Hirdetés
Hirdetés

Csapdák a medvéknek: kilövés helyett elriasztanák a nagyvadakat

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

A kilövésnél humánusabb módszert talált a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület a problémás medvék kezelésére: Romániában egyedinek számító csapdát készített. Az elképzelés lényege, hogy elfogják a települések belterületein gondot okozó nagyvadakat, majd zajokkal stresszelik őket, hogy féljenek az embertől. Ezután vadászterületükön belül új helyre szállítják a medvét, és szabadon engedik.

Fülöp-Székely Botond

2018. július 06., 13:302018. július 06., 13:30

2018. július 06., 13:422018. július 06., 13:42

„Úgy tűnik, a román hatóságok nem tudják kezelni a medveproblémát, főleg belterületen, ahol tilos lelőni a károkat okozó veszélyes nagyvadat. A megoldáson gondolkodva döntöttünk úgy, hogy amerikai mintára készítünk egy mobilis csapdát, amellyel a településeken is befoghatjuk a medvét, majd néhány órán át zajokkal stresszelhetjük, hogy a későbbiekben kerülje az embereket. Természetesen az állatot végül szabadon engedjük a vadászterület kevésbé lakott területein” – fejtette ki lapunknak Mărmureanu-Bíró Leonard, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója, a projekt ötletgazdája. A külföldön alkalmazott és jól bevált módszer lényege az is, hogy

a medvék kapnak egy második esélyt, mielőtt az egyesület kilövési engedélyért folyamodna.

„Ennél környezetbarátabb, humánusabb módszer nincs. Így gátat szabhatunk a medvék belterületeken történő garázdálkodásának anélkül, hogy el kellene pusztítanunk a vadat” – fogalmazott a társulás elnöke.

Készül a medvecsapda. Ezzel oldanák meg a belterületen garázdálkodó medvék problémáját •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Készül a medvecsapda. Ezzel oldanák meg a belterületen garázdálkodó medvék problémáját

Fotó: Barabás Ákos

Első a biztonság

A 2,4 méter hosszú, 1,6 méter átmérőjű, henger alakú csapda végébe csali kerül, amelyet elkapva egy csapóajtót működtető szerkezetet élesít a medve – magyarázta el röviden a csapda működési elvét Mărmureanu-Bíró Leonard. Hangsúlyozta, a csalétek 1,6 méter magasan lesz, hogy kisebb állat ne érje fel – ráadásul egy kifejlett medve ereje kell az elmozdításához –, így biztosan azt a vadat fogják be, amely tervben volt.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A csapda henger alakú, hiszen így nem tudja feszegetni a nagyvad, és kárt sem tud tenni magában, a színe pedig fehér, hogy visszaverje a napfényt. A vadászok szellőzőlyukakat is fúrattak a bejáratra és a szemben lévő fémlapra is, hogy „járjon” bent a levegő. Noha a csapda fémlábakkal lesz kitámasztva, nem kizárt, hogy egy nagyobb és erősebb medve el tudja forgatni, ám így sem szabadul ki. Ennek ellenére Mărmureanu-Bíró Leonard

arra kér mindenkit, hogy ne közelítsék meg a hengert, hiszen az életveszélyes.

Ezt a csapdán elhelyezett jelzéssel is az emberek tudtára adják.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Az elrettentés

Egy vadkamera azonnal jelezni fog a vadászoknak, ha mozgás van a csapda körül, így a szakemberek egy-két órán belül a helyszínre mehetnek. Ezután pár órán át stresszelve lesz a medve, hogy a későbbiekben féljen az emberektől. Ez azt jelenti, hogy

nagy zajt csapnak a vadászok, és a henger oldalát is döngetni fogják.

Noha Amerikában gumilövedéket is használnak a vad megrémisztésére, ezt itt nem fogják alkalmazni, hiszen nem szeretnék, ha a későbbiekben agresszívvá válna az állat és esetleg rátámadna valakire. Miután a stresszelés befejeződött, vadászterületük egy kevésbé lakott részére – például a Hargitára – szállíthatják a medvét, hiszen a csapda előnye, hogy mobilis, vagyis egy kétkerekű utánfutóra van ráépítve.

Hirdetés

„Az nem megoldás, hogy csak befogjuk és elszállítjuk a medvét, hiszen akkor csak máshová helyeztük át a problémát. Meg kell tanítani, hogy féljen az embertől, ne menjen be lakott területre” – így az igazgató. Hozzátette,

szabadon engedésükkor jelzéssel látják el a medvéket, hogy megfigyelhessék, miként viselkednek a későbbiekben.

Ha a problémás egyed továbbra is garázdálkodik, kénytelenek lesznek kilövési engedélyt kérni, hiszen ugyanaz az állat kétszer nem fog besétálni a csapdába.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Biztosan bemegy a medve

Azok a medvék, amelyek az emberek portáin garázdálkodnak, sokszor pedig vadleseket törnek fel, biztosan be fognak menni a csapdába, hiszen szokva vannak az élelemszerzés hasonló módozataival – jelentette ki az egyesület igazgatója, megjegyezve, hogy éppen ezeket a problémás egyedeket akarják befogni.

„Ezek az állatok szokva vannak az ember közelségéhez, ismerik a jellegzetes szagokat, így könnyebb őket csapdába ejteni. Persze egy olyan medve, amely kifejezetten az erdőben táplálkozik, nem biztos, hogy besétálna a csapdába” – fogalmazott.

2,4 méter hosszú és 1,6 méter átmérőjű hengerbe csalják be a nagyvadat •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

2,4 méter hosszú és 1,6 méter átmérőjű hengerbe csalják be a nagyvadat

Fotó: Barabás Ákos

Tanulmányozhatók lennének

Mărmureanu-Bíró arra is kitért, hogy akár GPS-követőket is lehetne tenni a befogott medvékre, így tanulmányozhatók lennének. Ehhez azonban el kell altatni a vadat, így altatófegyverekre is szükség van, ám azok darabja mintegy 16 ezer jelbe kerül. Hargita Megye Tanácsának vezetősége ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja ezen puskák beszerzését, így remélhetőleg a későbbiekben akár egy tudományos kutatást is meg lehet szervezni.

A befogott állatot vadászterületük kevésbé lakott részén engedik szabadon •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A befogott állatot vadászterületük kevésbé lakott részén engedik szabadon

Fotó: Barabás Ákos

Elsősorban Udvarhelyszéken segítenek

Az egyesület elsősorban a saját, 110 ezer hektáros vadászterületén lévő települések lakóinak szeretne segíteni az új módszerrel, de természetesen másoknak is kölcsönadják a csapdát, ha nagy szükség van rá. Azt azonban tudni kell, hogy belterületekről lévén szó a törvények szerint csak azok az önkormányzatok kérhetnek ilyen jellegű segítséget a vadászoktól, amelyek korábban szerződést kötöttek erről a társulattal. Székelyudvarhelyen ezt már megtették.

Mărmureanu-Bíró Leonard elmondta, ha ötletük beválik, több hasonló csapdát is készíttetnek, ám erre egyelőre nincs lehetőségük, hiszen költséges projektről van szó.

A prototípusnak számító csapdára 15 ezer lejt kellett költeniük.

Bejelentéseket várnak

Ott használnák először a csapdát, ahol a legnagyobb szükség van rá, így Mărmureanu-Bíró Leonard arra kéri elsősorban az udvarhelyi lakókat, hogy jelezzék, hol okoznak gondokat a medvék. Ezt az avpstarnavamare@yahoo.com e-mail-címen vagy a 0740–436600-as telefonszámon is megtehetik. Az igazgató hozzátette, jelezni fogják a lakosoknak, hogy hova helyezik ki a csapdát.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 13., péntek

Még ki sem tavaszodott, de már tarlótüzet is oltottak a Maros megyei tűzoltók

Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.

Még ki sem tavaszodott, de már tarlótüzet is oltottak a Maros megyei tűzoltók
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Nicușor Dan szerint a gazdaság 2 százalékos visszaesését a fogyasztás csökkenése okozta

A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.

Nicușor Dan szerint a gazdaság 2 százalékos visszaesését a fogyasztás csökkenése okozta
2026. február 13., péntek

Kirúgják azokat az állami szektorban dolgozó orvosokat, akik munkaidejük alatt magánpraxisban is dolgoznak

Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Kirúgják azokat az állami szektorban dolgozó orvosokat, akik munkaidejük alatt magánpraxisban is dolgoznak
2026. február 13., péntek

Bolojan: Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát

Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.

Bolojan: Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Bolojan jövő héten elfogadtatná a közigazgatási reformcsomagot

A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan jövő héten elfogadtatná a közigazgatási reformcsomagot
2026. február 13., péntek

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságoltak meg, mert nem adott elsőbbséget

Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságoltak meg, mert nem adott elsőbbséget
2026. február 13., péntek

Bolojan szerint átmeneti a gazdasági visszaesés, az év második felében jöhet a fordulat

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.

Bolojan szerint átmeneti a gazdasági visszaesés, az év második felében jöhet a fordulat
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Több mint 90 bírság és közel 423 köbméter elkobzott fa – nagyszabású ellenőrzések zajlottak Hargita megyében

Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.

Több mint 90 bírság és közel 423 köbméter elkobzott fa – nagyszabású ellenőrzések zajlottak Hargita megyében
2026. február 13., péntek

Ciolacu szerint Bolojan szépíti a gazdasági adatokat

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.

Ciolacu szerint Bolojan szépíti a gazdasági adatokat
2026. február 13., péntek

Bolojan a technikai recesszióról: ez az átállás ára

Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan a technikai recesszióról: ez az átállás ára
Hirdetés