
Fotó: Borbély Fanni
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
2026. október 15., 07:302026. október 15., 07:30
2026. október 15., 15:152026. október 15., 15:15
Ez év januárjában az adóemelések ütötték ki a biztosítékot, októberben pedig az új szemételszállítás miatt idegesek a Hargita megyeiek – mindkét esetben a lakosságnak volt és van igaza!
Ebben a cikkben az integrált hulladékgazdálkodásról olvashatnak,
Az anyagban egyszerűen az új vidéki szemételszállításra fókuszálok.
Fotó: Borbély Fanni
Habár Borboly Csaba már két éve nem vezeti Hargita Megye Tanácsát, mégsem lehet úgy írni a hamarosan életbe lépő új szemétszállításról, hogy őt kihagyjuk a képletből. Pedig ettől lenne igazán boldog, ő ugyanis jól el van:
És honnan jött ki a cikk elején említett 80/20? Semmi köze a Pareto-elvhez, mindössze arról van szó, hogy 2016 óta tudják Hargita Megye Tanácsánál, hogy
Borbolynak 2016-tól 2024-ig lett volna ideje a lájvolásait a lakossági tájékoztatásra fordítania, Bíró Barna Botondnak pedig 2024 óta. Most már kapkodás tapasztalható.

Ünnepélyes keretek között szerdán Gyergyóremetén aláírták azt a szerződést, ami alapjául szolgál majd a Hargita megyei regionális hulladéklerakó megépítésének. A megállapodást Borboly Csaba és Laczkó Albert Elemér polgármester látták el kézjegyükkel.
Elvesztegettek tíz esztendőt, azaz még többet: a Székelyhon már 2009-ben (!) arról cikkezett, hogy „Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere, illetve Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke aláírásukkal szentesítették, hogy
Fotó: Olti Angyalka
Azt már tudjuk, hogy tizenhét évvel ezelőtt kezdődött minden. Legalábbis Hargita megyében. Országos viszonylatban még korábban: Románia ugyanis még az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt (2005-ben) vállalta, hogy
Ezzel azonban nagyon gyatrán állunk: az országos szint mindössze 13 százalék körül mozog a lakossági hulladék esetében. Ez messze elmarad az EU által 2025-re előírt 55 százalékos kötelező célértéktől. Elsőre azt mondhatnánk, hogy „kit érdekel?” Csakhogy az alacsony arány miatt minden egyes tonna vegyes hulladékért, ami a remetei lerakóba kerül,
Erre majd még később kitérünk.
Vizsgáljuk meg, hogy mi is történt 2016 és 2026 között. Nos, tizenhárom olyan jogszabály-módosítás történt Romániában, ami szabályozza a hulladékgazdálkodást, illetve a szolgáltatást és az árképzést.
Fotó: Borbély Fanni
A hulladékgazdálkodás alapvető keretszabályozására vonatkozó, 2011-ből származó 211-es törvény hozta be a köztudatba az „annyit fizess, amennyit szemetelsz” elvet. Bár a jogszabályt 2021-ben hatályon kívül helyezték és felváltotta azt a 92-es sürgősségi kormányrendelet, lényegi előírásai és alapelvei a mai napig meghatározzák a romániai hulladékkezelést. Ha tehát már 2015-ben bevezették volna ezt az elvet, akkor minden esztendőben lehetett volna hozni egy kis változást. Nem sokat, csak egy keveset:
A bukaresti nagypolitika léha volt, a megyei tanácsnak mégis feladata kellett volna legyen, hogy a jövőbe tekintsen, és annak függvényben adagolja a lakosságnak: már most megéri szelektíven gyűjteni, mert egyszer majd már ez nem opció lesz, hanem kötelező.
Lépjünk tovább. Hargita Megye Tanácsa, miután európai uniós pénzen megépíttette a remetei hulladéklerakót, illetve megvásárolta a gépflottát, úgy döntött, hogy létrehoz egy fejlesztési társulást (Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás / ADI SIMD Harghita), amely lebonyolít egy koncessziós közbeszerzési eljárást,
2024-ben volt három közbeszerzési licit, érvénytelen eredményekkel (kettőre nem jelentkeztek, a harmadik esetében pedig nem arra érkezett árajánlat, amire kérték).
