
Fotó: Barabás Ákos
A kilövésnél humánusabb módszert talált a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület a problémás medvék kezelésére: Romániában egyedinek számító csapdát készített. Az elképzelés lényege, hogy elfogják a települések belterületein gondot okozó nagyvadakat, majd zajokkal stresszelik őket, hogy féljenek az embertől. Ezután vadászterületükön belül új helyre szállítják a medvét, és szabadon engedik.
2018. július 06., 13:302018. július 06., 13:30
2018. július 06., 13:422018. július 06., 13:42
„Úgy tűnik, a román hatóságok nem tudják kezelni a medveproblémát, főleg belterületen, ahol tilos lelőni a károkat okozó veszélyes nagyvadat. A megoldáson gondolkodva döntöttünk úgy, hogy amerikai mintára készítünk egy mobilis csapdát, amellyel a településeken is befoghatjuk a medvét, majd néhány órán át zajokkal stresszelhetjük, hogy a későbbiekben kerülje az embereket. Természetesen az állatot végül szabadon engedjük a vadászterület kevésbé lakott területein” – fejtette ki lapunknak Mărmureanu-Bíró Leonard, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója, a projekt ötletgazdája. A külföldön alkalmazott és jól bevált módszer lényege az is, hogy
„Ennél környezetbarátabb, humánusabb módszer nincs. Így gátat szabhatunk a medvék belterületeken történő garázdálkodásának anélkül, hogy el kellene pusztítanunk a vadat” – fogalmazott a társulás elnöke.
Készül a medvecsapda. Ezzel oldanák meg a belterületen garázdálkodó medvék problémáját
Fotó: Barabás Ákos
A 2,4 méter hosszú, 1,6 méter átmérőjű, henger alakú csapda végébe csali kerül, amelyet elkapva egy csapóajtót működtető szerkezetet élesít a medve – magyarázta el röviden a csapda működési elvét Mărmureanu-Bíró Leonard. Hangsúlyozta, a csalétek 1,6 méter magasan lesz, hogy kisebb állat ne érje fel – ráadásul egy kifejlett medve ereje kell az elmozdításához –, így biztosan azt a vadat fogják be, amely tervben volt.
Fotó: Barabás Ákos
A csapda henger alakú, hiszen így nem tudja feszegetni a nagyvad, és kárt sem tud tenni magában, a színe pedig fehér, hogy visszaverje a napfényt. A vadászok szellőzőlyukakat is fúrattak a bejáratra és a szemben lévő fémlapra is, hogy „járjon” bent a levegő. Noha a csapda fémlábakkal lesz kitámasztva, nem kizárt, hogy egy nagyobb és erősebb medve el tudja forgatni, ám így sem szabadul ki. Ennek ellenére Mărmureanu-Bíró Leonard
Ezt a csapdán elhelyezett jelzéssel is az emberek tudtára adják.
Fotó: Barabás Ákos
Egy vadkamera azonnal jelezni fog a vadászoknak, ha mozgás van a csapda körül, így a szakemberek egy-két órán belül a helyszínre mehetnek. Ezután pár órán át stresszelve lesz a medve, hogy a későbbiekben féljen az emberektől. Ez azt jelenti, hogy
Noha Amerikában gumilövedéket is használnak a vad megrémisztésére, ezt itt nem fogják alkalmazni, hiszen nem szeretnék, ha a későbbiekben agresszívvá válna az állat és esetleg rátámadna valakire. Miután a stresszelés befejeződött, vadászterületük egy kevésbé lakott részére – például a Hargitára – szállíthatják a medvét, hiszen a csapda előnye, hogy mobilis, vagyis egy kétkerekű utánfutóra van ráépítve.
„Az nem megoldás, hogy csak befogjuk és elszállítjuk a medvét, hiszen akkor csak máshová helyeztük át a problémát. Meg kell tanítani, hogy féljen az embertől, ne menjen be lakott területre” – így az igazgató. Hozzátette,
Ha a problémás egyed továbbra is garázdálkodik, kénytelenek lesznek kilövési engedélyt kérni, hiszen ugyanaz az állat kétszer nem fog besétálni a csapdába.
Fotó: Barabás Ákos
Azok a medvék, amelyek az emberek portáin garázdálkodnak, sokszor pedig vadleseket törnek fel, biztosan be fognak menni a csapdába, hiszen szokva vannak az élelemszerzés hasonló módozataival – jelentette ki az egyesület igazgatója, megjegyezve, hogy éppen ezeket a problémás egyedeket akarják befogni.
„Ezek az állatok szokva vannak az ember közelségéhez, ismerik a jellegzetes szagokat, így könnyebb őket csapdába ejteni. Persze egy olyan medve, amely kifejezetten az erdőben táplálkozik, nem biztos, hogy besétálna a csapdába” – fogalmazott.
2,4 méter hosszú és 1,6 méter átmérőjű hengerbe csalják be a nagyvadat
Fotó: Barabás Ákos
Mărmureanu-Bíró arra is kitért, hogy akár GPS-követőket is lehetne tenni a befogott medvékre, így tanulmányozhatók lennének. Ehhez azonban el kell altatni a vadat, így altatófegyverekre is szükség van, ám azok darabja mintegy 16 ezer jelbe kerül. Hargita Megye Tanácsának vezetősége ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja ezen puskák beszerzését, így remélhetőleg a későbbiekben akár egy tudományos kutatást is meg lehet szervezni.
A befogott állatot vadászterületük kevésbé lakott részén engedik szabadon
Fotó: Barabás Ákos
Az egyesület elsősorban a saját, 110 ezer hektáros vadászterületén lévő települések lakóinak szeretne segíteni az új módszerrel, de természetesen másoknak is kölcsönadják a csapdát, ha nagy szükség van rá. Azt azonban tudni kell, hogy belterületekről lévén szó a törvények szerint csak azok az önkormányzatok kérhetnek ilyen jellegű segítséget a vadászoktól, amelyek korábban szerződést kötöttek erről a társulattal. Székelyudvarhelyen ezt már megtették.
Mărmureanu-Bíró Leonard elmondta, ha ötletük beválik, több hasonló csapdát is készíttetnek, ám erre egyelőre nincs lehetőségük, hiszen költséges projektről van szó.
Bejelentéseket várnak
Ott használnák először a csapdát, ahol a legnagyobb szükség van rá, így Mărmureanu-Bíró Leonard arra kéri elsősorban az udvarhelyi lakókat, hogy jelezzék, hol okoznak gondokat a medvék. Ezt az avpstarnavamare@yahoo.com e-mail-címen vagy a 0740–436600-as telefonszámon is megtehetik. Az igazgató hozzátette, jelezni fogják a lakosoknak, hogy hova helyezik ki a csapdát.
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
1 hozzászólás