Demokrácia- és kisebbségellenes javaslatok az alkotmánymódosításhoz

Az európai szemléletéről ismert Cristian Pîrvulescu, a Pro Democraţia Egyesület elnöke főszervezőként ugyan hasznosnak és termékenynek nevezte a Marosvásárhelyen szervezett alkotmányozó fórumon elhangzottakat, azonban ő sem gondolhatta komolyan, hogy a Petru Maior Egyetem képviselőinek javaslatai maradéktalanul bekerülhetnek egy 21. századi európai állam alaptörvényébe. A felsőfokú intézet tanárai és jogi hallgatói a román nyelvtudás kötelezővé tételétől a kettős állampolgárok választhatósági jogának megvonásáig számos olyan tételt fogalmaztak meg, amelyet viszont szeretnének látni a készülő alkotmányban.

Államalkotó csak az „ősnemzet” lehet

Ioan Sabău-Pop ügyvéd, az egyetem tanára, aki a ’90-es évek elején a Vatra Românească alapító tagjaként szerzett magának hírnevet, kijelentette: Románia nem Dél-Tirol és nem is Katalónia, az országban nem szabad semmiféle régiósítási tervet véghez vinni, hisz az az általa szomorú emlékűnek nevezett Magyar Autónom Tartományra vagy éppenséggel a Szovjetunióra emlékeztetne. Sabău-Pop megítélése szerint ugyanakkor csak azok lehetnek államalkotók, akik mindig is itt éltek, ez pedig csakis a román nemzet. „Hogy legyenek az új alkotmány szerint államalkotó közösség az, amely tagadja Trianont és nem ismeri el a gyulafehérvári egyesülést?” – tette fel a költői kérdést az egyetemi tanár, mintegy zárójelben említve meg, hogy 1920-ban Magyarország mintegy 200 ezer, az ország területén élő románt nemzettelenített. Ciprian Dobre megyei tanácselnök, a konferencia házigazdája sűrű bólogatásai közepette, a szélsőséges nézeteiről elhíresült jogász-pedagógus ugyanakkor kijelentette, hogy az alkotmány szerint csakis az a személy legyen választható, aki egyetlen állampolgársággal rendelkezik.

Börtön az 1. cikkely vitatóinak

Sabău-Pop javaslatait a felszólaló diákok közül jó párnak sikerült fölülmúlnia. Egy másodéves hallgató azt javasolta a konzultatív jelleggel létrehozott testületnek, hogy a hivatalos államnyelv mellé foglaltassa az alkotmányba, hogy a román nyelvtudás minden egyes állampolgár számára kötelező. „Természetesen a nemzeti kisebbségek is használhatnák a saját anyanyelvüket, de csak magánbeszélgetések alkalmával” – kerekítette ki saját ötletét a lány. Egy fiatalember pedig köntörfalazás nélkül kijelentette: Romániában senki ne találjon ki regionális nyelveket, mert azok nem léteznek. Ugyanaz a felszólaló börtönbüntetést szorgalmazott mindazon személyek számára, akik „egyáltalán szóba hozzák az alkotmány 1. cikkelyét”. „Nem érthetünk egyet azzal, hogy egy öt százalék alatti kisebbség diktáljon az országban és keltse a feszültséget!” – érvelt a hozzászóló. Az egyetemisták közül volt olyan is, aki a kisebbségi jogok korlátozása helyett inkább az eutanázia bevezetését, a NATO-tagság eltörlését, a monarchia visszaállítását tartja fontosnak. Évfolyamvezetőjük, Lucian Chireac ügyvéd az alkotmánybíróság felszámolását javasolta.

152. cikkely: bezárt doboz lenyelt kulccsal

A rendezvényről az utolsó pillanatban és teljesen véletlenül értesülő Smaranda Enache emberjogi harcos volt az egyetlen, aki kiállt a regionális nyelvek, illetve a történelmi kisebbségek államalkotói státuszának elismerése mellett. Szokoly Elek, a Provincia Csoport tagja, aki szintén kerülő úton szerzett tudomást a fórumról, az alkotmány 1-es cikkelyének sérthetetlenségét leszögező paragrafusának az eltörlése mellett emelt szót. „Túlhaladott és kellemetlen ez a bizonyos 152. cikkely. Olyan, mint amikor valaki egy dobozba szeretne zárni valamit és lenyeli a kulcsot” – utalt az alaptörvény első bekezdésére Szokoly.

A szervezési gondokat okozó kommunikációs hibák miatt restelkedő Cristian Pîrvulescu – aki minden egyes észrevételt szorgalmasan jegyzetelt, majd írásban is kikérte a jelenlévők véleményét – azt üzente mindazoknak, akik nem szereztek tudomást az eseményről, de javaslataikkal hozzá szeretnének járulni az új alkotmány megszövegezéséhez, hogy megszerkesztett kezdeményezéseiket elküldhetik a Pro Democraţia címére. „Az már a politikai osztály vizsgája lesz, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a civil társadalom javaslatait” – fogalmazta meg fenntartásszerű álláspontját Koreck Mária, a Divers Egyesület képviselője.