A szentegyházi távfűtés tíz éve

Dánia még a kilencvenes évek végén ajánlotta fel Romániának, hogy öt településen létrehoznának fűrészporral illetve egyéb fahulladékkal működő kazánházakat, a megfelelő helyszínek kiválasztása érdekében pedig több szakembert küldtek az országba. „Az illetékesek Szentegyházára is eljöttek, ellenőrizték a fűrészpor-tárolókat, és megtekintették, hogyan folyik a fakitermelés. Utóbbira azért volt szükség, hogy megállapíthassák, biztosítható-e a megfelelő mennyiségű alapanyag, amely a kazán hosszú távú fenntarthatóságát garantálja” – elevenítette fel a kezdeteket portálunknak Rusz Sándor, Szentegyháza polgármestere. Mint mondta, akkoriban jelentős erdőkitermelés folyt a város környékén, ezért – a szükséges engedélyek beszerzése után – kétmillió eurót ajánlottak fel a kazánház és a fűtésrendszer kialakítására, amely 2004-re el is készült. A szentegyházin kívül egyébként Gyergyószentmiklóson, Bodzafordulón, Bánffyhunyadon és Dornavátrán hoztak létre hasonló távfűtési rendszereket.

„Nagy gondot okozott Szentegyháza környékén, hogy az erdőkitermelés során keletkező hulladékot a helyszínen hagyták, illetve ha el is szállították, akkor is legtöbb esetben az utak szélén szabadultak meg tőle” – magyarázta a polgármester. A fűtésrendszer kialakításával így nemcsak a melegítés kérdését oldották meg, hanem a fűrészport is hasznosították, amely kezdetben ingyen állt a város rendelkezésére. „Idővel azonban piaca lett a fahulladéknak, mivel több vállalkozó kezdte felvásárolni a cégektől, ezért jelenleg az önkormányzatnak is fizetnie kell érte. Korábban mindenkitől vettünk fűtőanyagot, azonban tavaly már közbeszerzési pályázatot írtunk ki, ahogy ezt idén is megtesszük” – fejtette ki Rusz.

A környezet védelme és tisztán tartása mellett a rendszer másik előnye, hogy olcsó lett a hőenergia előállítása (137 lej/gigakalória), ráadásul a távfűtéshez tartózó, föld alatt található, nagyjából két és fél kilométer hosszú vezetékrendszer – amelyben 80–90 Celsius-fokos víz kering állandó jelleggel –, hővesztesége is lényegesen lecsökkent. Ami pedig a fenntarthatóságot illeti, „nem valószínű, hogy elfogy a fahulladék, hiszen már több cég specializálódott az előállításra. Olyan gépeket is hoztak, amelyekkel a fák ágait is le tudják darálni, komposztot készítve” – tekintett előre a településvezető.

A távfűtésrendszer felhasználói tavaly 250 ezer lejes adósságot halmoztak fel, mely összeget a kazánház zavartalan működése érdekében a városvezetésnek muszáj volt kifizetnie a beszállítók felé. Az adósságot helyi pénzekből, illetve a megyei önkormányzat támogatásával sikerült törleszteni. „A tartozások felhalmozásához hozzájárult, hogy több mint tíz évig nem voltak lakószövetségi elnökök a negyedekben, csupán két kasszás dolgozott, így nem volt, aki felszólítsa a hátralékkal rendelkező fogyasztókat. A közelmúltban a város menedzsere kinevezte a szükséges elnököket, aminek látszata is volt, hiszen az utóbbi időben többen kezdték törleszteni adósságaikat” – mutatott rá Rusz Sándor.

„Tizenegy évvel azután, hogy működésbe lépett a rendszer, még nagyon jó állapotban van, de vannak olyan elemek, amelyek időről időre elromlanak, ezeket pedig cserélni kell” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy ha meghibásodik egy fontosabb alkatrész, a javítás idejére le kell állítani a fűtést. A gondokat részben a fűrészpor is okozza, mivel ezt nem sikerül mindig ugyanolyan minőségben biztosítani. „A vezetékek és a hőcserélő központok is elöregedtek, ezért a jövőben fontos, hogy a cserék érdekében támogatásért pályázzon az önkormányzat” – fejtette ki Mag Sándor, a létesítmény adminisztrátora. Mint megtudtuk, a hőcserélő berendezések többnyire attól romlanak el, hogy a külön rendszeren keringő hideg víz – amelyet az említett berendezés segítségével melegítenek fel – túl nagy nyomással érkezik, ugyanakkor klórt is tartalmaz. A megoldás érdekében a városvezetés már egyeztetett a Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató képviselőivel, akik – az ígéretek szerint – folyó év végéig elvégzik a szükséges javítási és modernizálási munkálatokat: egyebek mellett nyomáscsökkentőket helyeznek el a csövekben.

Felmerült az is, hogy a jövőben új hálózatokat kellene kiépíteni a tömbházlakásoknál, hiszen jelenleg nem mérhető, hogy a lakók külön mennyit fogyasztanak. Erre megoldás lenne a vízszintes elosztás. „Ez nagy befektetés, amihez valószínűleg a lakóknak is hozzá kell járulniuk” – tette hozzá.