Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:02

Magyar lány a tízes mögött: Ujfalvi-Veres Dorothea, Maros megye egyetlen tízes román érettségizője

20:42

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

20:25

Kollégájuknak adta ki magát, több ezer lejt csalt ki áruházak alkalmazottaitól egy férfi

18:51

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

Egyelőre hetven parajdi vállalkozó igényelte a kormánytámogatást

Magyar lány a tízes mögött: Ujfalvi-Veres Dorothea, Maros megye egyetlen tízes román érettségizője

Ujfalvi-Veres Dorothea idén megmutathatta, mennyire uralja a román nyelvet, milyen kreatívan használja a szókincsét

Fotó: Haáz Vince

Ujfalvi-Veres Dorothea az egyetlen magyar diák Maros megyében, aki idén tízest szerzett a román érettségin. Sikerének titka gyerekkoráig nyúlik vissza: a szülői példa, a nyitottság és a hétköznapi nyelvhasználat szinte pótolhatatlan.

Hajnal Csilla

2025. július 11., 21:022025. július 11., 21:02

Csillogó szemű fiatal lány ült le velem szembe a marosvásárhelyi kávézóban, hogy arra válaszoljon, székelyföldi magyarként hogyan tudta elérni a legnagyobb jegyet a román érettségin. Hamar megtudtuk: Ujfalvi-Veres Dorotheának sosem okozott különösebb gondot a román nyelv elsajátítása, hiszen szülei már kiskora óta elkezdték megismertetni és megszerettetni vele és öccsével az ország hivatalos nyelvét. Nincsenek román nemzetiségű felmenői, a román nyelvet ugyanúgy kezdte el tanulni, mint bármely vele egykorú székelyföldi fiatal.

Maros megye egyetlen magyar diákja, aki idén tízest szerzett a román érettségin

Fotó: Haáz Vince

A mérleg nyelvét talán a szülői minta és a családja hozzáállása billentette el, hiszen látta, hogy a szülők anyanyelvi szinten uralják a nyelvet, mert megköveteli tőlük a munkájuk. Ezért

az is természetes volt számára, hogy néha román nyelvű rajzfilmeket nézett kiskorában,

román gyerekekkel is játszott az utcában, majd a kosárlabda-edzéseken román-magyar vegyes csoportban fejlődhetett tovább a nyelvtudása.

Fotó: Haáz Vince

A differenciált tétel és a kreativitás győzelme

Dorothea nem járt különórákra, nem fizettek neki magántanárt, mégis ő az egyetlen Maros megyei magyar érettségiző, aki tízest kapott a román vizsgán. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja Szaló Anna romántanárral készült az érettségire, néha órák után megbeszélték az adott témát. Az idei új, differenciált tételsor is hozzájárult a sikerhez, hiszen most valóban a nyelvtudást mérték fel, és nem a diák memorizálási készségeit.

Dorothea így megmutathatta, mennyire uralja a nyelvet, milyen kreatívan használja a román szókincsét, anélkül, hogy akár egy sort is magolnia kellett volna.

Sokkal emberközelibb volt így a vizsga”

– szögezi le a fiatal marosvásárhelyi lány, aki most épp Kolozsvárra készül fordító-tolmács szakra, román-angol-német-magyar szakirányra. Tavaly az országos német olimpiászon első helyet nyert, és megvan a felsőfokú angol nyelvvizsgája, a C1-es is, így a kettő együtt tízest ér, ezért nem is izgul az egyetemi bejutás miatt – dől hátra a széken a tehetséges fiatal.

Fotó: Haáz Vince

A nyitottság a kulcs – és a közösségi média

Nagyon kíváncsiak voltunk arra, mit tanácsol annak a székelyföldi fiatalnak, aki eleve „hátránnyal” indul a többség nyelvének elsajátításában, hiszen nem román közösségben nő fel, alig hall román szót maga körül. Dorothea vallja: a hétköznapi, román „konyhanyelvet” könnyen meg lehet tanulni, mert nem okoz akkora nehézséget, mint például a német, de a választékosabb nyelvhasználat már némi erőfeszítést követel.

