasárnap

A város magához ölelte ezt a színházat

Messziről érkezett egykori kollégákkal, barátokkal, a színházát szerető és támogató helyi közönséggel ünnepelve tartotta meg évadzáró gálaműsorát a Csíki Játékszín társulata, amely a teátrum fennállásának huszonöt éves évfordulója égisze jegyében zajlott.

A város magához ölelte ezt a színházat
A város magához ölelte ezt a színházat
2024. június 16., vasárnap

A város magához ölelte ezt a színházat

2024. június 16., vasárnap

Vissza kellett fordulniuk a határról kiskorúval, tanácsok, hogy ne járjunk így

Csak az elmúlt hónapban körülbelül 150 kiskorút kellett visszafordítaniuk a határról, mert az őket kísérő felnőttek nem tudták bemutatni a törvény által előírt dokumentumokat. Ezekre a papírokra lett volna szükség.

Vissza kellett fordulniuk a határról kiskorúval, tanácsok, hogy ne járjunk így
2024. június 16., vasárnap

Megszokott nyaralás itthon vagy egzotikus utazás külföldre – mekkorára nyílik a pénztárcánk?

A török riviéra és a Vörös-tenger korallszigetei idén is húzóerők a nyaralás úti céljának kiválasztásánál, csakúgy mint az üdülési utalványok, amelyek viszont itthon marasztalják a szabadságolók egy részét. Olcsónak azonban egyik utat sem nevezhetjük.

Megszokott nyaralás itthon vagy egzotikus utazás külföldre – mekkorára nyílik a pénztárcánk?
2024. június 16., vasárnap

Hétfőn kezdődik az érettségi

Hétfőn kezdődik a nyári érettségi, amelyre idén több mint 134 ezren iratkoztak be.

Hétfőn kezdődik az érettségi
Hétfőn kezdődik az érettségi
2024. június 16., vasárnap

Hétfőn kezdődik az érettségi

2024. június 16., vasárnap

Nagyon gyakorivá váltak az avar- és erdőtüzek Romániában, a helyzet pedig fokozódni fog

A klímaváltozás miatt egyre veszélyeztetettebb területté válik Románia az erdőtüzek szempontjából, a székelyföldi erdészetek pedig igyekeznek felkészülni a vészhelyzetre. Ezért is szerveztek konferenciával egybekötött műhelymunkákat Udvarhelyszéken.

Nagyon gyakorivá váltak az avar- és erdőtüzek Romániában, a helyzet pedig fokozódni fog
2024. június 16., vasárnap

Innen szép feljönni: 5 fokig csökkent a hőmérséklet Csíkszeredában

Jócskán visszaesett a hőmérséklet vasárnapra virradóan a hargitai megyeszékhelyen: a lakott települések sorában itt volt a leghidegebb.

Innen szép feljönni: 5 fokig csökkent a hőmérséklet Csíkszeredában
2024. június 16., vasárnap

Egyik faluban a tűz, a másikban egy kidőlőfélben lévő fa adott munkát a tűzoltóknak

Tűz ütött ki Somosdon egy lakóházban, Vajdaszentiványon pedig egy kidőlőfélben lévő fa sodorta veszélybe egy lakóház épségét szombaton este.

Egyik faluban a tűz, a másikban egy kidőlőfélben lévő fa adott munkát a tűzoltóknak
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!