Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:27

Autópályán csatangolt egy disznó

21:31

A gyerekeké volt ez az esztendő Kovászna megyében

21:03

Kilenc hónap börtönre ítélte Wiz Khalifát a Konstanca megyei ítélőtábla

21:02

Korlátoznák a nyugdíjasok ingyenes utazási kedvezményét Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Szombat este is több ezren vonultak utcára az igazságügy függetlenségéért Bukarestben

Magyar lány a tízes mögött: Ujfalvi-Veres Dorothea, Maros megye egyetlen tízes román érettségizője

Ujfalvi-Veres Dorothea idén megmutathatta, mennyire uralja a román nyelvet, milyen kreatívan használja a szókincsét

Fotó: Haáz Vince

Ujfalvi-Veres Dorothea az egyetlen magyar diák Maros megyében, aki idén tízest szerzett a román érettségin. Sikerének titka gyerekkoráig nyúlik vissza: a szülői példa, a nyitottság és a hétköznapi nyelvhasználat szinte pótolhatatlan.

Hajnal Csilla

2025. július 11., 21:022025. július 11., 21:02

2025. július 12., 15:412025. július 12., 15:41

Csillogó szemű fiatal lány ült le velem szembe a marosvásárhelyi kávézóban, hogy arra válaszoljon, székelyföldi magyarként hogyan tudta elérni a legnagyobb jegyet a román érettségin. Hamar megtudtuk: Ujfalvi-Veres Dorotheának sosem okozott különösebb gondot a román nyelv elsajátítása, hiszen szülei már kiskora óta elkezdték megismertetni és megszerettetni vele és öccsével az ország hivatalos nyelvét. Nincsenek román nemzetiségű felmenői, a román nyelvet ugyanúgy kezdte el tanulni, mint bármely vele egykorú székelyföldi fiatal.

Maros megye egyetlen magyar diákja, aki idén tízest szerzett a román érettségin

Fotó: Haáz Vince

A mérleg nyelvét talán a szülői minta és a családja hozzáállása billentette el, hiszen látta, hogy a szülők anyanyelvi szinten uralják a nyelvet, mert megköveteli tőlük a munkájuk. Ezért

az is természetes volt számára, hogy néha román nyelvű rajzfilmeket nézett kiskorában,

román gyerekekkel is játszott az utcában, majd a kosárlabda-edzéseken román-magyar vegyes csoportban fejlődhetett tovább a nyelvtudása.

Fotó: Haáz Vince

A differenciált tétel és a kreativitás győzelme

Dorothea nem járt különórákra, nem fizettek neki magántanárt, mégis ő az egyetlen Maros megyei magyar érettségiző, aki tízest kapott a román vizsgán. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja Szaló Anna romántanárral készült az érettségire, néha órák után megbeszélték az adott témát. Az idei új, differenciált tételsor is hozzájárult a sikerhez, hiszen most valóban a nyelvtudást mérték fel, és nem a diák memorizálási készségeit.

Dorothea így megmutathatta, mennyire uralja a nyelvet, milyen kreatívan használja a román szókincsét, anélkül, hogy akár egy sort is magolnia kellett volna.

Sokkal emberközelibb volt így a vizsga”

– szögezi le a fiatal marosvásárhelyi lány, aki most épp Kolozsvárra készül fordító-tolmács szakra, román-angol-német-magyar szakirányra. Tavaly az országos német olimpiászon első helyet nyert, és megvan a felsőfokú angol nyelvvizsgája, a C1-es is, így a kettő együtt tízest ér, ezért nem is izgul az egyetemi bejutás miatt – dől hátra a széken a tehetséges fiatal.

Fotó: Haáz Vince

A nyitottság a kulcs – és a közösségi média

Nagyon kíváncsiak voltunk arra, mit tanácsol annak a székelyföldi fiatalnak, aki eleve „hátránnyal” indul a többség nyelvének elsajátításában, hiszen nem román közösségben nő fel, alig hall román szót maga körül. Dorothea vallja: a hétköznapi, román „konyhanyelvet” könnyen meg lehet tanulni, mert nem okoz akkora nehézséget, mint például a német, de a választékosabb nyelvhasználat már némi erőfeszítést követel.

