Kelemen: nem vagyunk gyarmati rabszolgák

December 17-én, szombaton Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az ülés kezdetén adták át az idei Ezüstfenyő-díjakat. A 2002-ben létrehozott díjat olyan személyeknek adományozzák, akik kiemelkedő munkát végeztek a magyarság szülőföldön való megmaradásáért és az RMDSZ programjának megvalósításáért. A RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor ugyanakkor Téglás Gábor-díjat adott át Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek, Takács Csaba volt ügyvezető elnöknek és Varga Károlynak a dévai magyar szórványoktatás megteremtése érdekében végzett áldozatos és eredményes munkájukért. Idén a szövetség és a területi szervezetek javaslatai alapján Kelemen Hunor szövetségi elnök 29 személynek adta át az Ezüstfenyő-díjat, köztük tanárok, polgármesterek, igazgatók, lelkészek és mérnökök is vannak.

Kelemen Hunor: vannak problémák, de az eredmények biztatóak

A díjátadás után Kelemen Hunor szövetségi elnök tartotta meg politikai beszámolóját, melynek kezdetén köszönetet mondott az RMDSZ háromszéki területi szervezetének a vendéglátásért, külön kiemelve a pénteken lezajlott 17 párhuzamos eseményt, amelyen az RMDSZ tisztségviselői és szakemberei vettek részt, felmutatva ezzel is a szövetség erejét.  A szövetségi elnök visszatekintése 2011 eredményeire és megvalósításaira, de a kudarcokra, sikertelenségekre is vonatkozott. „Nehéz esztendőt hagyunk magunk mögött, amely számunkra a kongresszussal indult, ez meg is határozta az évet szervezeti szempontból. Folytattuk a kormányzati munkát akkor is, amikor a gazdasági válság világszerte éreztette a hatását. Az önkormányzataink számára nem tudtunk akkora anyagi támogatást biztosítani, mint amennyire szükségük lett volna, de az elkezdett beruházásokat ennek ellenére folytatni tudták” – ismertette Kelemen Hunor az idén lezajlott eseményeket.

Kelemen Hunor: mi nem vagyunk árulók

Az elnök beszédében kiemelte az erdélyi konzultáció fontosságát is, az RMDSZ által kezdeményezett akció során több tízezer erdélyi magyar családot kérdeztek meg arról, hogy mit gondolnak a szövetség munkájáról. Kelemen Hunor kifejtette: az eredmények biztatóak, annak ellenére, hogy vannak problémák, a konzultáció abban erősítette meg a szövetséget, hogy folyatni kell a megkezdett munkát. Felszólalásában az elnök kiemelte a főtitkárság dinamikus tevékenységét, mint mondta, gyakorlatilag az RMDSZ háttérországa a főtitkárság, amely mozgatja, lendületbe hozza a szervezetet. Elmondta továbbá, hogy az elkövetkező periódusban minden területi szervezet el kell kezdje a felkészülést a jövő évi választásokra.

Az RMDSZ-nek nem lehet diktálni, parancsolni

Annak ellenére, hogy az RMDSZ nem javasolta a választási rendszer megváltoztatását, sem a helyi és a parlamenti választások összevonását, elfogadta a koalíciós partner erre vonatkozó javaslatát. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett a szenátus elnöki tisztsége körül lezajlott egyeztetésekről is: „A koalíciós partnerekkel való tárgyalássorozaton abban állapodtunk meg, hogy az RMDSZ támogatja a Demokrata-liberális Párt jelöltjét a Szenátus elnöki tisztségére, cserében pedig mi nevesíthetjük a kormányfőtitkárt. Így egy olyan pozíciót veszünk át, amelyet mostanig mindig a miniszterelnök pártjából jött személyek töltöttek be” – ismertette Kelemen Hunor, majd kitért arra, hogy ezt követően sértődött meg látványosan az ellenzék. „Mi nem vagyunk árulók, még soha, egyetlen szövetségesünket sem hagytuk cserben, amíg partneri kapcsolatban álltunk. Ugyanakkor megharagudott ránk néhány demokrata párti képviselő, mert nem fogadtuk el a regionalizációs tervüket, és nem fogadtuk el az alkotmánymódosító javaslatukat, sőt, elleneztük a levélen keresztüli szavazást is. Ha mindkét oldalon megharagszanak ránk, akkor azt jelenti, hogy a jó úton vagyunk. Mi az erdélyi magyar közösség érdekeit tartjuk szem előtt. Mi nem rabszolgák vagyunk a gyarmaton, nekünk nem lehet diktálni, parancsolni. Az RMDSZ nem ilyen politikai szervezet” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Borbély László: egységre, összefogásra van szükségünk

