Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:08

Két autó ütközött, egy utas a roncsok közé szorult

11:52

Hamis jogosítványával bukott le egy sofőr

11:34

Megnevezte alpolgármester-jelöltjét Szakács-Paál István

11:26

Nem drágul a gáz és a villany a télen – ígéri a miniszter

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Folytatódnak a házkutatások Hargita megyében, többen is horogra akadtak

Halottak napjára fordul egyet az időjárás – jövő heti előrejelzés

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon

Kétharmad helyett háromnegyeddel folytatja az RMDSZ Csíkszeredában

41 megye helyett 7-et hagyna az USR közigazgatási reformcsomagja

Folytatódnak a házkutatások Hargita megyében, többen is horogra akadtak

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Kövér László Marosvásárhelyen: Wittner Mária a magyar jellem nagyasszonya volt

Fotó: MTI

Wittner Mária a magyar jellem nagyasszonya volt, aki soha nem első, hanem mindig önmaga akart lenni, soha nem önmagáért, hanem az Istenben és hazában hívő magyar társaiért – hangoztatta Kövér László szombaton Marosvásárhelyen, az '56-os szabadságharcos előtt tisztelgő megemlékezésen.

Székelyhon

2024. október 26., 16:372024. október 26., 16:37

2024. október 26., 16:392024. október 26., 16:39

A házelnök kifejtette, Erdély egykori nagyasszonyai – akik erkölcsi tekintélyükkel és példamutatásukkal vívták ki ezt a címet – többnyire fejedelmek feleségei voltak, a budapesti születésű, árvaházban nevelkedett Wittner Mária azonban

csak nyomort és kiszolgáltatottságot kapott a kommunizmus által rabul ejtett hazájától, mégis, 1956-ban szívét és lelkét adta hazája szabadságáért.

Kövér László kiemelte, az '56-os magyar hősöket a szabadságvágy éltette és késztette kitartásra, akkor is, amikor 1956. november 4-én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra.

„1956-ban a nagyhatalmi keleti politika ledöfte a magyar szabadságot, a nagyhatalmi nyugati politika hagyta elvérezni, a nagyvilág pedig szánakozva és tehetetlenül szemlélte a magyarság haláltusáját.

Az 1956-ban történtek után a világon többé soha senkinek sincs semmiféle joga erkölcsi és politikai leckéket adni Magyarországnak a háborúról és a békéről!”

– idézte a házelnököt az MTI. Kövér László emlékeztetett, a barikádokon harcoló és megsebesülő Wittner Máriát 1958-ban halálra ítélték, kétszáz napon át várta a siralomházban a halált, végül nincstelenként és kitaszítottként, de túlélte a kommunizmust.

Nem született szabadságharcosnak, szabadságharcossá a kommunisták tették. És nem készült politikusnak sem, a rendszerváltoztatás igazságtalanságai tették őt azzá – állapította meg Kövér László.

„A 2006-os parlamenti választások második fordulója előtt a könnyeivel küzdve mondta, hogy ha nem sikerül fordítanunk, a kommunisták fogják ünnepelni a forradalom 50. évfordulóját. Azután, amikor eljött az októberi kerek évforduló, és vágtázó lovasrendőrök rontottak tisztességben megőszült nyugdíjasokra, gumilövedékekkel vadásztak családokra, és vertek meg bestiálisan a megemlékezésen részt sem vevő járókelőket, meg kellett tudnunk, mit is jelent, amikor a kommunisták ünneplik 56-ot” – idézte fel a házelnök.

Beszédében Kövér László az 1956-os magyar szabadságharccal szolidaritást vállaló, szervezkedni próbáló erdélyi mártírokról, meghurcoltakról is megemlékezett, akik szintén áldozatukkal bizonyították, milyen „nagy dolog a szabadság azoknak, akik azt nem örökségként kapták”.

„Ha küzdeni kellett a nemzetért, ha ki kellett állni '56 igazságáért, akkor a törékeny, kedves és halkszavú Mária elsöprő erővel tudott harcolni. Haláláig ott volt mindenhol, ahol tehetett valamit a nemzet összetartozásáért és a kommunizmus hazugsága ellen.

A Gondviselés nagy ajándéka, hogy nemzedékünk találkozhatott vele, együtt dolgozhattunk és tanulhattunk tőle”

– hangsúlyozta a megemlékezésen az Országgyűlés elnöke.

A marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában szombaton megnyitották az '56-os szabadságharcosnak szentelt vándorkiállítást, a szervező Patrióták egyesület pedig bemutatta a Wittner Mária előtt tisztelgő A zászlót vinni kell című, frissen kiadott emlékkötetet. A két éve elhunyt '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője emlékét idéző utazó tárlat október 31-ig tekinthető meg Marosvásárhelyen.

Marosvásárhely Történelem