Románia közigazgatási átszervezése: tényleg nem babra megy a játék

– kérdezte a polgármestert a Magyar Kormány Európai Ügyek Minisztériumának államtitkára.

„Az egyik tét – ami tulajdonképpen elvi kérdés –, hogy az erdélyi magyarság felmutatja-e, hogy továbbra is itt van, nemcsak a népszámláláskor, hanem a politikai döntésekben is, ennek pedig most van egy európai dimenziója. Ez utóbbit azért fontos megemlíteni, mert

– válaszolt Csíkszereda polgármestere, majd folytatta gondolatmenetét.

„A másik tét, hogy a választással jelezzük, mi is beleszólhatunk az uniós döntésekbe. Tehát kiszámíthatóságot várunk el, azaz azt szeretnénk, hogy az az életforma, amelyet mi normálisnak tartunk, az továbbra is létezzen. És azt is akarjuk, hogy én, csíkszeredai polgármesterként, vagy mi, csíkszeredai lakóként tudjuk azt, hogy nekünk vannak embereink Brüsszelben. És amikor bármilyen esetben egészen Brüsszelig kell mennünk, akkor ott legyen képviseletünk. Mondok egy egyszerű példát:

És van egy harmadik dimenzió, ami összeköt bennünket: nekünk az uniós választás egy nemzetiidentitás-kérdés is. És igen, két ember Brüsszelben a mi tekintetünkben tavaszt csinál, mert képes arra, hogy olyan témákat tartson fenn a magyarországi képviselőkkel és akár a dél-tiroliakkal együtt, amelyek eddig nem is léteztek.”

Kézzelfoghatóvá kell tenni az uniót

Korodi szerint a kelet-európai tagállamok számára hátrány, hogy egy ideje már nem nagyon lehet uniós fejlesztési pénzeket lehívni – az Európai Unió ugyanis lezárta az alapinfrastruktúra-fejlesztés időszakát. „Ahhoz, hogy a városban fejlődést elérjünk, szükség van még alapinfrastruktúrára. Közben az Európai Unió már nem ebben támogat, hanem olyan típusú fejlesztéseket biztosít, esetenként erre kötelez zöldítés vagy »technológizálás« címszó alatt, amelyeket mi meglépnénk, csakhogy ez nem elégíti ki azt az igényrendszert, amit a helyi közösségünk megfogalmaz. Gondolják el, mi már alig tudunk uniós fejlesztési forrásokat felhasználni alapközmű-fejlesztésre, ezekre már lassan országos források sincsenek. Így az önkormányzatokat belekényszerítik egy irányított pályára”.

A polgármester gondolataira reagálva Zsigmond Barna jelezte: van egy másik probléma is. „Esetünkben Brüsszel mondvacsinált okokból visszatartja a magyaroknak jogosan járó forrásokat – ez egy külön probléma, ami szintén jelzi azt a kettős mércét, ami Brüsszelben kialakult. És valóban hiányzik az a józanság, amire finoman utaltál. Mondom ezt, miközben az uniós csatlakozásunk húszéves évfordulóján elmondhatjuk, hogy az Európai Unió egy csomó jó dolgot hozott.

Mi tehát mindig azt mondjuk, hogy európai alternatívát keresünk, nem pedig alternatívát Európa helyett. Ezért is nagy a felelősségünk, mert mi látjuk, hogy mennyi jó van ebben a rendszerben, és számunkra fontos, hogy ez ne menjen rossz irányba. És bár nincs kötelező érvényű kisebbségi jogi rendszer, de azért mégis egy csomó ajánlás és fogódzó van, amibe bele lehet kapaszkodni (ilyen az anyanyelvhasználat vagy akár az épített örökség megőrzése), és a nemzeti kisebbségi létünket is meg tudjuk őrizni” – érvelt a marosvásárhelyi származású államtitkár, aki szerint fontos bemutatni, hogy „mi az, ami rossz az Európai Unióban, mindemellett az értékeket is hangsúlyozzuk. Az emberek számára kézzelfoghatóvá kell tenni az uniót”.

Lépjünk tovább: a gyermekes családoknak is segíteni tud az EU, mi például bevezettük a nagycsaládos kártyát. Nos, uniós szinten is be kell vezetni egy ehhez hasonlót. Csíkszeredában a szülőktől átvettük azt a terhet, hogy a gyerekeiket iskolába kelljen szállítaniuk – a tömegközlekedést a diákok ingyen használhatják. Az ilyen helyi kezdeményezéseket uniós szinten is segíteni és támogatni kell.

A középkorúak és az idősek számára pedig egy értékvilágot kell biztosítani. Az EU még mindig egy értékekkel teli kincses láda, és nem hiába aggódik mindenki azon, hogy ez kiürül, vagy megtartja erejét.

– fogalmazott Korodi Attila.

És akkor jöjjön a feketeleves

A júniusi EP- és helyhatósági választásokhoz direkt módon még nem kötődik Románia évek óta tervezett közigazgatási átszervezése, egy újságíró számára mégis ez lehetett a legfontosabb felvetett kérdés csütörtökön.

„Romániában egyre többet beszélnek arról, hogy hogyan történjen meg az ország közigazgatási átszervezése. És már nem az a kérdés, hogy hány minisztérium maradjon vagy mi legyen a megyei szintű rendszerekkel, hanem az, hogy egyáltalán legyenek-e megyék, és mekkorák legyenek a községek.

És jelezni kell ott, hogy mekkora kárt jelentene, ha mondjuk a Csíki-medencében jó néhány községet Csíkszeredához csatolnának, a többit pedig »összenyomnák« néhány nagyközségbe. És itt nemcsak arról van szó, hogy elvesznek-e a magyar megyék és a megyeszékhelyek, hanem arról, hogy

– húzta meg a képzeletbeli vörös vonalat Korodi.

A végére egy kis gazdaságfejlesztés

Csíkszereda polgármestere utolsó témakörként a gazdaságfejlesztés kérdését hozta fel. „Az anyagország gazdaságfejlesztési programja a határon túli magyarságnak abból a megfontolásból született meg, hogy rájöttünk, sokszor diszkriminatív az a mód, ahogy Románia használja az uniós erőforrásokat: a legtöbb esetben a nagy központokat és nagyvállalatokat célozza meg, így

Mi most létrehozzuk azt, ami minden székelyföldi városban normális kell legyen: Csíkszereda 93 hektáron ipari parkot alakít ki. Nem kérdés, ha gazdaságilag nem tudjuk megerősíteni a településeinket, akkor hosszú távon képtelenek leszünk garantálni a megmaradást. És az Európai Uniónak azért van felelőssége, mert Bukarest ebben gyengén vizsgázott.

Most valóban túl sok a fehér folt, amelynek nagy részét uniós forrásokkal kell lefödnünk. Ez az évtized arról szól, hogy versenyképesek maradunk, vagy elmegy mellettünk a világ” – tekintett a jövőbe a székelyföldi elöljáró.

„Nem vitás, tényleg gyorsan kell reagálni. Meghatározó lesz, hogy az egész régió – benne Magyarország és Románia – hogyan tudja rendbe tenni a gazdaságát. És nem szabad elfelejteni, hogy minderre rávetül az orosz-ukrán háború árnyéka. Épp ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb béke legyen, hiszen, ha béke lesz, akkor lehet beszélni arról, hogy hogyan képzeli el a jövőt az EU Ukrajnával és Oroszországgal. Minden téren észnél kell lenni” – zárta a beszélgetést Zsigmond Barna Pál.