
Három év alatt 3–4 méteresre nőttek a fák a Miyawaki-erdőben
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
2025. szeptember 20., 08:522025. szeptember 20., 08:52
A Miyawaki-erdő egy olyan kis területen található zöldövezet, ahol egymás mellett nagyon sűrűn különböző fák vannak elültetve azért, hogy egymást segítve gyorsan növekedjenek, hozzájárulva így a város jobb levegőjéhez, a szén-dioxid megkötéséhez.
Marosvásárhelyen két ilyen miniatűr erdő is van, az egyik a Szentgyörgy téren, a másik az állomás mellett egy magánterületen, amelyeket a japán botanikusról, Akira Miyawakiról elnevezett módszerrel hoztak létre.
Marosvásárhelyen a Pando Egyesület a városi kertészettel közösen hozta létre az első ilyen miniatűr erdőt három évvel ezelőtt egy eléggé elhanyagolt parkban, egy forgalmas útszakasz mellett. Azóta egy magánterületen is van már ilyen a városban. A közterületen lévő miniatűr erdő pedig mára hatalmasat fejlődött,
Hajdú László Hunor biológus, a Pando Egyesület vezetője megkeresésünkre bevallotta, ők is meglepődtek azon, hogy három év alatt mekkorát nőttek a fák. Azért telepítették ide az erdőt, mert itt kaptak helyet, de tervben van még hasonló miniatűr erdők ültetése a városban.
2022-ben a marosvásárhelyi minierdő-ültetvény, és ma, 2025-ben. A teljes képek a középső vonal jobbra és balra húzogatásával tárulnak elénk
Az egyesület azt szeretné, ha közintézmények udvarára is ültethetnének, mert ott nagyobb biztonságban lennének a fák. Hajdú László Hunor úgy fogalmazott, nyitottak arra is, hogy akár iskolák udvarára telepítsenek ilyen kis erdőt tanulmányozás céljából is.
A marosvásárhelyi Miyawaki-erdő az elsők között volt az országban, bár Székelyföldön már volt hasonló projekt Sepsiszentgyörgyön is, azóta pedig eléggé elterjedt országszerte a miniatűrerdő-ültetés.
A minierdők biodiverzitást, azaz fajgazdag környezetet teremtenek a városban, ennek fontosságáról pedig nemrég a Vásárhelyi Forgatagon is beszélgettek a szakemberek. Papp Tamás, a Milvus Csoport képviselője a biodiverzitás melletti legjobb indokként azt hozta fel, hogy az általánosjólét-érzethez nagyban hozzájárul a biodiverzitás, hiszen megvan bennünk a vágy a természetközeliséghez.
Hajdú László Hunor pedig ennél még „kézzelfoghatóbb” okokról is beszélt: a biodiverzitás hatása az is, hogy sokkal ellenállóbbak a fajok az invazív fajokkal szemben, és klímavédelem szempontjából is sokkal reziliensebb a biodiverz környezet.
Fotó: Haáz Vince
„Jó példa erre a Miyawaki-minierdő, ahol több fafajta van ültetve egymás mellett, a fák különböző mértékben növekednek, különböző mértékben veszik fel a tápanyagot a talaj különböző szintjeiből.
Ha csak egyetlen fajt ültetünk el, akkor ott egy invazív faj jobban meg tud telepedni, és felerősödik a kártékony hatása” – foglalta össze a minierdő lényegét a biológus.
Hozzátette, nagy kérdés még az, hogy ezekkel az invazív fajokkal hogyan fogunk megküzdeni a jövőben – ilyen invazív faj például a poloska is, amely most ősszel szaporodik el nagyon.
Szükség van a lakosság tudatosítására, hiszen sokan nem látják a hasznát
Fotó: Haáz Vince
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az angol gyepet például napi szinten kell öntözni, akárcsak azokat a fákat, amelyeknek az alját lebetonozták vagy piskótakövekkel rakták ki – tért ki rá a biológus. „Ezek a városi közterületeken szinte fenntarthatatlanok, hiszen nem lesz kapacitás ezeknek az öntözésére. Ezzel szemben egy biodiverz gyepet vagy zöldterületet jóval kevesebbet kell öntözni, tehát ez
– foglalta össze a biodiverzitás alapelvén növekedő Miyawaki-erdő hasznát Hajdú László Hunor.
A városlakók fejében azonban van egy elképzelés a parkok kinézetéről: sokan tökéletesre nyírt angol gyepet és platánfákat képzelnek el, és a Miyawaki-erdő nem illik bele ebbe az elképzelésbe, hiszen ez
Papp Tamás úgy véli, szükség van a lakosság tudatosítására, nevelésére, hogy megértsék, ez nem elhanyagolás, hanem szándékosság van mögötte, és szükség van rá egy városban. Ezt a tudatosítást szolgálja a marosvásárhelyi minierdő mellé kihelyezett tábla is.
A helyi érdekeltségű vasúti szolgáltatás előkészítéséről, a földrengésveszélyes tömbházakról és a várbeli vendéglők bérbeadásáról is döntöttek csütörtökön. A marosvásárhelyi képviselő-testület csaknem ötven napirendi pontot tárgyalt.
Újraválasztották Kovács Mihály Leventét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökévé a csütörtöki tisztújító küldöttgyűlésen.
Több mint két napja dolgoznak a tűzoltók a ludasi hulladéklerakónál keletkezett tűz megfékezésén. A lángokat már eloltották, de a területen továbbra is vannak tűzfészkek, amelyek folyamatos felügyeletet igényelnek.
Óriáskivetítőn lesz megtekinthető csütörtök este a világbajnoki pótselejtező elődöntője a marosvásárhelyi várban.
Átadták szerdán Héjjasfalván az országos bölcsődeépítési program keretében felhúzott legújabb intézményt – ez már az 55. „zsiráfos” bölcsőde, amely jellegzetes arculatához tartozik egy foltos hosszúnyakú is a bejáratnál.
Hivatalból indítottak eljárást egy közösségi médiában megjelent bejelentés nyomán a Maros megyei rendőrök március 24-én, amely szerint egy segesvári férfi nem megfelelő körülmények között tartja kutyáját.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából március 27-én, pénteken egész napos rendezvénysorozattal emlékeznek meg a fejedelemről Marosvásárhelyen.
Őrizetbe vettek, majd előzetes letartóztatásba helyeztek egy 22 éves férfit, akit kiskorúval kapcsolatos pornográfia és zsarolás miatt vizsgálnak.
Marosvásárhelyen is kihasználják az adókedvezményt a helyiek, hiszen látványosan megnőtt márciusban az adófizetések száma, bár elmarad a tavaly ilyenkor tapasztalt befizetésektől. Idén eddig több mint ötvenezren törlesztették az adóikat.
Nagy területen kapott lángra a hulladék Marosludason, a tűz a száraz növényzetre is átterjedt – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!