
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Számos székelyudvarhelyi kültéri szobrot is alkotott Székely József (1929–2006), akinek munkáiból emlékkiállítás nyílik csütörtökön a Haáz Rezső Múzeum képtárában. A tárlatot a múzeum és a Művelődési Ház gyűjteményéből, valamint az alkotó családi hagyatékából állítják össze.
2023. március 06., 18:142023. március 06., 18:14
2023. március 07., 21:392023. március 07., 21:39
A Bokályfestő lány (a városközponti szökőkút egyik kőszobra), a Napozó nő (Sétatér), Tomcsa Sándor mellszobra (a művelődési ház szomszédságában), valamint Baróti Szabó Dávid megformázása (a Tamási Áron Gimnázium szomszédságában) is az Erdőszentgyörgyön született, majd Székelyudvarhelyen letelepedő Székely József szobrászművész gazdag életútjára emlékezteti a helyieket.
Alkotásait ugyanakkor számos más anyaországi és székelyföldi településen is meg lehet tekinteni – ilyen például az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély udvarán lévő, gróf Rhédey Claudiát ábrázoló mellszobor.
A Haáz Rezső Múzeum egyik célkitűzése tisztelettel adózni a Székelyudvarhelyen alkotó képzőművészek előtt, ezen projektje részeként nyílik tárlat csütörtökön délután hat órától a Kossuth Lajos utca 42. szám alatt lévő képtárban.
– ezek a múzeum és a Művelődési Ház gyűjteményéből, valamint az alkotó családi hagyatékából származnak. Az április 10-ig látogatható tárlatot Berze Imre szobrászművész nyitja meg, a házigazda szerepét pedig Miklós Zoltán, a múzeum igazgatója tölti be. Közreműködik a Clarinetto kamarazenekar.
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A szobrászművészről
Az alkotó számos egyéni és csoportos kiállításon bocsátotta közszemlére műveit – olvasható a Haáz Rezső Múzeum közleményében. „Soha nem tudnám abbahagyni az alkotást, az életnek is csak úgy van értelme, ha hagyunk valamit magunk után ezen a földön” – vallotta a termékeny művész. Fából, terrakottábból, márványból, műkőből, fémből készült kisplasztikái, plakettjei, szobrai és térplasztikái belföldi és külföldi köz- és magángyűjteményekben lelhetők fel. Munkássága a realizmus jegyében fogant, amelynek letisztult, erőteljes formavilágával főleg portréin találkozhatunk. Ugyanakkor az 1960-as évek második felétől – leginkább dinamikus kompozícióiban – már kitapinthatók azok a törekvések, amelyek egy, a modernizmus felé közelítő formanyelv alkalmazását tűzték ki célul. Alkotói hitvallása alapja az emberi értékek közvetítése: kifejezni a belülről sugárzó emberi szépséget, harmóniát, az olyan ember érzés- és érzelemvilágát, aki az élet minden körülményei között megmarad embernek – fogalmaznak a kommünikében.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!