Fotó: Thomas Campean
A szelektív hulladékgyűjtés éllovasai az udvarhelyiek: az össz-hulladékmennyiség mintegy tizenhat százaléka kerül évente újrahasznosításra a Küküllő menti városban, messze meghaladva az országos átlagot. A köztisztasági vállalat által begyűjtött és kezelt hulladék zömében külföldön kerül újrahasznosításra, hisz belföldön mindez még gyerekcipőben jár.
2014. június 23., 17:532014. június 23., 17:53
2014. június 23., 18:222014. június 23., 18:22
Székelyudvarhelyen 2007 óta működik a szelektív hulladékgyűjtés, a környezettudatos módszer olyannyira népszerű, hogy 2010-ben a köztisztasági vállalat megduplázta a város területén kialakított szelektív hulladékgyűjtőpontokat. „Azóta beállt egy rend, relatív stabil, enyhén növekvő a tendencia” – magyarázta Tóth László, az AVE Hargita Kft. ügyvezető igazgatója. Az össz-hulladékmennyiség mintegy 15–16 százaléka kerül újrahasznosításra, ez igen szép eredmény – tette hozzá a szakember –, hisz az országos átlag 0,8–0,9 százalék körül mozog.
„Egész pontosan nem tudjuk meghatározni a háztartásokból kikerülő, újrahasznosítható hulladék mennyiségét, hisz mindig is működtek olyan cégek, amelyek feketén vásárolják fel a szelektált hulladékot a lakosságtól” – részletezte Tóth. A cég becslései szerint még egyszer akkora mennyiségű hulladék kerül más vállalkozókhoz, mint amennyit az AVE Hargita Kft. évente elszállít.
Továbbpasszolt hulladék
A köztisztasági vállalat a hulladék beszállításával és kezelésével foglalkozik, így a szelektíven gyűjtött hulladékot is elszállítják a gyűjtőpontokból, válogatják szín és összetevők szerint, majd bálázzák. „Az újrahasznosítás legtöbb esetben külföldön történik, hisz a romániai cégek nagy része is csak továbbadja a hulladékot” – jegyzete meg a szakember. Az Udvarhelyszéken begyűjtött műanyagot például Buzăuba szállítják, az ottani vállalat viszont egy kínai feldolgozónak adja tovább. A papír egy részét belföldön hasznosítják újra, mintegy felét pedig Magyarországra szállítják. Az üveg újrahasznosítása eddig problémás volt, néhány hónapja egy Bukarest melletti vállalat foglalkozik ezzel, de egyelőre csak kis mennyiségben. Így ez is csak részleges megoldás.
Nincs fölös vas a háznál
A háztartásokból származó, újrahasznosításra szánt vas gyakorlatilag nem is létezik, állapította meg Tóth László, hisz a köztisztasági vállalathoz évente csak elhanyagolható mennyiségű ócskavasat szállítanak be. „A vas újrahasznosítása Romániában nem szürke, hanem fekete üzletág, hisz számtalan vállalkozás foglalkozik ócskavas-kereskedéssel, természetesen illegálisan. A papír és a műanyag esetében hasonló a helyzet” – magyarázta.
Amint a gyűjtőpont területére kerül, a hulladék jogilag a köztisztasági vállalat tulajdonát képezi, ezért a hulladéktolvajok is a szakcégeket károsítják meg. Udvarhelyen nem jelenség a szelektív hulladék-lopás, annál inkább Gyergyószentmiklóson, ahol a gyűjtőkonténerek megrongálása is gyakori. „Székelykeresztúron szembesültünk egyszer egy esettel, ahol újrahasznosítással foglalkozó cég arra bátorította alkalmazottait, hogy fosszák ki a szelektív hulladékgyűjtőinket. Egyébként Udvarhelyszéken nem jelenség a nagy mennyiségű hulladéklopás” – summázott az ügyvezető igazgató. A Hargita megyei gazdasági rendőrség idén két udvarhelyi vállalkozóra rótt ki pénzbírságot ócskavassal történő illegális kereskedésért, összesen 1 tonna és 60 kilogrammnyi vasat kobozva el – tájékoztattak a rendőrség munkatársai.
Gyerekcipőben jár az újrahasznosítás
A székelyudvarhelyi Gyémánt Kft. 2008 óta foglalkozik szelektív hulladékgyűjtéssel, Sándor Emese ügyvezető szerint az udvarhelyiek körében egyre népszerűbb a környezetbarát módszer. „Papír, műanyagok, vas és nemesfémek gyűjtésével foglalkozunk. Papírból havonta mintegy 70, különböző műanyagokból 20, vasból és más fémekből körülbelül 15 tonnányi gyűl háztartásokból és cégektől egyaránt” – sorolta az illetékes. A hulladékot szelektálják és préselik, majd a végfelhasználóhoz szállítják, ahol újrahasznosítják. „A problémák a begyűjtést követően kezdődnek, hisz belföldön még gyerekcipőben jár az újrahasznosítás. Továbbá számtalan vállalkozásnál okoz még gondot, hogy a tevékenység során felhalmozott hulladékot hivatalosan kell elszállíttatni” – osztotta meg tapasztalatait a cégvezető. Egyébként a vállalkozás fő tevékenysége a papír és a műanyag begyűjtése, vasat és fémet az ügyfelek megsegítéséért vesznek át.
„Annál a cégnél, háztartásnál, ahol szelektíven gyűjtik a papírt vagy a műanyagot, sokszor némi vas is kerül, ezért egyúttal ezt is átvesszük klienseinktől” – magyarázta. Az ügyvezető hangsúlyozta, a fém eredetét igazoló papírok nélkül sem vasat, sem más nemes fémet nem vesznek át a cégnél. „Nem kétlem, hogy azon cégeknél, ahol a vasgyűjtés a fő tevékenység, megtalálják a kiskapukat a fekete kereskedésre” – tette hozzá.
A bajbajutottak megsegítésére buzdított hétfőn Oroszhegyben Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, ugyanakkor bejelentette, hogy magyar kormány támogatja a nyikómalomfalvi iskola újjáépítését és az ülkei óvoda elindítását.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
szóljon hozzá!