
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Medvét fogtak a székelyudvarhelyi Csereháton elhelyezett csapdában. A méretei alapján kétévesre becsült bocsra vasárnap este fél kilenckor csapódott rá a speciális zárka ajtaja.
2020. február 03., 10:322020. február 03., 10:32
2020. február 03., 14:582020. február 03., 14:58
Vasárnap este fél kilenckor került csapdába a székelyudvarhelyi Csereháton egy körülbelül kétéves medvebocs, amelyet – a vadászok szerint – mostanában engedhetett el az anyja. A helyszínen a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület szakemberei azon dolgoznak, hogy biztonságosan elszállítsák a medvét. Ezzel gyakorlatilag
ezt ugyanis akkor teszik meg, ha a későbbiekben gondot okoz lakott területen. A mai nap folyamán a vadászok egy olyan, a társasághoz tartozó erdős részre viszik a medvét, amely távol esik az emberek által lakott területektől.
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Mint megtudtuk, a tél folyamán négy-öt medve is rendszeresen megjelent a Cserehát környékén, ami azt jelenti, hogy ezek az állatok nem vonultak el. Közülük sikerült most egyet elfogni.

Ismét betört egy székelyudvarhelyi portára a medve, ahol tyúkokat ölt meg. Mindezek mellett a város öt különböző pontján látták a nagyvadakat az utóbbi napokban. A Rét utcában garázdálkodó medvét csapdával igyekeznek befogni a szakemberek, de munkájukat hátráltatják a kíváncsiskodók.

A kilövésnél humánusabb módszert találtak Udvarhelyen a problémás medvék kezelésére: Romániában egyedinek számító csapdát készítettek a vadászok. Az elképzelés lényege, hogy elfogják a települések belterületein gondot okozó nagyvadakat, majd zajokkal stresszelik őket, hogy féljenek az embertől.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás