
Zsigmond Barna Pál: amit megszoktunk, az egyik pillanatról a másikra megváltozhat
Fotó: Pinti Attila
Nem árulunk zsákbamacskát, ha azt állítjuk: Zsigmond Barna Pál azon kevés politikusok egyike, akinek Székelyföldön továbbra is erős mozgósító ereje van. A marosvásárhelyi származású magyarországi közéleti szereplő hatéves csíkszeredai főkonzuli munkájával vívta ki a székelyek tiszteletét. Minap Csíkszeredában járt, ahol néhány perc erejéig beszélgethettünk.
2024. május 21., 11:432024. május 21., 11:43
2024. május 21., 12:022024. május 21., 12:02
– Tagadhatatlan, hogy érződik a társadalom részéről a közöny a közélet és a választások iránt. Ennek tükrében milyen módon lehet jelezni, hogy fontos elmenni júniusban választani?
– Épp arra tettünk kísérletet Korodi Attila csíkszeredai polgármesterrel a beszélgetésünkön, hogy jelezzük mindenkinek, milyen nagy tétje van a választásoknak. Meghatározó fontosságú, hogy mondjuk el az embereknek, miért szükséges, hogy Brüsszelben továbbra is legyen képviselője az erdélyi magyarságnak.

Hagyjuk-e, hogy eltűnjenek a magyar megyék, és a magyar vidék beolvadjon egy mesterségesen létrehozott bákói, brassói vagy éppen szebeni központú nagyobb közigazgatási entitásba? – erről is szó volt Korodi Attila és Zsigmond Barna Pál beszélgetésén.
– Ezzel kapcsolatban valóban több témát érintettek a beszélgetésen: Európa jelenlegi helyzetét, a háború okozta hatásokat, illetve a nemzeti kisebbségekre leselkedő veszélyeket is körbejárták.
– Igen, egy órán át arról is beszélgettünk, hogy Brüsszelben nagyon sok minden rossz irányba megy, gyakorlatilag válsághelyzet van, és épp az európai parlamenti választások kínálnak lehetőséget arra, hogy olyan képviselőket küldjünk az új mandátumban a parlamentbe, akik jó irányba tudják ezt a brüsszeli hajót fordítani. Meg kell értenie mindenkinek, hogy nagyon nagy a tétje ennek a választásnak abban a tekintetben is, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke?
Mi, magyarok azt mondjuk, minél hamarabb tűzszünet kell, hiszen ez minden kérdést meghatároz. Továbbá Európa versenyképességét is helyre kell állítani, hiszen az elmúlt időszakban rossz irányba vitték Európa gazdaságát: lehagyott bennünket Kína, az Egyesült Államok pedig tovább növelte előnyét velünk szemben. Fontos az, hogy józan gazdasági döntések szülessenek, amelyek helyreállítják Európa versenyképességét, és megerősítik a kontinens gazdaságát.
– Mindezeken túl hogy látja jelen pillanatban az erdélyi magyarság helyzetét?
– Fontos az, hogy legyünk jelen a közéletben, ez összekapcsolódik a választásokkal is. Ezért kell felrázni az embereket, minden egyes választás előtt. Mert amit megszoktunk (például, hogy van képviselőnk), az egyik pillanatról a másikra megváltozhat.
– Romániának 33 képviselői hely van fenntartva a kibővített, már 720 tagú Európai Parlamentben, ebből mi, az 1,1 milliós romániai magyarok legkevesebb kettőt megszerezhetünk. Erős a párhuzam, az összehasonlítás kedvéért mégis engedje meg: Luxemburg állam 650 ezres, vagy Málta félmilliós lakosságának egyenként 6-6 képviselői helye van az Európai Parlamentben.
– Egy választásnál a képviseleti arányosság meghatározásánál nyilván nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. De ami a legfontosabb: a két erdélyi magyar képviseletet különösen meg kell becsülni, Winkler Gyula és Vincze Loránt személyében pedig két kipróbált képviselőről van szó. Nemzeti kisebbségvédelem vagy medvekérdés megoldása tekintetében is ők tudják képviselni az erdélyi magyarság és a székelyek érdekeit.
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
Raluca Turcan nemzeti liberális párti képviselő kérte a képviselőház oktatási bizottságát, hogy tűzze napirendre a mobiltelefonok általános és középiskolai használatát egyaránt betiltó törvénytervezetet.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök pénteken közölte, hogy nem híve a Trikolór terek kijelölését és a tisztségviselők számára a román zászló megcsókolását előíró kezdeményezésnek.
Hivatalosan is megvádolták Raed Arafatot, a romániai belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetőjét abban a büntetőeljárásban, amely egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter vámeljárás nélküli romániai behozatalát vizsgálja.
Három drogkereskedő került a Hargita megyei rendőrség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályának látószögébe. A nyomozásban részt vett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség is.
Ittas vezetésen kapták egy iskolabusz sofőrjét, amely hét gyermeket szállított egy Brăila megyei óvodába szerdán – közölte a rendőrség. Az eset két nappal egy hasonló, Temes megyei incidens után történt.
A nyári hőmérsékletekkel induló ősz után már holnaptól érezhetően lehűl az idő, amikor hideg légtömeg tör be Romániába, és a meteorológusok szerint az ország nagy részén esőzések várhatók.
Egy 61 éves tartalékos hadseregtábornokot holtan találtak pénteken fejlövéssel a Prahova megyei Paulești községben lévő házában – nyilatkozták rendőrségi források az Agerpres hírügynökségnek.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9709 lej volt, 145 lejjel (1,5 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
A júliusi 8,16 százalékról augusztusban 6,17 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!