Szemet szúrtak a magyar nyelvű falunévtáblák

„Hogy borsot törjön az orrunk alá, saját rendőrünk jelentett fel. Bár közismert a „magyarszeretete”, mégsem tudom megérteni a gesztusát, hisz az önkormányzat eddig hathatós támogatást nyújtott az őrs munkatársainak azért a kevésért, amit a közbiztonságért tesznek. Mi adjunk a gépkocsikba szükséges benzint, mi látjuk el fogyóeszközökkel, a minisztérium csak a fizetéseket biztosítja” – adott hangot csalódásának Márton Zoltán polgármester. Nem sikerült elérnünk Viorel Suciut, azonban az elöljárótól megtudtuk, hogy a rendőrfőnök tagadta a tettét. A polgármesterhez eljuttatott átiratból viszont világosan kiderül, hogy a helységnévtáblák megjelenését követően a helyi rendőrség saját kezdeményezésére indított eljárást és jelentette az állítólagos törvénytelenséget a prefektúrának.

A Makfalvához tartozó színmagyar helységet három összenőtt falu alkotja: Csokfalva, Székelyszentistván és Atosfalva. Ezek az 1950-es évek elején veszítették el nevüket, amikor összevonásukkal az újonnan létrejött települést a hatóságok Hármasfalura keresztelték át.

A makfalvi önkormányzat azonban nem aggódik, hisz megtalálta a megoldást: a táblákat magánterületre helyezi át. Az egyik, a csókfalvi éppen a polgármester udvarába került, és időközben a többinek is megkerült a befogadója, így mindössze öt-tíz méteres mozgatással, a magyar nyelvű táblák továbbra is jól látható helyen lesznek. Kérdésünkre, hogy nem a román változat hiánya zavarta-e a rendőrt, Márton Zoltán elmondta, hogy a Cioc, Ştefăneşti és Hoteşti nem csak hogy erőltetett fordítások, de nem is kerültek be a köztudatba. „Mivel hivatalosan nem létező falvakról beszélünk, ezzel nincs is miért foglalkozni. Itt a helyi lakosság önazonosságának kifejezéséről van szó” – érvelt a polgármester. Szerinte mindhárom falu lakói egyenként büszkék településükre. Nincs ellentét a három közösség között, de ahogy a székely is elvárja, hogy őt ne tévesszék össze más magyarral, ugyanúgy például az atosfalvi sem szereti, ha hármasfalusinak vagy netán épp csókfalvinak tartanák őt. Valamikor mindhárom falunak külön bírója volt, de csak egy jegyzőséget tartottak fenn. A különbségek most is érződnek, főként a vallás tekintetében. Míg a csokfalviak nagyrésze unitárius, Székelyszentistvánon és Atosfalván református többség van.

Felvetésünkre, hogy a kérdés végleges tisztázása véget a helyiek kérhetnék a falvak nevének hivatalosítását – elvégre az évek során Maros megyében Nyárádszentlászló, Ilencfalva, Szőkefalva, Csiba, Folyfalva, Karácsonfalva és Káposztásszentmiklós már „visszanyerte” a nevét –, Márton Zoltán elmondta, hogy Hármasfalu lakóinak ez most nem jelent prioritást. „Eredetileg mi is ezt szerettük volna, de kiderült, hogy a bürokráciától és pluszkiadásoktól tartva, a helyiek zöme sajnos nem pártolná ezt a kezdeményezést” – fejtette ki az MPP-s községgazda.

Az utcák is visszakapják a nevüket

Csokfalván, Székelyszentistvánon, Atosfalván valamint a község központjában, Makfalván hamarosan az utcák is visszakapják hagyományos neveiket „Az önkormányzati döntés már rég megszületett, csak nem valami olcsó, kék pléhtáblákat akarunk kitenni, hanem a környékre jellemző, zománcozott agyagtáblákat készíttetnénk” – mondta el Márton Zoltán, aki még egy kis türelmet kért a lakosságtól.

A döntés értelmében Hármasfaluban ismét lesz, többek között, Csonta, Szente és Templom utca, Makfalván pedig Kaszárnya és Cigány utca. Az elöljáró szerint elképzelhető, hogy a falvak parkocskáit is elkeresztelik majd a településhez kötődő valamelyik személyiségéről.