Szerintem az egésznek a kulcsa a románokkal való beszélgetés, ezért is nehezebb jól elsajátítani e lehetőség nélkül, de talán, ami még ennél is fontosabb, hogy legyünk nyitottak.

Sokan már csak azért sem nyitottak, mert nincsen a környezetükben olyan, aki felé tudnának nyitni, ezért távolságtartóbbak, és nagyon idegennek érzik a román nyelvet. De az is nagyon sokat számít például, ha otthon egy filmet román felirattal nézünk meg, vagy akár román nyelven, csak ehhez kell már egy adott szintű nyitottság, azaz hogyha van lehetőségem magyarul nézni, akkor is románul nézzem” – mutat rá a nyitottság lényegére Dorothea.

Nem csak a román nyelvet uralja magabiztosan, de az országos német tantárgyversenyen is első helyen végzett Dorothea

Fotó: Haáz Vince

A tehetséges marosvásárhelyi lánynak kiskora óta fontos az életében a sport. Kosárlabdázott, hatodik osztályig a sportiskolába járt, ahol szintén vegyes csoportokban zajlottak az edzések. Most

edzőterembe jár, amely már kevésbé közösségorientált, de ezen kívül nagyon szeret időt tölteni a barátaival.

Bár nincsenek olyan román barátai, akikkel gyakran összejárna, hiszen kevés a közös kapcsolódási pont a régi ismerőseivel. A Bolyai líceumban magyar közösségbe kerülve azt tapasztalta, teljesen emberfüggő, hogy ki mennyire nyitott a román nyelv iránt. Úgy véli, egy eleve nyitottabb személyiség nem fog annyira idegenkedni a román nyelvtől sem. A román ismerőseitől sem kapott sosem negatív visszajelzést, amikor megszólalt románul, és ellenséges viszonyulást sem tapasztalt, úgy érzi, mindig nagyon támogatóak és barátságosak voltak vele.

Fotó: Haáz Vince

Generációjának „aduásza” ma a közösségi média, amely kiváló terepet jelenthet a nyelvtanulásra is. „A Tiktok, Instagram tele van román tartalomgyártókkal, román nyelvű videókat is nézek, és van, hogy észre sem veszem, hogy amit amúgy megnéznék magyarul is, azt megnézem románul.

Sokat számít, hogy egy magyar videó után jön egy angol, utána egy román, így nem is érzékeli az agy, hogy most ezt le kell fordítania, automatikusan vált.

De értem azokat, akik nem tudtak megbarátkozni a románnal korábban, mert ha én is csak az iskolából kellett volna megtanuljam, akkor én se szeretném, mert csak az iskolai tanulás nem elég” – véli Dorothea, és rögtön hozzá is teszi: nagyon fontos az, hogy a diákok érezzék az iskolában, hogy fejlődnek.

Fotó: Haáz Vince

Pozitív motivációval a nyelvi gátak ellen

Egyetértünk abban, hogy a székelyföldiek román nyelvtanulásának talán az a legnagyobb gátja, hogy sokszor negatív érzésekhez kötjük a nyelv elsajátítását. „Vannak olyan emberek, akiknek segít a negatív motiváció, ők azzal vannak ösztönözve, ha nem tanulják meg, nem fognak tudni érvényesülni. Szerintem azonban

jobban segít, ha azt érzik, hogy egyre jobban megy nekik, és lehet, hogy tavaly ilyenkor még nem tudtunk megírni egy bizonyos terjedelmű szöveget, de most már igen, és egyre kevesebb benne a hiba”

– tapint rá a pozitív motiváció lényegére a tízesre vizsgázott marosvásárhelyi fiatal.

Mint később megtudtuk, Ujfalvi-Veres Dorothea nemcsak Maros megyében írt tökéletest az idei érettségin, hanem ő az egyetlen romániai magyar diák, aki tízest ért el a román érettségin.

Marosszék