
Az online platformok fejlődése és terjeszkedése komoly kihívás elé állítja a médiahatóságokat
Fotó: Tuchiluș Alex
A közösségi médiában villámgyorsan terjednek a hasznos és szórakoztató, ugyanakkor az ártalmas, sőt illegális tartalmak is. Az online térben alkalmazott szűrés elveiről és gyakorlatáról az Országos Audiovizuális Tanács vezetőtanács-tagja beszélt.
2026. február 08., 20:462026. február 08., 20:46
Létezik olyan munkahely, ahol a TikTok-, Instagram- és Facebook-videók figyelése a napi feladatok közé tartozik. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagjai például ezt teszik, de az átlagos felhasználókkal ellentétben nem szórakozásból használják ezeket a platformokat: azt vizsgálják, hogy az online tartalmak megfelelnek-e az audiovizuális kód előírásainak. Ennek keretében többek között
és kezdeményezik azok eltávolítását.
Borsos Orsolya, a CNA vezetőtanács-tagja szerint az online platformok, valamint a mesterséges intelligenciával (MI) generált tartalmak térnyerése komoly kihívás elé állítja a médiahatóságokat, miközben a szűrési rendszerben továbbra is vannak olyan hézagok, amelyek megnehezítik a hatékony fellépést.
Rámutatott arra is, hogy míg az Európai Unió szabályozással igyekszik megszűrni az online térben féktelenül terjedő, sokszor hamis, veszélyes vagy illegális tartalmakat, addig az Amerikai Egyesült Államokban a szólásszabadság bármilyen intézményes korlátozását cenzúrának tekintik. Felmerül tehát a kérdés: hol húzódik a határ a szólásszabadság és a káros tartalmak között, és egyáltalán szükséges-e ezek szabályozása.
Míg néhány évvel ezelőtt a CNA elsősorban a hagyományos médiát ellenőrizte, addig mára a munkanapok túlnyomó részét az online tartalmak vizsgálatával töltik. A rádiók esetében ma már alig, televízióknál pedig főként a hírtévék kapcsán érkeznek bejelentések, azok is viszonylag kis számban. A változás a számokban is jól látszik: korábban évente 5–6 ezer feljelentést kellett kivizsgálni, ma már havonta érkezik be ennyi, döntően az online térből.
fotókat és szöveges bejegyzéseket nem vizsgál, Romániában pedig jelenleg nincs olyan intézmény, amelynek ez a feladatkörébe tartozna.
Míg a hagyományos médiaszereplők többsége már tisztában van a jogszabályi keretekkel, az internetes közegben – ahol nem minden fekete-fehér, és ahol gyakorlatilag bárki tartalomgyártóvá válhat – ez kevésbé egyértelmű, ami komoly kihívás elé állítja a médiahatóságokat.
Borsos Orsolya a Komitátusz által szervezett előadáson beszélt a médiaszabályozás jogi kereteiről
Fotó: Tuchiluș Alex
Minden tartalomkészítőnek és -fogyasztónak érdemes tudni, hogy melyek számítanak káros, valamint törvénybe ütköző tartalomnak. Károsnak minősül a megfélemlítést, iszonyatot keltő, vagy más, hasonló intenzitású állapotot keltő tartalom, pl. az indokolatlan erőszak, pornográfia.
Ezzel szemben törvénybe ütközőnek minősül, és eljárást von maga után:
a kiskorúakra káros tartalmak, pl. veszélyes kihívások, erőszakot és önkárosítást népszerűsítő videók;
gyűlöletkeltő, erőszakra uszító beszéd;
rejtett, esetleg megtévesztő reklámok;
magánéletet sértő tartalmak, pl. online zaklatás;
dezinformáció és információk manipulálása;
egyéb, törvény által tiltott tartalmak, pl. idegengyűlölő tartalmak, terrorizmus népszerűsítése, gyermekpornográfia.
A CNA-nak joga van a digitális platformokon közzétett illegális tartalmak eltávolítását kérni, legyen szó a TikTokról, X-ről, vagy éppen a videómegosztókról, pl. a YouTube-ról. Ennek a folyamatnak az első lépése a feljelentés a felhasználó részéről. Ezután a Tanács megvizsgálja, hogy az ügy a hatáskörébe tartozik-e, és történt-e törvénysértés.
Ha a kihágás nem túl súlyos, arra kérik a platformokat (ilyen a Meta), hogy saját szabályzataik alapján vizsgálják felül a kifogásolt tartalmat. Ide sorolhatók a mesterséges intelligenciával generált anyagok is, amelyek száma folyamatosan nő: Borsos Orsolya szerint az általuk elemzett
Amennyiben a kihágás súlyos, azaz illegális tartalomról van szó, a CNA utasítást ad ki, amelyben kötelezi az illető platformot, távolítsa el a tartalmat, illetve a rendőrséget is értesíti. Amennyiben ezt a platform nem teljesíti, az ügy átkerül a távközlési hatósághoz, vagyis az ANCOM-hoz. Ha itt sem oldódik meg a probléma, egyenesen az Európai Bizottsághoz irányítják át az esetet.
A DSA (Digital Services Act) az Európai Bizottság azon rendelete, amelyet az online platformok fejlődése és terjeszkedése hívott életre. Azokra az óriásplatformokra is kiterjed a hatálya, amelyek legalább 45 milliós uniós felhasználóval rendelkeznek, mint pl. a TikTok és Facebook. Ezek 2023-tól kötelesek megfelelni az előírásoknak. A DSA előírásainak életbe léptetéséért Romániában a távközlési hatóság, vagyis az ANCOM felel, ugyanis a CNA-val ellentétben hatáskörében áll az internetes tartalmak eltávolítása.
