Koreck: tízen nem tudjuk megváltoztatni Marosvásárhelyt

Peti András szervezeti elnök, marosvásárhelyi alpolgármester, valamint a különböző területekért felelősök azt hangsúlyozták, hogy az elmúlt fél év alatt megpróbálták újjáépíteni a marosvásárhelyi szervezetet nyitottan az egyházak, a civil szervezetek, a tanügyben dolgozók irányába. Peti András sikeresnek minősítette a hat hónap tevékenységet, és úgy értékelte, sikerült sok marosvásárhelyit meghallgatni, bevonni a különböző rendezvényekbe.

Négyszáz RMDSZ-tag

Koreck Mária alelnök arra kérte a marosvásárhelyieket, hogy csatlakozzanak az RMDSZ kezdeményezéseihez, külön felhívta a nők figyelmét, hogy megalakult a női tagszervezet, amely tárt karokkal fogadja őket. „Tíz ember nem tudja megváltoztatni mindazt, ami most Marosvásárhelyen van, szükség van minden marosvásárhelyi magyarra” – hangoztatta.

A városi RMDSZ szervezeti felépítése kapcsán Kovács Róbert alelnöktől megtudtuk, hogy jelenleg tagtoborzás zajlik. „A régi 13 körzet helyett most a város negyedeiben szeretnénk egy-egy bizottságot létrehozni, és ily módon kapcsolatot tartani a tagokkal. Nehézségebe ütközünk, mert a régi körzeti elnököktől nem kaptunk kimutatást sem a tagokról, sem a tagdíjbefizetésekről. Hangsúlyt fektetünk a tagtoborzásra, és a székhelyen is folyamatosan jelentkeznek olyan marosvásárhelyiek, akik fontosnak tartják, hogy az érdekvédelmi szervezethez tartozzanak” – mondta Kovács Róbert, aki újságírói kérdésre elmondta, hogy jelenleg valamivel több, mint négyszáz tagja van a marosvásárhelyi RMDSZ-nek.

Fontos számunkra a tanügy

Több mint kétszáz óvodást és kisiskolást részesített tanszertámogatásban a marosvásárhelyi RMDSZ. Októberben is fogadják az adományokat és folyamatosan kézbesítik azokat a nehéz sorban levő gyerekeknek – számolt be az oktatásért felelős alelnök, Haller Béla, aki elmondta, hogy októberben több olyan megemlékezést, eseményt szerveznek, amelybe szeretnék bevonni a város fiatalságát, főként a középiskolásokat. Az önkormányzati képviselő szóvá tette, hogy sajnálatos módon a polgármesteri hivatal nem készítette el a kétnyelvű táblákat, amelyeket az iskolák homlokzatára és belső terébe kellett volna elhelyezni, holott iskolakezdéskor ezeknek már fogadniuk kellett volna a gyerekeket.

A tanügy kapcsán megkérdeztük Peti András elnök véleményét a Civil Elkötelezettségi Mozgalom közleményéről, amely eredménytelennek minősíti az iskolaszékekbe kinevezett RMDSZ tanácsosok munkáját. Az elnök úgy vélte: az RMDSZ tanácsosok vállaltak el legtöbb iskolaszéki tagságot, van olyan is, aki öt iskolaszékben dolgozott egyszerre. Harcoltak az ösztöndíjak kifizetéséért, a tanulmányi utak megszervezéséért, a Bernády idejében épült 16-os számú óvoda felújításáért és bővítéséért, a Stefánia óvoda beolvasztásának megakadályozásáért, a Művészeti Líceumért, fontos lépéseket tettek a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozása érdekében. A CEMO által mondottakkal ellentétben város szinten hét tanintézetben volt magyar többségű iskolaszék. „Megjegyzem, hogy nem az RMDSZ miatt nincs magyar többség, hanem azért, mert a magyar pedagógusok, szülők nem minden esetben vállalják a konfrontációt, küzdelmet, és a hosszú órákon át tartó gyűléseken való részvételt. Nem mellékesen a CEMO volt az egyetlen olyan civil szervezet, amelynek a képviselője soha nem jött el egyetlen egyeztető, ismerkedő megbeszélésre, találkozóra sem, ettől teljesen elzárkóztak\" – mondta.