Szerintem az egésznek a kulcsa a románokkal való beszélgetés, ezért is nehezebb jól elsajátítani e lehetőség nélkül, de talán, ami még ennél is fontosabb, hogy legyünk nyitottak.

Sokan már csak azért sem nyitottak, mert nincsen a környezetükben olyan, aki felé tudnának nyitni, ezért távolságtartóbbak, és nagyon idegennek érzik a román nyelvet. De az is nagyon sokat számít például, ha otthon egy filmet román felirattal nézünk meg, vagy akár román nyelven, csak ehhez kell már egy adott szintű nyitottság, azaz hogyha van lehetőségem magyarul nézni, akkor is románul nézzem” – mutat rá a nyitottság lényegére Dorothea.

Nem csak a román nyelvet uralja magabiztosan, de az országos német tantárgyversenyen is első helyen végzett Dorothea

Fotó: Haáz Vince

A tehetséges marosvásárhelyi lánynak kiskora óta fontos az életében a sport. Kosárlabdázott, hatodik osztályig a sportiskolába járt, ahol szintén vegyes csoportokban zajlottak az edzések. Most

edzőterembe jár, amely már kevésbé közösségorientált, de ezen kívül nagyon szeret időt tölteni a barátaival.

Bár nincsenek olyan román barátai, akikkel gyakran összejárna, hiszen kevés a közös kapcsolódási pont a régi ismerőseivel. A Bolyai líceumban magyar közösségbe kerülve azt tapasztalta, teljesen emberfüggő, hogy ki mennyire nyitott a román nyelv iránt. Úgy véli, egy eleve nyitottabb személyiség nem fog annyira idegenkedni a román nyelvtől sem. A román ismerőseitől sem kapott sosem negatív visszajelzést, amikor megszólalt románul, és ellenséges viszonyulást sem tapasztalt, úgy érzi, mindig nagyon támogatóak és barátságosak voltak vele.

Fotó: Haáz Vince

Generációjának „aduásza” ma a közösségi média, amely kiváló terepet jelenthet a nyelvtanulásra is. „A Tiktok, Instagram tele van román tartalomgyártókkal, román nyelvű videókat is nézek, és van, hogy észre sem veszem, hogy amit amúgy megnéznék magyarul is, azt megnézem románul.

Sokat számít, hogy egy magyar videó után jön egy angol, utána egy román, így nem is érzékeli az agy, hogy most ezt le kell fordítania, automatikusan vált.

De értem azokat, akik nem tudtak megbarátkozni a románnal korábban, mert ha én is csak az iskolából kellett volna megtanuljam, akkor én se szeretném, mert csak az iskolai tanulás nem elég” – véli Dorothea, és rögtön hozzá is teszi: nagyon fontos az, hogy a diákok érezzék az iskolában, hogy fejlődnek.

Fotó: Haáz Vince

Pozitív motivációval a nyelvi gátak ellen

Egyetértünk abban, hogy a székelyföldiek román nyelvtanulásának talán az a legnagyobb gátja, hogy sokszor negatív érzésekhez kötjük a nyelv elsajátítását. „Vannak olyan emberek, akiknek segít a negatív motiváció, ők azzal vannak ösztönözve, ha nem tanulják meg, nem fognak tudni érvényesülni. Szerintem azonban

jobban segít, ha azt érzik, hogy egyre jobban megy nekik, és lehet, hogy tavaly ilyenkor még nem tudtunk megírni egy bizonyos terjedelmű szöveget, de most már igen, és egyre kevesebb benne a hiba”

– tapint rá a pozitív motiváció lényegére a tízesre vizsgázott marosvásárhelyi fiatal.

Marosszék