Az elnöki beszámolót követően szólalt fel Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, aki  elmondta: nem véletlen, hogy a dévai Téglás Gábor Gimnázium története és vezetősége kapták a legnagyobb elismerést a teremben, hiszen ez is azt mutatja, hogy oda kell figyelni a szórványban élő magyarság igényeire, lehetőségeire és gondjaira. A politikai alelnök kifejtette, véleménye szerint nem szabad az erdélyi magyar közösségeket kitenni annak a veszélynek, hogy képviseletük felaprózódjon, hiszen ha nem vagyunk egységesek, nem vagyunk többségben, akkor a döntéseket az egyszerű matematika elve alapján mások fogják meghozni helyettünk. „Figyeljünk oda, mi történik Marosvásárhelyen. Nem szabad feladnunk a kiharcolt pozícióinkat, éppen ezért szomorú az, ami a Színművészeti Egyetemen történt, ahol lehetőségünk lett volna további négy évre egy rátermett, jól felkészült magyar rektort választani, ez sajnos nem így történt. Önrendelkezési jogunk ott kezdődik, hogy van lehetőségünk beleszólni a minket érintő kérdésekbe. Ehhez egységre, összefogásra van szükségünk” – összegzett Borbély László.

A beszédek mellett bemutatták az RMDSZ kiadványát, mely a kormányzati munkásságot összegzi Ez a mi munkánk címmel, és amely  idén is nagyon sok megvalósítást tartalmaz, hiszen a kormányzati intézményekben dolgozók munkája nélkül nem lenne olyan oktatási törvény, amely előnyös a magyarság számára, nem lenne számtalan magyar településen víz- és csatornahálózat, nem lenne a Székelyföldet átszelő 12-es országút felújítva – hangsúlyozta az alelnök.

Kovács Péter: Tőkésnek tudtára adták, hogy nem támogatják

A politikai kommunikációról beszélt Kovács Péter, aki szerint ennek két egyszerű szabálya van: rövid és érthető üzenetek és ismétlés.  „Tőkés László mindent megtett azért, hogy az EP alelnöke maradjon. Tőkés Lászlónak tudtára adta a magyar, a német és a román EP-delegáció, hogy ebben a törekvésében nem támogatja. Tőkés László azért nem «vállalt» egy újabb mandátumot, mert tudta, hogy alulmaradna egy szavazáson” – sorolta a szövetség főtitkára a rövid, érthető üzeneteket.
Winkler Gyula a szórvány nevében szólalt fel az SZKT-n és szimbolikus helyszínnek nevezte  Sepsiszentgyörgyöt, hiszen az itteni vezetők felismerték, hogy Székelyföld is erősebb lesz, ha a szórvány megerősödik, ma pedig olyan dokumentumokat fogad el az Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely a szórvány számára fontos.

A Székelyföld és a szórvány további együttműködését szorgalmazták

Szükség van az új szórványpolitikára, az új cselekvési tervre, hangsúlyozta az RMDSZ Hunyad megyei elnöke: „Szemléletváltásnak vagyunk tanúi, új szórványpolitikánk kezdeményező, pro-aktív, offenzív jellegű. Korábban a demográfiai, de a politikai folyamatok is arról szóltak, hogy az erősebbek tovább erősödnek, a gyengék gyengülnek. A népszámlálás demográfiai szempontból nem hozott jó eredményt a szórványban, de az biztató, hogy az RMDSZ kiemelten odafigyel ezekre a közösségekre” – mondta. A Székelyföld-szórvány kapcsolat pozitívumaira tért ki Babos Aranka is, aki mint fogalmazott, ez a több síkon zajló kapcsolatrendszer sok szórványban élőben tudatosította a magyarság értékét. Kiemelte továbbá a Magyar Ifjúsági Értekezletnek a szórványban élő fiatalokra való figyelését, minek eredményeként jelentős mértékben fellendült a Hunyad megyei ifjúsági élet, a fiatalok közösségi szerepvállalása.

