Helyben marad az adó egy része

Azért emleget munkát a miniszter, mert a földtulajdonosnak csupán annyi lesz a dolga, hogy a termőfölddel kapcsolatos eladási szándékát bejelentse a községházán, átadja a szükséges iratokat, innen tovább minden ügyintézés a községházi alkalmazottakra hárul. Ha a következő, 30 napos időszak alatt az elővásárlási joggal rendelkezők nem jelentik be vásárlási igényüket, a tulajdonos szabadon rendelkezhet a területével, bárkinek eladhatja azt, aki a megfelelő, vagy legjobb árat ígéri érte – mondta el a miniszter.

Ilyen értelemben a községi polgármesteri hivatalok alkalmazottainak megszaporodik a munkája, ezt a többlet-erőfeszítést valamiképpen kompenzálni kell – vélekedett a tárcavezető. Pontosan ezért tárgyalt a kormányfővel, s megegyeztek abban, hogy a többletmunka kompenzálására a második éve bevezetett, vidékiek által fizetett mezőgazdasági adó egy része ottmarad a polgármesteri hivataloknál.

Arról, hogy ez az adóhányad pontosan mennyi is lesz, egyelőre nem nyilatkozott a tárcavezető.
Traian Băsescu államfő a múlt szerdán írta alá azt az elnöki rendeletet, amely a földeladási törvényt hatályba helyezi, miután a képviselőház tagjai többször is módosítottak az eredeti javaslaton az államfő kérésére. A végleges szavazásra idén februárban került sor többszöri nekifutás után, amikor az alsóház ülésén 256 igen, 51 ellenszavazattal és 20 tartózkodással hosszas huzavona után elfogadták a földeladásra vonatkozó törvényjavaslatot.

A miniszteri bejelentéssel kapcsolatban az egyik érintett, Mezőpanit polgármestere, Bartha Mihály portálunknak elmondta: a kezdeményezés önmagában véve jónak mondható, már ami a többletmunka kompenzálását illeti. „Én csak attól félek, nehogy elkomplikálják a törvény alkalmazását, mint ahogyan nálunk szokás. Mert nézzük csak meg – a 2013. évi 165-ös törvénnyel leállították a földosztó bizottságok munkáját, ami azóta is áll, így nem haladtunk előbbre, hogy végre már mindenki megkaphassa a visszakapott földekre a birtoklevelet. A földeladással kapcsolatban az én véleményem az, hogy a helyi közösségeknek fel kell ismerniük, hogy a földek mozgatása, adásvétele a helyi közösségen belül kell hogy történjen, mert abból semmi jó nem származik, ha külföldiek, vagy idegenek tesznek kezet a mi földjeinkre. Ha falustársak, vagy egy községen belüli tulajdonosok adnak-vesznek földeket, előbbre halad a tagosítás, és az ősi juss is háborítatlan marad” – fejtette ki. A polgármester még megjegyezte: ha a többletmunkáért pénz marad a helyi önkormányzatnál, az mindenképpen jó, csak épp tudni kellene, mekkora összeg, és mi is az a többletmunka. „Na persze így is, úgy is a mi nyakunkba varrják a munkát, de ha pénzt is hagynak a községházaknak az adóból, annak mindenképpen örülni kell, akármennyi is.” – tette hozzá félig viccesen, félig komolyan.