Nem okozott gondot a tél a méhészeknek

A szakmai tömörülés vezetője még nem egyeztetett minden környékbeli kollégájával a tél tapasztalatairól, de szerinte az átlagosnál hidegebb, nehézkesebb volt ez az időszak, bár azt nem mondaná, hogy veszteséges is. Térségenként, sőt méhészeteként is változnak a tapasztalatok. „Én mindig azt mondom, hogy ha a méhcsaládnak van megfelelő mennyiségű és minőségű tápláléka, ugyanakkor atkamentesített, akkor normális telelés várható” – szögezte le.

Reméli, hogy országszerte sem olyan súlyos a telelés utáni helyzet, mint ahogy híresztelik, hiszen Moldvából is hallotta, hogy nagy a méhveszteség, de hivatalos információk, az országos felmérések adatai még nem érkeztek meg. Udvarhelyszéken nincsenek nagyobb problémák, van egy-két szakmabeli, aki spórolás vagy a megfelelő szakértelem hiánya miatt veszteséggel kezdi a szezont. Náluk leginkább az atkaeltávolításnál vagy új vegyszerek kipróbálásánál lehetett gond.

„Nem az a jó, ami elsőre olcsóbbnak tűnik, az a jó, ami bevált” – hangsúlyozta a szakember. Azt is megtudtuk, hogy a hideg nem okozhat gondot, hiszen a méhcsaládok zárt fürtöt – egy telelőgömböt – képeznek a téli időre, amiben energiává alakítják a táplálékot.

A méhek számára szükséges élelem beszerzése viszont egyre nagyobb problémát jelent a méhészenek, mert a mézet nehéz eladni, a felvásárlók nem keresik a termelőket, inkább a mézszerű kínai készítményekkel próbálják helyettesíteni.

„A mi méheink az ipari technológiával, a gépekkel nem tudják felvenni a versenyt” – tette hozzá. Ennek ellenére olyan árakat próbálnak kialkudni a termelőktől a természetesen előállított mézekért, mint amennyibe ezek a mézszerű készítmények kerülnek. Pedig a kettőnek közel sem egy a tápértéke – világosított fel a szakértő.

Tavasszal cukorlepényt gyúrnak a méhészek, gyógynövényekkel, teafüvekkel, például fehér ürömmel vagy lósósnival, ezzel, illetve antibiotikumos kezeléssel is készítik a méheket a szezonra, de ha élelemmel megfelelően el voltak látva a téli időszakban, nem szabad, hogy baj legyen – mondta el. Az augusztusban kaptárakba helyezett tápláléknak egészen áprilisig elegendőnek kell lennie, s bár tisztulni kijönnek a méhek, gyűjtögetnek is, leginkább még a téli táplálékukat fogyasztják.

A méhek serkentése, a kaptárnyitás még kicsit odébb van, amikor 18–20 Celsius-fokra melegszik az idő, akkor válik aktuálissá. A méhészek kiszámolják az akácnyílás várható idejét, s azelőtt 42 nappal kezdik a készülődést, a serkentést. Rendszerint először a repcére viszik a méheket, Ádám József idén ezt nem teszi meg, mert a szakszerűtlen vegyszerezés miatt az elmúlt két évben megmérgeződtek a méhei, s a tavaszi munkája kárba veszett. Ő az akáccal kezdi a szezont, majd a hegyi legelők, a kaszálóvirágok, a hárs következik, és végül a napraforgóval zárul a szezon.

Az elmúlt hetekben több kaptár mellett lehetett látni kirepülő méheket, ilyenkor tisztulnak – mesélte a szakértő. A méh nem ürít a kaptárba, egész télen potroha egy rekeszébe gyűjti a bélsarat, majd tavasszal, amikor a hőmérséklet eléri a 10–12 fokot, kijön és ürít – tette hozzá. Elmondta, ilyenkor nem ajánlatos méhkaptár környékén teregetni a ruhákat, hiszen a méhek által összekoszolt ruhaneműt nagyon nehezen lehet újratisztítani. A múlt héten már virágport is kezdtek hordani, olyan korai fás virágokról gyűjtötték, mint a mogyoró, az éger, de még a hóvirágról is.