
Három év alatt 3–4 méteresre nőttek a fák a Miyawaki-erdőben
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
2025. szeptember 20., 08:522025. szeptember 20., 08:52
A Miyawaki-erdő egy olyan kis területen található zöldövezet, ahol egymás mellett nagyon sűrűn különböző fák vannak elültetve azért, hogy egymást segítve gyorsan növekedjenek, hozzájárulva így a város jobb levegőjéhez, a szén-dioxid megkötéséhez.
Marosvásárhelyen két ilyen miniatűr erdő is van, az egyik a Szentgyörgy téren, a másik az állomás mellett egy magánterületen, amelyeket a japán botanikusról, Akira Miyawakiról elnevezett módszerrel hoztak létre.
Marosvásárhelyen a Pando Egyesület a városi kertészettel közösen hozta létre az első ilyen miniatűr erdőt három évvel ezelőtt egy eléggé elhanyagolt parkban, egy forgalmas útszakasz mellett. Azóta egy magánterületen is van már ilyen a városban. A közterületen lévő miniatűr erdő pedig mára hatalmasat fejlődött,
Hajdú László Hunor biológus, a Pando Egyesület vezetője megkeresésünkre bevallotta, ők is meglepődtek azon, hogy három év alatt mekkorát nőttek a fák. Azért telepítették ide az erdőt, mert itt kaptak helyet, de tervben van még hasonló miniatűr erdők ültetése a városban.
2022-ben a marosvásárhelyi minierdő-ültetvény, és ma, 2025-ben. A teljes képek a középső vonal jobbra és balra húzogatásával tárulnak elénk
Az egyesület azt szeretné, ha közintézmények udvarára is ültethetnének, mert ott nagyobb biztonságban lennének a fák. Hajdú László Hunor úgy fogalmazott, nyitottak arra is, hogy akár iskolák udvarára telepítsenek ilyen kis erdőt tanulmányozás céljából is.
A marosvásárhelyi Miyawaki-erdő az elsők között volt az országban, bár Székelyföldön már volt hasonló projekt Sepsiszentgyörgyön is, azóta pedig eléggé elterjedt országszerte a miniatűrerdő-ültetés.
A minierdők biodiverzitást, azaz fajgazdag környezetet teremtenek a városban, ennek fontosságáról pedig nemrég a Vásárhelyi Forgatagon is beszélgettek a szakemberek. Papp Tamás, a Milvus Csoport képviselője a biodiverzitás melletti legjobb indokként azt hozta fel, hogy az általánosjólét-érzethez nagyban hozzájárul a biodiverzitás, hiszen megvan bennünk a vágy a természetközeliséghez.
Hajdú László Hunor pedig ennél még „kézzelfoghatóbb” okokról is beszélt: a biodiverzitás hatása az is, hogy sokkal ellenállóbbak a fajok az invazív fajokkal szemben, és klímavédelem szempontjából is sokkal reziliensebb a biodiverz környezet.
Fotó: Haáz Vince
„Jó példa erre a Miyawaki-minierdő, ahol több fafajta van ültetve egymás mellett, a fák különböző mértékben növekednek, különböző mértékben veszik fel a tápanyagot a talaj különböző szintjeiből.
Ha csak egyetlen fajt ültetünk el, akkor ott egy invazív faj jobban meg tud telepedni, és felerősödik a kártékony hatása” – foglalta össze a minierdő lényegét a biológus.
Hozzátette, nagy kérdés még az, hogy ezekkel az invazív fajokkal hogyan fogunk megküzdeni a jövőben – ilyen invazív faj például a poloska is, amely most ősszel szaporodik el nagyon.
Szükség van a lakosság tudatosítására, hiszen sokan nem látják a hasznát
Fotó: Haáz Vince
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az angol gyepet például napi szinten kell öntözni, akárcsak azokat a fákat, amelyeknek az alját lebetonozták vagy piskótakövekkel rakták ki – tért ki rá a biológus. „Ezek a városi közterületeken szinte fenntarthatatlanok, hiszen nem lesz kapacitás ezeknek az öntözésére. Ezzel szemben egy biodiverz gyepet vagy zöldterületet jóval kevesebbet kell öntözni, tehát ez
– foglalta össze a biodiverzitás alapelvén növekedő Miyawaki-erdő hasznát Hajdú László Hunor.
A városlakók fejében azonban van egy elképzelés a parkok kinézetéről: sokan tökéletesre nyírt angol gyepet és platánfákat képzelnek el, és a Miyawaki-erdő nem illik bele ebbe az elképzelésbe, hiszen ez
Papp Tamás úgy véli, szükség van a lakosság tudatosítására, nevelésére, hogy megértsék, ez nem elhanyagolás, hanem szándékosság van mögötte, és szükség van rá egy városban. Ezt a tudatosítást szolgálja a marosvásárhelyi minierdő mellé kihelyezett tábla is.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
Másodpercenként két köbméternyi vizet engednek le a bözödújfalusi gyűjtőtóból, hogy elérjék azt a telítettséget, ami biztonságos.
szóljon hozzá!