
Három év alatt 3–4 méteresre nőttek a fák a Miyawaki-erdőben
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
2025. szeptember 20., 08:522025. szeptember 20., 08:52
A Miyawaki-erdő egy olyan kis területen található zöldövezet, ahol egymás mellett nagyon sűrűn különböző fák vannak elültetve azért, hogy egymást segítve gyorsan növekedjenek, hozzájárulva így a város jobb levegőjéhez, a szén-dioxid megkötéséhez.
Marosvásárhelyen két ilyen miniatűr erdő is van, az egyik a Szentgyörgy téren, a másik az állomás mellett egy magánterületen, amelyeket a japán botanikusról, Akira Miyawakiról elnevezett módszerrel hoztak létre.
Marosvásárhelyen a Pando Egyesület a városi kertészettel közösen hozta létre az első ilyen miniatűr erdőt három évvel ezelőtt egy eléggé elhanyagolt parkban, egy forgalmas útszakasz mellett. Azóta egy magánterületen is van már ilyen a városban. A közterületen lévő miniatűr erdő pedig mára hatalmasat fejlődött,
Hajdú László Hunor biológus, a Pando Egyesület vezetője megkeresésünkre bevallotta, ők is meglepődtek azon, hogy három év alatt mekkorát nőttek a fák. Azért telepítették ide az erdőt, mert itt kaptak helyet, de tervben van még hasonló miniatűr erdők ültetése a városban.
2022-ben a marosvásárhelyi minierdő-ültetvény, és ma, 2025-ben. A teljes képek a középső vonal jobbra és balra húzogatásával tárulnak elénk
Az egyesület azt szeretné, ha közintézmények udvarára is ültethetnének, mert ott nagyobb biztonságban lennének a fák. Hajdú László Hunor úgy fogalmazott, nyitottak arra is, hogy akár iskolák udvarára telepítsenek ilyen kis erdőt tanulmányozás céljából is.
A marosvásárhelyi Miyawaki-erdő az elsők között volt az országban, bár Székelyföldön már volt hasonló projekt Sepsiszentgyörgyön is, azóta pedig eléggé elterjedt országszerte a miniatűrerdő-ültetés.
A minierdők biodiverzitást, azaz fajgazdag környezetet teremtenek a városban, ennek fontosságáról pedig nemrég a Vásárhelyi Forgatagon is beszélgettek a szakemberek. Papp Tamás, a Milvus Csoport képviselője a biodiverzitás melletti legjobb indokként azt hozta fel, hogy az általánosjólét-érzethez nagyban hozzájárul a biodiverzitás, hiszen megvan bennünk a vágy a természetközeliséghez.
Hajdú László Hunor pedig ennél még „kézzelfoghatóbb” okokról is beszélt: a biodiverzitás hatása az is, hogy sokkal ellenállóbbak a fajok az invazív fajokkal szemben, és klímavédelem szempontjából is sokkal reziliensebb a biodiverz környezet.
Fotó: Haáz Vince
„Jó példa erre a Miyawaki-minierdő, ahol több fafajta van ültetve egymás mellett, a fák különböző mértékben növekednek, különböző mértékben veszik fel a tápanyagot a talaj különböző szintjeiből.
Ha csak egyetlen fajt ültetünk el, akkor ott egy invazív faj jobban meg tud telepedni, és felerősödik a kártékony hatása” – foglalta össze a minierdő lényegét a biológus.
Hozzátette, nagy kérdés még az, hogy ezekkel az invazív fajokkal hogyan fogunk megküzdeni a jövőben – ilyen invazív faj például a poloska is, amely most ősszel szaporodik el nagyon.
Szükség van a lakosság tudatosítására, hiszen sokan nem látják a hasznát
Fotó: Haáz Vince
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az angol gyepet például napi szinten kell öntözni, akárcsak azokat a fákat, amelyeknek az alját lebetonozták vagy piskótakövekkel rakták ki – tért ki rá a biológus. „Ezek a városi közterületeken szinte fenntarthatatlanok, hiszen nem lesz kapacitás ezeknek az öntözésére. Ezzel szemben egy biodiverz gyepet vagy zöldterületet jóval kevesebbet kell öntözni, tehát ez
– foglalta össze a biodiverzitás alapelvén növekedő Miyawaki-erdő hasznát Hajdú László Hunor.
A városlakók fejében azonban van egy elképzelés a parkok kinézetéről: sokan tökéletesre nyírt angol gyepet és platánfákat képzelnek el, és a Miyawaki-erdő nem illik bele ebbe az elképzelésbe, hiszen ez
Papp Tamás úgy véli, szükség van a lakosság tudatosítására, nevelésére, hogy megértsék, ez nem elhanyagolás, hanem szándékosság van mögötte, és szükség van rá egy városban. Ezt a tudatosítást szolgálja a marosvásárhelyi minierdő mellé kihelyezett tábla is.
Létrehoznak egy-egy védett központot az ország összes megyéjében a családon belüli erőszak áldozatainak. A Maros megyei tanácsosok megszavazták az ehhez szükséges önrész biztosítását a Venus II. program keretében.
Elhunyt személyt találtak egy használaton kívüli kazánházban Marosvásárhelyen.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Ötvenháromezer lej értékben szabtak ki bírságot a Maros megyei rendőrök két, faanyagot szállító autó tulajdonosára.
Az állatok világnapján interaktív foglalkozásokat szervez a marosvásárhelyi állatkert. A látogatóknak arról beszélnek a szakemberek, hogy hogyan készülnek az állatok a télre, és látványetetések is lesznek.
Egy családi otthonban csaptak fel a lángok szombaton hajnalban Maros megyében.
Hetvenmillió lejes hiány van a marosvásárhelyi városkasszában – hívta fel a figyelmet Soós Zoltán polgármester a helyi képviselő-testület pénteki ülésén. Ennek ellenére a tanácsosok hárommillió lejt szavaztak meg az Eminescu park felújítására.
Közintézményi alkalmazottnak adták ki magukat csalók, így vettek rá egy 43 éves marosvásárhelyi nőt arra, hogy 95 ezer lejes hitelt vegyen fel, majd a pénzt átadja nekik. Az ügyben egy 39 éves ukrán állampolgárt őrizetbe vettek.
Megváltoztatnák a marosvásárhelyi főtéri aluljáró üresen álló helyiségeinek rendeltetését, miután mind a 15 üzlethelyiség bérlő nélkül maradt, az átjáró pedig teljesen le van zárva. A városi tanács csütörtökön egyhangúlag támogatta a javaslatot.
Gyermekpornográfia miatt indult büntetőeljárás egy 49 éves férfi ellen Maros megyében. A hatóságok szerint a férfi 2021 és 2026 szeptembere között online alkalmazásokon keresztül kiskorúakról készült pornográf anyagot szerzett és tárolt.
szóljon hozzá!