Magyar utcanevek Nyárádszeredában – talán most

A polgáriak a Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke, Csíki Sándor helyi pedagógus kezdeményezésére készülnek ismét az önkormányzat elé terjeszteni azt a listát, melynek elfogadásával a bekecsalji kisvárosban felszámolhatnák a kommunista diktatúra idején adott, jobbára semmitmondó utcaneveket. Az elmúlt nyolc évben a mindvégig kisebbségben lévő MPP-sek több kudarcba fulladt kísérletet tettek erre vonatkozólag. Jó ideig Nyárádszereda volt Székelyföld egyetlen magyar városa, amelynek utcái és terei egyetlen magyar személyiség nevét sem viselték.

Egy név, az is üggyel-bajjal

Hosszas jogi és gazdasági viták után mindössze a városka főterét sikerült elkeresztelni Erdély, Nyárádszeredában megválasztott uralkodójáról, Bocskai Istvánról. Addig a polgáriak kezdeményezéseit hol az RMDSZ tanácsosai söpörték le az asztalról, hol a vállalkozói szféra próbálta gáncsolni. A magyar utcanevek legnagyobb ellenzőinek a majdnem színmagyar település egykori vezetői bizonyultak.

Dászkel László volt polgármester azzal indokolta álláspontját, hogy az utcanévcsere nem jelent prioritást, a víz- és csatornarendszer fejlesztése ennél sokkal fontosabb és sürgősebb megoldásra váró feladat. Egykori helyettese, Borbély Mihály ugyan nem ellenezte a változtatást, azonban „a béke kedvéért” azzal a javaslattal rukkolt elő, hogy New York-i mintára Szeredában is számozzák az utcákat. Amikor végre egyezség született a főtér átnevezéséről, amit a tanács valamennyi tagja megszavazott, egy pár tehetős magyar vállalkozó próbálta megvétózni a döntést. Három, a főtéren üzletet, gyógyszertárat és italbárt működtető cégtulajdonos azzal próbálta megakadályozni a névcserét, hogy amúgy is elég gondot jelent az adófizetés, senkinek nem hiányzik egy újabb kiadás. Mi több, az okiratcserétől tartó egyik patikatulajdonos, Kolozsvári Zoltán állatorvos aláírásgyűjtésbe kezdett, arra buzdítva Szereda magyarságát, hogy tiltakozzon a főtér Hársfáról Bocskaira való keresztelése ellen.

Gesztusukon még a román nacionalisták is elcsodálkoztak. A Nagyrománia Párt Maros megyei elnöke nem értette az ellenzők logikáját, Florin Oproiescu, a Vatra Românească országos elnöke viszont gratulált a Bocskaival szembenállóknak. A vállalkozók csak akkor döbbentek rá, hogy mekkora öngólt rúgtak, amikor többen is különböző közösségi fórumok üzleteik elkerülésére szólították fel a helyi lakosságot.

A névcseréket szorgalmazó polgáriaknak nem sikerült meggyőzniük RMDSZ-es tanácsos társaikat, hogy a főtér átnevezése mellett legalább a Petőfi Sándor (jelenlegi Állomás) és a Gábor Áron (mostani Hajnal) utca kapja vissza eredeti nevét.

Bíznak az „új RMDSZ-ben”

„Most már jóval derűlátóbb vagyok, hisz az RMDSZ-ben is, a városvezetésben is a nemzeti vonal képviselői kerekedtek felül” – indokolta lapunknak optimizmusát Csíki Sándor, aki jó lokálpatriótáknak tartja a jelenlegi önkormányzati vezetőket. Mint mondotta, már csak azért is megbízik Tóth Sándor polgármesterben, mert a prefektus utasítására sem volt hajlandó eltávolítani a városházáról a székely zászlót, sőt március 10-én, egy népes csapat társaságában részt vett „az RMDSZ-es elöljáróknak tiltott” marosvásárhelyi Székely Szabadság Napján. Csíki reméli, hogy ezúttal sem a lakók, sem az üzletemberek nem fogják ellenezni a változást, már csak azért sem, mert „a Bocskai téren egyetlen vállalkozás sem döglött be az okiratcserék miatt”.

Ennek ellenére Tóth Sándor polgármester úgy véli, az akták kicserélése némi gondot jelenthet, annál is inkább, mivel a más kiadások előtt álló önkormányzat nem vállalhatja át azok költségeit. Az elöljáró mégsem zárkózik el az SZNT és az MPP újabb kezdeményezésétől. „Mintegy húsz új, elnevezetlen utcánk van, ezekkel kell kezdenünk. A többinek csak abban az esetben tartom indokoltnak a névcseréjét, ha a lakók is beleegyeznek” – nyilatkozta lapunknak Tóth Sándor.