Kelemen Hunor, Markó Béla és Borbély László

Cseke Attila szenátor szintén az elmúlt évek eredményes munkáját méltatta, míg Szabó Ödön az öt százalékos parlamenti bejutási küszöb valamint a partnerképesség fontosságát emelte ki. Borboly Csaba továbbá az erdélyi magyarság számára kialakított pozitív jövőkép felmutatásának fontosságát hangsúlyozta. „A családok biztonságáért, munkahelyek teremtéséért kell cselekednünk, módosítanunk kell azokat a törvényeket, amelyek nehezítik mindennapi életünket” – fogalmazott Borboly.

A politikai vitát követően Kelemen Hunor szövetségi elnök még elmondta, Tőkés László európai parlamenti alelnökké való választását annak idején az RMDSZ is támogatta, így az a tény, hogy most Tőkés László támogatottság hiányában nem indul az alelnöki tisztségért, az RMDSZ-t bántja, ugyanakkor Tőkés László eddigi tevékenységét minősíti.  A Szövetségi Képviselők Tanács a továbbiakan elfogadta a szövetség szórvány-cselekvési tervét, melyet a Minden magyar számít mottó jegyében dolgozott ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkársága.

Az RMDSZ közleménye alapján

Idén az RMDSZ és a területi szervezetek javaslatai alapján Kelemen Hunor szövetségi elnök Ezüstfenyő-díjban részesítette a következő személyeket:

1. Jakab Károly – nyugdíjas agrármérnök, Arad megye
2. Kresz Béla – szervezési referens, Beszterce Naszód megye
3. Gellért Gyula – az Érmelléki Református Egyházkerület volt esperese, Bihar megye
4. Bacsó László – polgármester, Bihardiószeg, Bihar megye
5. Szegedi László Tamás – lelkész-esperes, szórványkollégium vezető, Brassó megye
6. Bors Béla – alelnök, RMDSZ Csík területi szervezete, Csík terület
7. Pálosy János – mérnök, Fehér megye
8. Szabó Á. Rudolf – ügyvezető elnök, RMDSZ Gyergyó területi szervezete, Gyergyó terület
9. Balázsi Dénes – polgármester, Bardóc, Háromszék
10. Bálint Olga – igazgató, Közösségi Szolgáltatási Komplexum, Kézdivásárhely, Háromszék
11. Dezméri István – ügyvezető elnök, RMDSZ Hunyad megyei szervezete, Hunyad megye
12. Boros János – építkezési tanácsadó, Kolozs megye
13. Egyed Péter – egyetemi tanár, Kolozs megye
14. Nagy Péter – alelnök, RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezete, Krassó-Szörény megye
15. Dénes Irénke – igazgató, Maros megyei Pénzügyi Igazgatóság, Maros megye
16. Nagy Márton – polgármester, Koronka, Maros megye
17. Pataki Enikő – iskolaigazgató, Szatmár megye
18. Rácz Éva – miniszteri tanácsos, Szatmár megye
19. Tóth Ferenc – vezérigazgató-helyettes, RomGaz Medgyes, Szeben megye
20. Bogdán Zsolt-Miklós – esperes, Szilágy megye
21. Molnár József – polgármester, Szilágyszeg, Szilágy megye
22. Halász Ferenc – főtanfelügyelő-helyettes, elnök, RMDSZ Temes megyei szervezete, Temes megye
23. Dr. Márton Pál Árpád – nyugdíjas sebész, főorvos, Nagybánya terület
24. Sándor Kálmán, elnök – Homoródalmási Közbirtokosság, Udvarhelyszék
25. Szabó István-Károly – főtanfelügyelő-helyettes, Szilágy megye
26. Hegyeli Attila – néprajzkutató, ügyvezető elnök, Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége
27. Kónya László – nyugdíjas pedagógus, Szatmár megye
28. Barna Gergő – szociológus, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár
29. Kiss Tamás – szociológus, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár