Állami alapba kerülhetnek a még nem visszaszolgáltatott földek

A 2013-ban megjelent 165-ös törvény – amely 2017-es határidőt szab meg a birtoklevelek kiállítására és leszögezi, hogy a tisztázatlan tulajdonjogú földek kezelését az Állami Birtokok Ügynöksége veszi át – érvénybe lépése óta lényegesen csökkent a kibocsátott birtoklevelek száma – összegez Rákossy Botond József egy Facebook-bejegyzésben, melyben azt is hangsúlyozza, hogy a csökkenés a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal jelenlegi vezetőjének hivatalba lépése óta tapasztalható. Aggodalmát csak fokozza, hogy értesülései szerint 2020-tól nem lehet európai uniós támogatást igényelni azokra a földekre, amelyek nem rendelkeznek érvényes telekkönyvvel. Ám lehet, hogy a támogatásra akkor már nem is lesz szükség, mert az érvényben lévő jogszabályok szerint jövő év elején a vissza nem szolgáltatott földterületeket bekebelezi az Állami Birtokok Ügynöksége.

Nem létező tervek

A földek visszaszolgáltatása az 1991-ből származó 131-es kormányhatározat szerint kezdődött meg, és elméletileg hat hónap alatt kellett volna megtörténnie – magyarázta a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal vezetője. Sorin Truţă kifejtette, korábban az összes helyi földosztó bizottságnál szakértő dolgozott, akinek kötelessége volt elvégezni a birtoklevelek kiállításához szükséges méréseket. Az akkor érvényben lévő szabályok szerint a birtoklevelek kiállítása után az új parcellázást tartalmazó terveket két példányban kellett elkészíteni, az egyik a polgármesteri hivataloknál, a másik pedig a kataszteri hivatalnál maradt. A megyei illetékes szerint a legtöbb településen ez nem történt meg, ahol mégis, ott a polgármesteri hivatalok nem vették át a terveket.

Politikai nyomás

Truţă szerint 2000 és 2004 között – politikai nyomásra – nagyon sok birtoklevelet bocsátottak ki, ám a birtokba helyezés előtt sosem mentek ki a helyszínre, hogy megbizonyosodjanak az adatok helyességéről. A megyei illetékes rámutatott, akkor közel 186 ezer hektár földterületre és nagyjából 182 ezer hektár erdőterületre bocsátottak ki birtoklevelet, viszont ebből mindössze ötvenezer hektárra van elkészítve a térképes ábrázolás, ami a birtoklevél kiállításához nélkülözhetetlen. „A különbözetről gyakorlatilag azt sem tudni, hogy pontosan hol található” – mondta. Ám a hibás birtokleveleket is be kell illeszteni a parcellázási tervbe, így először azokat kell kijavítani, hogy újabbakat tudjanak kiállítani – tette hozzá.

Hibák

Annak, hogy az utóbbi időben kevesebb birtoklevelet állítottak ki, Truţă állítása szerint az is az oka, hogy elődeitől eltérően ő egyetlen olyan birtoklevél-kiadást sem engedélyezett, amely nem rendelkezett a szükséges térképes ábrázolással. Ugyanakkor 2013-ban a 165-ös törvény felfüggesztette a visszaszolgáltatás folyamatát, amíg nem készül leltár a kiadott birtoklevelek helyzetéről – ez 2015. július végéig lezajlott Hargita megyében, a legtöbb településen azonban mégsem kezdődött újra a visszaszolgáltatás. „Sokszor felhívtam a figyelmet, hogy a hivatalhoz nem érkeznek be a birtoklevél kiállításához szükséges dokumentációk, a legtöbb beérkezett esetében pedig levelezni kell, hogy kiegészítsük a dokumentációt” – magyarázta. „A támadások érthetők lennének, ha rengeteg dokumentáció érkezne a helyi földosztó bizottságoktól, és azokat különböző mondvacsinált okok miatt visszaküldenénk, de nem ez a helyzet. A legtöbb településen semmit sem tesznek, noha a kezdeményezésnek a polgármesterek részéről kellene jönnie” – fogalmazott. Mostanáig mindössze 24 844 hektár föld- és 16 179 hektár erdős területre van jóváhagyva a birtoklevél-kiállítás, de még ezeket sem helyezték birtokba.

Bürokrácia

Vannak jó szakemberek, megfelelő a műszerezettség, a megyei kataszteri hivatalnál tapasztalható bürokratikus módszerek okozzák a legnagyobb gondokat a birtoklevelek kiállítása esetében – jelentette ki István Adrián, Székelyderzs polgármestere. Náluk már megalakult a földosztó bizottság, ám a parcellázási tervek nehézkesen készülnek el, hiszen több korábban kiadott birtoklevél hibás, így új mérésekre van szükség. A leggyakoribb hibák közé tartozik, hogy a rendszerváltás után nem jól vagy egyáltalán nem mérték ki a területeket az akkori szakemberek, illetve több tulajdonos az őt megilletőnél kevesebb földet igényelt vissza, így „spórolva meg” az adózás jó részét. Gyakori probléma az is, hogy nem a személyazonossági igazolványban megjelenő adatok alapján állították ki a birtoklevelet, a románosított neveket magyarul diktálták be a tulajdonosok. Az ilyen hibák miatt módosítani kell a birtokleveleket, másképp nem tekinti érvényesnek ezeket a megyei hivatal. István szerint annyira nehézkes az említett eljárás, hogy nagyon sok topográfiával foglalkozó cég nem is vállalja el a parcellázási tervek elkészítését.

Gyerkó Levente Nagygalambfalva község polgármestere érdeklődésünkre elmondta, náluk is összeállt a földosztó bizottság, ám munkájuknak az anyagiak határt szabnak. „Egy óriási, többéves munka a parcellázási tervek elkészítése. Nekünk 2700 hektár mezőgazdasági területünk van, amelynek a felmérése hatalmas összegbe kerül. A munkának nekifogtunk, de nagyon nehezen megy” – magyarázta.