– vázolta a vaddisznóállomány megritkítására vonatkozó utasítás teljesítésének udvarhelyszéki nehézségeit Mărmureanu-Bíró Leonard. A Nagy-Küküllő Vadásztársaság igazgatója reméli, hogy a rövidesen kezdődő hajtási időszak alatt nagyobb eséllyel tudnak vadászni, de még úgy is szinte kizártnak tartja, hogy a december elsejei határidőig teljesítsék az éves, valamint a rendkívüli kilövési kvótát. Ezért

A Csíkszeredai Vadásztársaságnak is jelentős mértékben kellene csökkentenie a társaság ügykezelésébe tartozó területeken élő vaddisznók számát, ám ha akarnának, sem tudnának most vaddisznót lőni. Idén nagyon jó volt a makktermés, de cserefaerdők nem nagyon vannak az ő vadászterületeiken, inkább csak a Hargita gerincén túl, Kovászna megyében, ezért a vaddisznók, de a medvék és a szarvasok is arra vonulhattak az élelem után. A vadásztársaság igazgatója, Bencze István szerint akár egészen tavaszig nem fognak tudni vaddisznóra vadászni.

A szakember elmondta, 80–100-nál többet még sosem lőttek egy idényben, amióta ő a társaságnál van, és abban teljesen biztosak, hogy ilyen nagy kvótát nem tudnak teljesíteni. Jegyzőkönyvet írnak a vadak élelem utáni elvándorlásáról – ilyen esetben még sosem kaptak bírságot azért, mert nem tudták teljesíteni a kilövési kvótát, remélik, most sem fognak.

A Gyergyói-medencében kevésbé elterjedtek a vaddisznók, ragadozó viszont – farkas, medve – annyi van, hogy a Gyergyószentmiklósi Vadásztársaságnak évek óta komoly erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy valamelyest növelje a vaddisznóállományt.

– fogalmazott a vadásztársaság igazgatója. Birtalan István elmondta, éppen az említett körülmények miatt az ő kilövési kvótájukat nem növelte jelentősen a szakminisztérium, de szerinte még azt sem fogják teljesíteni. Két vadászterületükön összesen mintegy 100 vaddisznó él, az éves kilövési keret 40 egyedre szól, ezt toldotta meg a szaktárca 5 példánnyal.

– mondta a szakember, aki azt kifogásolja, hogy Romániában a vadgazdálkodás nem helyhez kötötten történik. Mindenhol azt kell tenni, amit Bukarestben mondanak, miközben a vaddisznóállomány csak ott szaporodik robbanásszerűen – például a déli megyékben –, ahol nincs természetes ellensége a fajnak. „Megkérdeztem, hogy mennyi a büntetés, ha nem lőjük ki a vaddisznót. Azt válaszolták, 250 lej körül van. Én azt mondtam, akkor inkább büntessenek meg, mert az ötéves munkámat nem fogom tönkretenni” – vázolta fel a dilemmát, amely előtt a vadásztársaság áll.

Az általunk megkeresett vadásztársaságok között mindössze egy volt, amelynek nem okoz gondot az idei kilövési kvóták teljesítése. „Nekünk a két vadászterületre 45 többletkilövést rendeltek el. Ezzel semmi probléma nincs, nem okoz nehézséget, kilőhető három hónap alatt” – fogalmazott Fazakas Attila, a székelykeresztúri Hubertus Vadásztársaság igazgatója. Szerinte

A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósághoz bevizsgálásra érkezett húsminták alapján a megyében összesen 605 vaddisznót lőttek ki a vadásztársaságok – tudtuk meg az intézmény igazgatójától, Ladó Zsolttól. Mivel ebbe az éves kilövési kvóták részét képező példányok is beletartoznak, elmondható, hogy Hargita megye nem áll túl jól a vaddisznóállomány csökkentése tekintetében. Az igazgató viszont megjegyezte, szerencsére

Az egyetlen Udvarhelyszékről érkezett minta volt csak pozitív, de az sem sertéspestisre, hanem trichinellózisra – tudtuk meg a megyei állategészségügyi igazgatóság vezetőjétől.