Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:19

Lasconira szavazott a román állampolgárságú moldovaiak többsége

11:11

Magyar bajnoki érmek kerültek a gyergyószentmiklósi ökölvívók nyakában

10:50

Kevin Constantine: „az emberhátrányos góljaink meccsfordítók voltak”

10:37

Focimeccsek mellett kosárlabda és sznúker – a hétfői sportműsor

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Megcsókolták a földet, amikor Erdélybe jöttek

Képünk a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontban készült, ahol a látogató hétszáz év székely határvédelmének történelmét ismerheti meg

Fotó: Veres Nándor

Tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé” Balogh Judit, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora, aki a hétvégén Csíkszeredában tartott előadást.

Székelyhon

2024. február 11., 16:252024. február 11., 16:25

2024. február 12., 10:382024. február 12., 10:38

Érdekes előadással folytatódott Veress Dávid csíkszeredai önkormányzati képviselő évekkel ezelőtt indított sorozata: A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat 287. részében pénteken Balogh Judit volt a meghívott, aki a székely nemesség kialakulásába, milyenségébe vezette be a hallgatóságot a csíkszeredai városházán.

Az előadó sajnálatára nem rendelkezik székely felmenőkkel. Ennek ellenére már fiatal korában letisztázódott benne egyrészt az, hogy Erdély és a székelység önmagában is foglalkoztatja, másrészt, hogy történészként a magyar kisebbség mélyére is tud ásni.

Meg kellett csókolnunk a földet, mikor Erdélybe jöttünk

– emlékezett vissza középiskolás korára, amikor magyar szakos tanárával Erdélyben kirándultak. Elmondása szerint a tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé”.

Az előadás rendkívüli alapossággal mutatta be a székely nemesség kialakulását, egy olyan történelmi gyorstalpaló volt, amire az ember nem számít, de gazdagabb lesz tőle. Szó volt a nemesség kérdéséről önmagában, majd a székely nemességről, a székely társadalomról és a katonai elitről is.

Kiváltságokkal rendelkeztek

A középkor végi székelység a maga elzárt társadalmában nem hajlott meg a politikai nyomásnak, megmaradt zárt kisebbségnek, így kiváltságokban is részesülhetett. Adómentesség jellemezte őket, egyetlen beszolgáltatandójuk volt csupán: az úgymond signatura boum (ököradó). Minden székely személyileg szabad volt, fejenkénti katonai szolgálatot tettek, ami annyit tett, hogy a katonaság csupán részint volt kötelező.

Az akkori székely családok ugyanis tipikusan együtt éltek több generációig, így minden családból csak egy ember kellett vállalja a katonaságot.

Megjegyzendő, hogy mindez a középkor idejére tehető, amikor még nem volt földesúr-jobbágy viszony. A székely nemesség továbbá (az ősfoglalás jogán) a saját vezetők választásának kiváltságával éltek, legyen az katonai vezető (hadnagy, kapitány), vagy polgári, bíráskodási ügyekért felelős vezető (bíró, királybíró).

A korai székely társadalmat két főbb csoportra lehetett osztani: a lófőkre, primpuszokra és a közszékelyekre, peditesekre.

A lófők viselték a tisztségeket, lóval katonáskodtak, míg a közszékelyek voltak a „gyalog székelyek”, akik kimaradnak a tisztviselésből. Ekkor még kollektív székelységről beszélhetünk, az egyéni nemesség kialakulásának kezdetére datálható a székelyek csoportosulása.

1562-ben a Segesvári országgyűlésen osztották fel a székely nemességet az említett formában, megszüntették a régi kiváltságokat, felszámolták a kollektív nemességet, ezzel párhuzamosan csorbult a székely önállóság. A primorokból lettek a nemesek, megjelennek a családi címerek, udvarház-építésbe fognak a nemesi reprezentáció indokaként, megalakul a jobbágyság és a birtokszerzés. Jelentős szerepet kapnak a primori családok, ezzel egyetemben Udvarhelyszék elitje nagyrészt unitárius lesz. Azonban csak a 17. század hoz jelentős változásokat, melynek okai a 15 éves háború és a katolikus Báthory fejedelmek.

Nagy Lilla

Csíkszereda Előadás