Fotó: Olti Angyalka
A vonatkozó jogszabály két lehetőséget írt elő arra, hogy milyen formában szervezzék meg a hulladékbegyűjtést és -szállítást. Az első lényege: minden kukásautót mérleggel szerelnek fel és így mérik meg a háztartásoktól elszállított hulladékot, amikhez chippes kukák tartoznak.
Erre a módszerre voltak kiírva a 2024-es közbeszerzések.
Mivel az első nem volt eredményes, ezért következett a másik lehetőség: térfogat x ürítési gyakoriság. Ez a módszer lett a nyertes, az elszállítást végző nyertes konzorcium tagjai ezt fogják alkalmazni decembertől.
Hargita megyében amúgy az az újdonság más megyéhez képest, hogy itt nemcsak a hulladéklerakó működtetésére pályázott a megyei önkormányzat, hanem a gyűjtésre és a szállításra is. Ha nem így teszi,
Az elmúlt évek folyamán Hargita megye minden önkormányzata, mind a 67 város és község csatlakozott a fejlesztési társuláshoz, mivel minden polgármester tisztában volt azzal, hogy jobb nekik, ha a hulladékgazdálkodás terhe nem az ő vállukat nyomja. Azaz
Így tehát a közszolgáltatással járó jogkörüket átruházták erre a fejlesztési társulásra, a jelenleg még működő szemételszállítási szolgáltatásra pedig úgy kötöttek szerződést, hogy csak addig fog működni a szerződés a helyi önkormányzat és a szolgáltató között, amíg elindul a megyei rendszer. Ezért sem lehet megtenni azt, hogy a régi szolgáltatónál maradunk decembertől.
Fotó: Borbély Fanni
És miért idegesek a lakók? Hát azért, mert
Nézzük a tényeket. Az egy és két fős háztartásnak a havi 21, illetve 45 lejes alapdíj egy 120 literes kukaürítést, egy 120 literes zacskónyi kartonpapír-ürítést, egy 120 literes zacskónyi műanyag- és fémürítést, illetve egy textil- és üveghulladék-ürítést tartalmaz.
Az egy- és két fős háztartások a szelektív hulladékelvitelre tehát havi egy-egy 120 literes zacskót kapnak, a három és annál nagyobb háztartások pedig kettőt.
S ezzel el is érkeztünk egy fontos ponthoz: itt kell megértenünk, hogy miért jöttek ki a megyei társulásnál ezek a sarokszámok.
A Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás abból indult ki (nyilván a hipotézisét nem igazítva a valósághoz), hogy a vidéki lakosság az elmúlt évek során megtanult szelektíven gyűjteni, ezért a korábban már említett szánás dobozt egyértelműen a szelektív zsákba dobják, a kávézaccot a komposztládába… és így tovább. Tehát
Ha az elmúlt évtizedben ténylegesen megtörtént volna az „edukáció”, akkor a társulásnak lenne igaza. De csak akkor! És ezt nekik tudniuk kellett. Ha nem egyébből, akkor az alábbi számokból:
egy év alatt Székelyudvarhelyről 7778 tonna szemét érkezett a gyergyóremetei hulladéklerakóba, ebből 6913 tonna vegyes hulladék (88 százalék), 3,28 tonna textil, 861 tonna pedig szelektív.
Csíkszereda esete még rosszabb: 10 783 tonna érkezett be Remetére, ebből maradványszemét 9675 tonna, szelektív szemét pedig 1100 tonna. Csíkszereda esetében tehát kevesebb, mint tíz százalék a szelektív hulladék, amibe talán még a biót (a levágott ágakat) is beleszámolták.
Tehát a két nagyvárosból úgy érkezett mindössze tíz százaléknyi szelektív hulladék Gyergyóremetére, hogy ott már évek óta zajlik a kötelező szelektív hulladékgyűjtés. Pompás!
Fotó: Borbély Fanni
Nézzük meg, hogy mit tartalmaz az alapdíj vidéki környezetben. Tartalmazza
a vegyes hulladék elszállítását Gyergyóremetére és az ottani elhelyezését;
a szelektív hulladék elszállítását és újbóli átválogatását (a szelektív hulladékot kézzel ismét átválogatják);
az amortizációs költséget (a 91 ezer kukára, az évi 2,1 millió zsákra és a saját autókra – ami személyenként 2,5 lej. A konzorcium nemcsak az uniós pénzből megvásárolt autókat használja, hanem sajátokat is vásárolt);
a koncessziós díjat a megyei tanács által felépített hulladéklerakóra és az egy évtizede megvásárolt autókra (románul revedență, ami személyenként 3,38 lej);
illetve azt a körforgási adót, amit sokan egyszerűen lerakási díjként használnak (ez a vegyes hulladékra vonatkozik és tonnánként 160 lej, ez tulajdonképpen büntetés az EU részéről, amiért nem szelektáltunk ki mindent).
