Paradigmaváltást javasolnak a polgáriak

Az erdélyi, székelyföldi társadalom döntő többségben most is a mezőgazdaságból él, a városi lakosság nagy hányada ma is kiskertet tart fenn – magyarázta Biró Zsolt . „Ha jövőt akarunk építeni Erdélyben és Székelyföldön, akkor nagyon fontos, hogy a gazdatársadalmat képviseljük és problémáikat próbáljuk orvosolni. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy most, az európai parlamenti választások küszöbén ezt a kérdést ismét tematizáljuk” – tette hozzá.

A javaslatcsomagban foglaltak tulajdonképpen nem újszerű ötletek, hisz a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének érdekvédelmi programján alapszanak, mondta el Sebestyén. „Az Európai Parlament szerepe egyre erősödik a döntéshozatalban, ezért nem maradhatnak az európai parlamenti képviselőink közömbösek azzal kapcsolatosan, hogy mi történik a mezőgazdaságban, a közösségi szabályozásban a vidékfejlesztés terén” – ismertette a dokumentum első pontját. A javaslatban megfogalmazott második elv a közös agrárpolitika megőrzését és teljesítését szorgalmazza, a harmadik pedig a multifunkcionalitás elvének érvényesítését. „El kell ismerni és el kell ismertetni mindenkivel, hogy a mezőgazdaság nemcsak árutermelő ágazat, hanem sok más szerepet is betölt, közhasznot termel a társadalomnak, amelyet az a gazdáknak meg kell fizetniük. Ilyen a táj megőrzése, gondozása, a vidéki értékek, életstílusok és kulturális javak fenntartása, a társadalmi feszültségek feloldása a foglalkoztatás, közösségi teendők ellátása által” – magyarázta.

„Erdélyiség” a mezőgazdaságban

Kiemelten fontosnak tartják továbbá az „erdélyiség” elvét, mely rávilágít: Erdélynek különleges birtokstruktúrája és hagyományai vannak a mezőgazdaságban. „Kialakult és jól működő a családi gazdasági forma a térségben. Úgy kell tehát alakítani a közös európai agrárpolitikát, hogy az erdélyi gazdáknak jó legyen” – hangsúlyozta Sebestyén. A dokumentumban továbbá szó van a kedvező birtokpolitika kialakításáról, amely a „nyerészkedő birtokszerzés” kiszorításával és a mezőgazdasági területek adásvételének további szigorításával biztosítaná, hogy a mezőgazdasági területek megmaradjanak a helyi közösségek számára. Az MPP javaslata szerint ugyanakkor az egységesítés és a kiemelt kategóriák elveit is szükséges érvényesíteni: előbbi garantálná azt, hogy a közös európai uniós agrárpolitikát minden tagországban egyformán alkalmazzák, utóbbi viszont „pozitív diszkriminációban” részesítené a kis- és középgazdaságokat, a fiatal gazdákat és a hegyvidéki, vagyis a kedvezőtlen térségben termelő gazdákat.

Nem magányos harcosok az EP-képviselők

„Nem a valóságtól elrugaszkodott, magányos harcosok kell legyenek az erdélyi európai parlamenti képviselők, hisz a millió bonyolult uniós szabályozás éppen annyira zavarja a szicíliai vagy a korzikai, mint a gyimesi kisgazdát. Ebben közös frontot kell képviselni az Európai Unióban” – egészítette ki Biró Zsolt.

Summázásként Sebestyén kiemelte: a mezőgazdaság teljesítőképességét nem feltétlenül tonnában, hektoliterben, óránként legyártott elemben kell mérni. „Lehetünk versenyképesek a tájjellegű gazdálkodásban, a hagyománymegőrzésben, a környezetvédelemben. Erdélyben paradigmaváltásra van szükség, a mennyiség helyett a minőséget, az ipari jellegű termékek helyett a hagyományosakat részesítve előnyben. Úgy kell alakítani a közös agrárpolitikát, hogy az erdélyi ember megtalálja benne a helyét” – nyomatékosította.