Hol húzódik a határ szólásszabadság és káros tartalmak között az online médiában?

és kezdeményezik azok eltávolítását.

Borsos Orsolya, a CNA vezetőtanács-tagja szerint az online platformok, valamint a mesterséges intelligenciával (MI) generált tartalmak térnyerése komoly kihívás elé állítja a médiahatóságokat, miközben a szűrési rendszerben továbbra is vannak olyan hézagok, amelyek megnehezítik a hatékony fellépést.

Rámutatott arra is, hogy míg az Európai Unió szabályozással igyekszik megszűrni az online térben féktelenül terjedő, sokszor hamis, veszélyes vagy illegális tartalmakat, addig az Amerikai Egyesült Államokban a szólásszabadság bármilyen intézményes korlátozását cenzúrának tekintik. Felmerül tehát a kérdés: hol húzódik a határ a szólásszabadság és a káros tartalmak között, és egyáltalán szükséges-e ezek szabályozása.

Eltávolítható tartalmak

Míg néhány évvel ezelőtt a CNA elsősorban a hagyományos médiát ellenőrizte, addig mára a munkanapok túlnyomó részét az online tartalmak vizsgálatával töltik. A rádiók esetében ma már alig, televízióknál pedig főként a hírtévék kapcsán érkeznek bejelentések, azok is viszonylag kis számban. A változás a számokban is jól látszik: korábban évente 5–6 ezer feljelentést kellett kivizsgálni, ma már havonta érkezik be ennyi, döntően az online térből.

fotókat és szöveges bejegyzéseket nem vizsgál, Romániában pedig jelenleg nincs olyan intézmény, amelynek ez a feladatkörébe tartozna.

Míg a hagyományos médiaszereplők többsége már tisztában van a jogszabályi keretekkel, az internetes közegben – ahol nem minden fekete-fehér, és ahol gyakorlatilag bárki tartalomgyártóvá válhat – ez kevésbé egyértelmű, ami komoly kihívás elé állítja a médiahatóságokat.

Amennyiben a kihágás súlyos, azaz illegális tartalomról van szó, a CNA utasítást ad ki, amelyben kötelezi az illető platformot, távolítsa el a tartalmat, illetve a rendőrséget is értesíti. Amennyiben ezt a platform nem teljesíti, az ügy átkerül a távközlési hatósághoz, vagyis az ANCOM-hoz. Ha itt sem oldódik meg a probléma, egyenesen az Európai Bizottsághoz irányítják át az esetet.

Fontos, hogy az ANCOM-nak van, de CNA-nak nincs hatásköre arra, hogy a tartalmakat eltávolítsa – ők csak felszólítják az illető platformokat, hogy cselekedjenek. Hogy eleget tesznek a kérésnek vagy sem, arra nincs ráhatásuk. A Tanácsnak viszonylag egyszerű dolga van a televíziók, rádiók esetében, hiszen esetükben egyértelmű, kit kell felelősségre vonni. Az online térben ez nehezebb, hiszen a platformokkal nincs jogi viszonya a médiahatóságnak. Például

Ezekben az esetekben a tartalomgyártóké a felelősség.

Kik számítanak influenszernek?

Influenszernek számít minden olyan személy, aki audiovizuális tartalmakban szerepel – ide tartoznak például a műsorvezetők, sportolók és színészek. Emellett influenszernek tekinthető az a tartalomkészítő is, aki saját csatornáján vagy fiókján keresztül, saját tartalmai révén válik véleményvezérré. Ugyanakkor nem minden ilyen szereplő tartozik a CNA vizsgálati körébe.

de valójában nemcsak a követők számát, hanem az eléréseket is érdemes lenne figyelembe venni – csakhogy ezek hullámzóak. Ezenkívül az is kérdéses, mi az eljárás a romániai magyar tartalomgyártók, vagy azok esetében, akik angolul közölnek tartalmakat.

A felhasználók többsége csak ritkán szembesül nagyon felkavaró tartalmakkal, sőt még a CNA-hoz is csak egy részük jut el, pedig bőven van ilyen az online térben. Gyakoriak a politikai hangvételű, fenyegető, erőszakos tartalmak, és

A Tanácsnak többször kellett fellépnie már a totalitárius, kommunista, nemzetiszocialista rendszereket dicsőítő, és ezek áldozatait gyalázó tartalmak miatt.

Borsos Orsolya felhívta a figyelmet: a nem megfelelő tartalmakat online lehet jelenteni a CNA honlapján található űrlap kitöltésével. A bejelentésnek tartalmaznia kell az összes kötelező információt ahhoz, hogy az elbírálás megtörténjen.