Utóbbi számra még egy mondat erejéig térjünk vissza: tehát minden egyes tonna vegyes hulladékra, ami bekerül a remetei tározóba, a szolgáltató fizet 160 lejt. Ez gyakorlatilag egy büntetés: Románia ugyanis vállalta az Európai Unió felé, hogy jelentősen csökkenti a lerakókba kerülő vegyes hulladék mennyiségét, ezzel párhuzamosan pedig növeli a szelektív hulladékmennyiséget (például 2035-ig eléri a 65 százalékot). Ez nyilván vicckategória, ugyanis
Tehát ez okozza a problémát. Ezekről korábban már értekeztünk.
Egyébiránt két éve működik Hargita megyében a remetei hulladéklerakó, az oda begyűjtött 54 ezer tonna kevesebb mint tíz százaléka érkezett be szelektív módon.
Ne hallgassuk el azt a tényt, hogy az elmúlt években
Holott a tanácselnökök, a megyei tanácsosok, a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők mind tisztában voltak azzal, hogy el fog jönni a pillanat, amikor már nem lehet odázni. Őszintén kellett volna jelezni a gyergyószékieknek, hogy havi nyolc lejért nem lehet elvinni sokáig a szemetet.
A problémát az okozza, hogy december elsejétől olyan rendszer lép életbe, amely arra ösztönöz, hogy a fekete kukába csak azt tegyük bele, amit a szelektív zsákokba nem tettük bele.
Fotó: Borbély Fanni
Egy jótanács: ha egy udvaron több generáció él, mondjuk lakik egy háromtagú család, mellettük egy kisházban pedig az anyós, akkor érdemes két szerződést kötni, egyet a családra (havi 63 lejért), egyet pedig a nagymamára (havi 21 lejért). Ebben az esetben ugyanis
Ha a nagymama kukája félig telik meg, akkor a család a fennmaradó részt feltöltheti a saját hulladékával. Nyilván ez csak a különálló generációkra érvényes – de érdemes megfontolni.
És végezetül egy érzékeny kérdés. Mi lesz azokkal a mélyszegénységben élő telepekkel, ahol egy házszám alatt több százan élnek?
Borítékolható módon ugyanaz lesz, mint eddig: az érintett önkormányzatoknak kell megoldaniuk ezt a kérdést. Kötnek egy négyszemélyes szerződést…
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Lövétén és az Oroszhegyhez tartozó Székelyszenttamáson láttak medvét vasárnap este. A hatóságok mindkét nagyvad miatt Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a lakókat.
Nappali fényben a számos felújított részlet, este pedig az ízléses kivilágítás rajzolja újra a csíksomlyói kegytemplomot. Képpárokon mutatjuk.
Két tacskóját sétáltatta vasárnap egy csíkszeredai férfi a Somlyó-hegy közelében, amikor a közelben levő pásztorkutyák rájuk rontottak.
Az orvosi szakterületen 943, a fogorvosin 936, a gyógyszerészetin pedig 925 pont volt a legmagasabb elért pontszám a vasárnapi rezidensvizsgán – közölte Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy a hadsereg radarrendszere légi célpontot észlelt az ukrán-román határhoz közeli Vilkove településtől északkeletre.
Könnyebb sérüléssel járó baleset történt vasárnap délután Piricske közelében. Egy sofőr árokba hajtott autójával, eleinte nem jeleztek sérülést, de végül hívták a SMURD-egységet elsősegélynyújtás céljából.
Az idei rezidensvizsgán mintegy 110-zel több képzési helyet és álláshelyet hirdettek meg, mint tavaly, miközben a jelentkezők száma csökkent – közölte vasárnap Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Luca Niculescu miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy Románia szövetségeseivel együtt továbbra is minden szükséges intézkedést megtesz a Fekete-tenger biztonságának megerősítésére.
Ștefan-Radu Oprea védelmi miniszter bejelentette, hogy a keddi és szerdai brüsszeli egyeztetésen megvitatja hivatali kollégáival a fekete-tengeri biztonsági helyzetet.
6 hozzászólás