Mindeközben a vakációban: ki vigyáz a gyerekre?

Nem is olyan régen a kisebb rokoni, szomszédi közösségek idősebb vagy éppen nem dolgozó nőtagjai gondjukat viselték a közösség gyerekeinek, azonban mostanság, főként városon egyre inkább elszigetelődnek egymástól az emberek. Ha nincs nagyszülő, vagy a szülők nem rendelkeznek olyan anyagi körülményekkel, hogy a vakáció teljes idejére gyerekcsőszt alkalmazzanak, bizony gyakran előfordul, hogy a már iskolás korú gyerek órákig felnőtt felügyelet nélkül kénytelen tölteni napjait. 

„Nyolcéves kor alatt nem hagynék magára gyereket huzamosabb időre, egyébként ezt a törvény is tiltja. Azonban a helyzet is meghatározza, ugyanakkor sok múlik a szülők hozzáállásán, valamint a gyerek érettségén is. Természetesen a lakás jellege, biztonsága nagymértékben befolyásoló tényező, de fontos az is, hogy a gyereket fel tudjuk-e készíteni a váratlan helyzetek kezelésére: például mi történik akkor, ha idegen csönget be az ajtón” – sorolta Szalay Zsuzsanna székelyudvarhelyi iskolapszichológus. Úgy gondolja, semmiképp nem megengedhető, hogy kiskamaszkor (12 év) előtt a gyereknek ebédet kelljen készítenie, melegítenie magának, miközben nincs a közelében felnőtt. Azokat a kiskorúakat, akiknek rendszeres napi programjukban még a délutáni alvás is szerepel, semmiképpen nem lehet magukra hagyni, hiszen ők ezt egyedül képtelenek megoldani.

Testvérek esetében a szülők gyakran a nagyobbra bízzák a kisebb felügyeletét, ami akkora indokolatlan felelősség, amellyel nehezen tud megbirkózni. Ha pedig a kicsit valami baleset éri, megtörténhet, hogy egy életen át bűntudata lesz. A gyerek egyedüllétének idejét a lehető legkevesebbre kell csökkenteni, figyelembe véve ítélőképességének, felelősségtudatának fejlettségét.

Az egyedüllét felkészíti ugyan az önállóságra a gyereket, azonban kiskamaszkor előtt az egész vakáció ideje alatti egyedüllétnek sokkal több a negatív, mint a pozitív hozadéka. Elszigetelődik, legtöbb esetben a tévékészülék és a számítógép előtt tölti idejét ahelyett, hogy kint játszana kortársaival és élményeket gyűjtene.

Ha megoldhatatlan a felügyelet az egész vakáció idejére, akkor is valószínű, hogy kisebb periódusokkal megszakítható az egyedüllét. Egy-két hetet falun is tölthet a gyerek, ha nem nagyszülőnél, akkor keresztszülőnél, barátnál, jó ismerősnél, ami a városi gyereknek nagy hasznára válik, ugyanakkor maradandó élményt nyújt. 

Nagyon sok táborozási lehetőség közül lehet már választani az ottalvóstól a napi pár órás tevékenységekig, pénztárcabarát változatban is. Azonban a pszichológus óva int attól, hogy a gyereket egyik táborból a másikba hurcoljuk csak azért, hogy ne unatkozzon. „Az 1–4. osztályosoknál egy ottalvós, az 5–8.-osoknál két-három ottalvós tábornál több már akkora élményhalmazzal jár, amit nehezen képes feldolgozni és lefárasztja” – véli Szalay. Táborválasztásnál fontosnak tartja figyelembe venni a gyerek igényeit, érdeklődési körét. Attól sem kell megriadni, ha a gyerek unatkozik és csak néz ki a fejéből, hiszen azzal, hogy elvan saját gondolataival, foglalkozik saját belső világával, és fejlődik a kreativitása – mondja a szakember.

„Minden elismerésem azoké a szülőké, akik sikeresen megbirkóznak a kamaszok fesztiváléhségével” –fogalmazott a pszichológus. Fontos, hogy érezzék a szülő bizalmát, ugyanakkor ha jó a szülő–gyerek kapcsolat, a szülő is úgy érzi, megbízhat a serdülőben. A fesztiválok előtt érdemes átbeszélni, mire vigyázzanak, hogyan védjék meg magukat, kihez forduljanak baj esetén vagy ha veszélyben érzik magukat, és bajba jutott társukat ne hagyják magára. Kitért arra is, hogy kár lemondani a családi nyaralásokról csak azért, mert a tinédzser úgy érzi, kinőtt ebből és duzzogva próbál távol maradni minden közös programtól. A morcos lázadó is találhat érdekes elfoglaltságot családi nyaralás alkalmával, ami mégis élvezhetővé teszi számára a kezdeti kínt.