Lehetetlen helyzetben a mederépítés, de lehetséges helyszínt azonosítottak egy új sóbánya létesítéséhez Parajdon

Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez még csak az első lépés egy új bánya esetleges létesítéséhez. A folyamat következő szakaszában egy részletes földtani, hidrogeológiai és geomechanikai kutatási program kidolgozására, valamint annak jóváhagyására lesz szükség.

Mindemellett egy előzetes pénzügyi elemzés összeállítása is elengedhetetlen. Mindezekre a 2027-es költségvetésükből szeretnének pénzt fordítani.

míg a Korond-patak vízhozama nagyjából 65 köbméter volt másodpercenként a bányakatasztrófa bekövetkeztekor.

Ezért született meg a döntés, hogy egy újabb, 1,3 kilométer hosszú lebetonozott medret is ki kell építeni a Sószorosban – közvetlenül a vezetékek mellett – a Korond-patak elterelése érdekében. Ez legfeljebb 50 köbméternyi vizet tud majd elvezetni másodpercenként.

főleg, ha megépül a vízügyi hatóság által tervezett, 12 méter magas völgyzáró gát a kanyon felső részénél.

A Salrom munkatársai abban bíztak, hogy már idén nyáron elkezdődhet a betonozott patakmeder kiépítése, de ez végül meghiúsult.

A cég ugyanazon hónap végéig összeállította a kivitelezési terveket, amelyeket a Salrom szakmai csapata jóvá is hagyott.

Bár látszólag minden az ütemterv szerint haladt, a kivitelezés mégsem kezdődhetett el az azóta eltelt időszakban. Kiderült ugyanis, hogy a munkálat közvetlen helyszínén lévő területek egy része Parajd községhez tartozik, egyet – a Korond-patak medrét – pedig a Maros Vízügyi Igazgatóság ügykezeli,

Ezek júniusig a környezetvédelmi minisztérium, azon belül pedig a Hargita Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság ügykezelésébe tartoztak, ám időközben egyszerűen törlődtek a regiszterükből. Így jelenleg nem tiszta a területek államon belüli jogviszonya.

Ezeket a törvény szerint a terület bármilyen módosítását megelőzően be kell szerezni. A jóváhagyásokat akkor adhatják ki az intézmények, ha állami jelentőségű, közhasznú stratégiai beruházásról van szó vagy, ha ehhez a tulajdonosok hozzájárulnak. Bizonyos területek esetében viszont tisztázatlanok a tulajdonjogok, így nincs, akihez fordulni.

A Salrom kimerítette minden jogi és más lehetőségét arra vonatkozóan, hogy tisztázzák a helyzetet,

– szögezte le Dobrea. Mindemellett rámutatott, a tervezett munkálatok semmilyen hasznot nem hoznak a vállalat számára, kizárólag a térség és a lakók védelmét szolgálják.

Az igazgató úgy véli, hogy a továbbiakban az állami intézmények feladata a területek jogi viszonyának tisztázása, valamint a meder kiépítéséhez szükséges dokumentumok biztosítása. A helyzetről az érintett minisztériumokat is tájékoztatták.