Fontos, hogy az ANCOM-nak van, de CNA-nak nincs hatásköre arra, hogy a tartalmakat eltávolítsa – ők csak felszólítják az illető platformokat, hogy cselekedjenek. Hogy eleget tesznek a kérésnek vagy sem, arra nincs ráhatásuk. A Tanácsnak viszonylag egyszerű dolga van a televíziók, rádiók esetében, hiszen esetükben egyértelmű, kit kell felelősségre vonni. Az online térben ez nehezebb, hiszen a platformokkal nincs jogi viszonya a médiahatóságnak. Például
Ezekben az esetekben a tartalomgyártóké a felelősség.
Influenszernek számít minden olyan személy, aki audiovizuális tartalmakban szerepel – ide tartoznak például a műsorvezetők, sportolók és színészek. Emellett influenszernek tekinthető az a tartalomkészítő is, aki saját csatornáján vagy fiókján keresztül, saját tartalmai révén válik véleményvezérré. Ugyanakkor nem minden ilyen szereplő tartozik a CNA vizsgálati körébe.
A CNA-nak még meg kell vitatnia a tartalomgyártók bejelentési kötelezettségének feltételeit
Fotó: CNA - Consiliul Național al Audiovizualului/Facebook
Fontos kiemelni, hogy a CNA influenszerekre vonatkozó határozatáról szóló közvita már lezárult, de a végső vita a Tanácsban még hátravan, tehát az alábbiakban ismertetett feltételek még változhatnak a jogszabály hatályba lépése előtt.
A tervezet szerint ahhoz, hogy hivatalosan is influenszernek számítson valaki, és a Tanáccsal szemben bejelentési kötelezettsége legyen, együttesen kell teljesítenie az alábbi felvételeket:
anyagi bevétele kell a videóiból, vagyis pénzt, PR-termékeket, szolgáltatásokat kell kapnia a tartalmaiért cserébe;
csatornája tájékoztató, oktató vagy szórakoztató célú kell legyen;
rendszeresen kell posztoljon, vagyis közzétegyen tartalmat;
nagy követőtáborral kell rendelkezzen;
Romániában, román közönségnek, román nyelven kell tartalmat gyártson.
E kritériumok kapcsán egyelőre nincs teljes egyetértés Borsos Orsolya elmondása szerint. Egyrészt relatív, hogy mi számít nagy követőtábornak. A jelenlegi elképzelés szerint
de valójában nemcsak a követők számát, hanem az eléréseket is érdemes lenne figyelembe venni – csakhogy ezek hullámzóak. Ezenkívül az is kérdéses, mi az eljárás a romániai magyar tartalomgyártók, vagy azok esetében, akik angolul közölnek tartalmakat.
A felhasználók többsége csak ritkán szembesül nagyon felkavaró tartalmakkal, sőt még a CNA-hoz is csak egy részük jut el, pedig bőven van ilyen az online térben. Gyakoriak a politikai hangvételű, fenyegető, erőszakos tartalmak, és
A Tanácsnak többször kellett fellépnie már a totalitárius, kommunista, nemzetiszocialista rendszereket dicsőítő, és ezek áldozatait gyalázó tartalmak miatt.
Borsos Orsolya felhívta a figyelmet: a nem megfelelő tartalmakat online lehet jelenteni a CNA honlapján található űrlap kitöltésével. A bejelentésnek tartalmaznia kell az összes kötelező információt ahhoz, hogy az elbírálás megtörténjen.
Könnyed, vicces, kisebb téteket felvonultató westerosi történtet adaptált a képernyőre az HBO George R. R. Martin egyik „mellékregényéből”, a Hét királyság lovagjából. Ajánló.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona december végén 201,6 milliárd lej volt, 34 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Hárman meghaltak és egy személy megsérült vasárnap a 6-os országúton történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Somfa térségében – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Románia meghívást kapott február 19-ére Washingtonba a Béketanács első ülésére, a részvételről azonban csak az amerikai partnerekkel folytatott egyeztetések után dönt a román fél – közölte vasárnap a Facebook-oldalán államfő.
Legyen egy tér, ami biztonságos, szakmailag hiteles, tabuktól mentes, és mindenki előtt nyitva áll – ezzel az elképzeléssel vágott bele a közösségépítésbe öt erdélyi magyar pszichológus. Céljaikról, terveikről kérdeztük a MentaliTea létrehozóit.
A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) ügyészei a rendőrségi nyomozókkal együttműködve január 23. és február 5. között 66 műveletet hajtottak végre – tájékozatott vasárnap az intézmény.
Önszántából távozott szombaton este fehéregyházi otthonából a 12 éves Boldijar Dorina Rozalia, aki azóta sem tért haza – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság, amely a lakók segítségére is számít a keresésben.
Az elmúlt 24 órában szolgálatot teljesítő közel 25 ezer belügyi alkalmazott több mint 2550 alkalommal intézkedtek, és csaknem 1500 mentési, elsősegélynyújtási és tűzoltási feladatot hajtottak végre – közölte vasárnap a belügyminisztérium.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnapi előrejelzése szerint kedd estig havazással, jegesedéssel, a szél élénkülésével és jelentős lehűléssel járó időjárás várható Románia legnagyobb részén.
1 hozzászólás