Csapdák a medvéknek: kilövés helyett elriasztanák a nagyvadakat

„Úgy tűnik, a román hatóságok nem tudják kezelni a medveproblémát, főleg belterületen, ahol tilos lelőni a károkat okozó veszélyes nagyvadat. A megoldáson gondolkodva döntöttünk úgy, hogy amerikai mintára készítünk egy mobilis csapdát, amellyel a településeken is befoghatjuk a medvét, majd néhány órán át zajokkal stresszelhetjük, hogy a későbbiekben kerülje az embereket. Természetesen az állatot végül szabadon engedjük a vadászterület kevésbé lakott területein” – fejtette ki lapunknak Mărmureanu-Bíró Leonard, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója, a projekt ötletgazdája. A külföldön alkalmazott és jól bevált módszer lényege az is, hogy

a medvék kapnak egy második esélyt, mielőtt az egyesület kilövési engedélyért folyamodna.

„Ennél környezetbarátabb, humánusabb módszer nincs. Így gátat szabhatunk a medvék belterületeken történő garázdálkodásának anélkül, hogy el kellene pusztítanunk a vadat” – fogalmazott a társulás elnöke.

A 2,4 méter hosszú, 1,6 méter átmérőjű, henger alakú csapda végébe csali kerül, amelyet elkapva egy csapóajtót működtető szerkezetet élesít a medve – magyarázta el röviden a csapda működési elvét Mărmureanu-Bíró Leonard. Hangsúlyozta, a csalétek 1,6 méter magasan lesz, hogy kisebb állat ne érje fel – ráadásul egy kifejlett medve ereje kell az elmozdításához –, így biztosan azt a vadat fogják be, amely tervben volt.

A csapda henger alakú, hiszen így nem tudja feszegetni a nagyvad, és kárt sem tud tenni magában, a színe pedig fehér, hogy visszaverje a napfényt. A vadászok szellőzőlyukakat is fúrattak a bejáratra és a szemben lévő fémlapra is, hogy „járjon” bent a levegő. Noha a csapda fémlábakkal lesz kitámasztva, nem kizárt, hogy egy nagyobb és erősebb medve el tudja forgatni, ám így sem szabadul ki. Ennek ellenére Mărmureanu-Bíró Leonard

arra kér mindenkit, hogy ne közelítsék meg a hengert, hiszen az életveszélyes.

Ezt a csapdán elhelyezett jelzéssel is az emberek tudtára adják.

Egy vadkamera azonnal jelezni fog a vadászoknak, ha mozgás van a csapda körül, így a szakemberek egy-két órán belül a helyszínre mehetnek. Ezután pár órán át stresszelve lesz a medve, hogy a későbbiekben féljen az emberektől. Ez azt jelenti, hogy

nagy zajt csapnak a vadászok, és a henger oldalát is döngetni fogják.

Noha Amerikában gumilövedéket is használnak a vad megrémisztésére, ezt itt nem fogják alkalmazni, hiszen nem szeretnék, ha a későbbiekben agresszívvá válna az állat és esetleg rátámadna valakire. Miután a stresszelés befejeződött, vadászterületük egy kevésbé lakott részére – például a Hargitára – szállíthatják a medvét, hiszen a csapda előnye, hogy mobilis, vagyis egy kétkerekű utánfutóra van ráépítve.

„Az nem megoldás, hogy csak befogjuk és elszállítjuk a medvét, hiszen akkor csak máshová helyeztük át a problémát. Meg kell tanítani, hogy féljen az embertől, ne menjen be lakott területre” – így az igazgató. Hozzátette,

szabadon engedésükkor jelzéssel látják el a medvéket, hogy megfigyelhessék, miként viselkednek a későbbiekben.

Ha a problémás egyed továbbra is garázdálkodik, kénytelenek lesznek kilövési engedélyt kérni, hiszen ugyanaz az állat kétszer nem fog besétálni a csapdába.

Azok a medvék, amelyek az emberek portáin garázdálkodnak, sokszor pedig vadleseket törnek fel, biztosan be fognak menni a csapdába, hiszen szokva vannak az élelemszerzés hasonló módozataival – jelentette ki az egyesület igazgatója, megjegyezve, hogy éppen ezeket a problémás egyedeket akarják befogni.

„Ezek az állatok szokva vannak az ember közelségéhez, ismerik a jellegzetes szagokat, így könnyebb őket csapdába ejteni. Persze egy olyan medve, amely kifejezetten az erdőben táplálkozik, nem biztos, hogy besétálna a csapdába” – fogalmazott.

Mărmureanu-Bíró arra is kitért, hogy akár GPS-követőket is lehetne tenni a befogott medvékre, így tanulmányozhatók lennének. Ehhez azonban el kell altatni a vadat, így altatófegyverekre is szükség van, ám azok darabja mintegy 16 ezer jelbe kerül. Hargita Megye Tanácsának vezetősége ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja ezen puskák beszerzését, így remélhetőleg a későbbiekben akár egy tudományos kutatást is meg lehet szervezni.

Az egyesület elsősorban a saját, 110 ezer hektáros vadászterületén lévő települések lakóinak szeretne segíteni az új módszerrel, de természetesen másoknak is kölcsönadják a csapdát, ha nagy szükség van rá. Azt azonban tudni kell, hogy belterületekről lévén szó a törvények szerint csak azok az önkormányzatok kérhetnek ilyen jellegű segítséget a vadászoktól, amelyek korábban szerződést kötöttek erről a társulattal. Székelyudvarhelyen ezt már megtették.

Mărmureanu-Bíró Leonard elmondta, ha ötletük beválik, több hasonló csapdát is készíttetnek, ám erre egyelőre nincs lehetőségük, hiszen költséges projektről van szó.

A prototípusnak számító csapdára 15 ezer lejt kellett költeniük.