Fotó: Fotó: Szucher Ervin
Demokrácia- és kisebbségellenesre sikeredett az az alkotmányozó fórum, amelyet szerdán a fővárosi Pro Democraţia Egyesület (APD) a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tűkörtermében szervezett. Míg a szervezők teljesen megfeledkeztek a civil társadalom magyar képviselőit meghívni a nyilvános vitára, a nacionalista hangnemről a helyi Petru Maior Egyetem mintegy húsz tanára és diákja gondoskodott.
2013. április 24., 16:232013. április 24., 16:23
2013. április 24., 18:202013. április 24., 18:20
Az európai szemléletéről ismert Cristian Pîrvulescu, a Pro Democraţia Egyesület elnöke főszervezőként ugyan hasznosnak és termékenynek nevezte a Marosvásárhelyen szervezett alkotmányozó fórumon elhangzottakat, azonban ő sem gondolhatta komolyan, hogy a Petru Maior Egyetem képviselőinek javaslatai maradéktalanul bekerülhetnek egy 21. századi európai állam alaptörvényébe. A felsőfokú intézet tanárai és jogi hallgatói a román nyelvtudás kötelezővé tételétől a kettős állampolgárok választhatósági jogának megvonásáig számos olyan tételt fogalmaztak meg, amelyet viszont szeretnének látni a készülő alkotmányban.
Államalkotó csak az „ősnemzet” lehet
Ioan Sabău-Pop ügyvéd, az egyetem tanára, aki a ’90-es évek elején a Vatra Românească alapító tagjaként szerzett magának hírnevet, kijelentette: Románia nem Dél-Tirol és nem is Katalónia, az országban nem szabad semmiféle régiósítási tervet véghez vinni, hisz az az általa szomorú emlékűnek nevezett Magyar Autónom Tartományra vagy éppenséggel a Szovjetunióra emlékeztetne. Sabău-Pop megítélése szerint ugyanakkor csak azok lehetnek államalkotók, akik mindig is itt éltek, ez pedig csakis a román nemzet. „Hogy legyenek az új alkotmány szerint államalkotó közösség az, amely tagadja Trianont és nem ismeri el a gyulafehérvári egyesülést?” – tette fel a költői kérdést az egyetemi tanár, mintegy zárójelben említve meg, hogy 1920-ban Magyarország mintegy 200 ezer, az ország területén élő románt nemzettelenített. Ciprian Dobre megyei tanácselnök, a konferencia házigazdája sűrű bólogatásai közepette, a szélsőséges nézeteiről elhíresült jogász-pedagógus ugyanakkor kijelentette, hogy az alkotmány szerint csakis az a személy legyen választható, aki egyetlen állampolgársággal rendelkezik.
Börtön az 1. cikkely vitatóinak
Sabău-Pop javaslatait a felszólaló diákok közül jó párnak sikerült fölülmúlnia. Egy másodéves hallgató azt javasolta a konzultatív jelleggel létrehozott testületnek, hogy a hivatalos államnyelv mellé foglaltassa az alkotmányba, hogy a román nyelvtudás minden egyes állampolgár számára kötelező. „Természetesen a nemzeti kisebbségek is használhatnák a saját anyanyelvüket, de csak magánbeszélgetések alkalmával” – kerekítette ki saját ötletét a lány. Egy fiatalember pedig köntörfalazás nélkül kijelentette: Romániában senki ne találjon ki regionális nyelveket, mert azok nem léteznek. Ugyanaz a felszólaló börtönbüntetést szorgalmazott mindazon személyek számára, akik „egyáltalán szóba hozzák az alkotmány 1. cikkelyét”. „Nem érthetünk egyet azzal, hogy egy öt százalék alatti kisebbség diktáljon az országban és keltse a feszültséget!” – érvelt a hozzászóló. Az egyetemisták közül volt olyan is, aki a kisebbségi jogok korlátozása helyett inkább az eutanázia bevezetését, a NATO-tagság eltörlését, a monarchia visszaállítását tartja fontosnak. Évfolyamvezetőjük, Lucian Chireac ügyvéd az alkotmánybíróság felszámolását javasolta.
152. cikkely: bezárt doboz lenyelt kulccsal
A rendezvényről az utolsó pillanatban és teljesen véletlenül értesülő Smaranda Enache emberjogi harcos volt az egyetlen, aki kiállt a regionális nyelvek, illetve a történelmi kisebbségek államalkotói státuszának elismerése mellett. Szokoly Elek, a Provincia Csoport tagja, aki szintén kerülő úton szerzett tudomást a fórumról, az alkotmány 1-es cikkelyének sérthetetlenségét leszögező paragrafusának az eltörlése mellett emelt szót. „Túlhaladott és kellemetlen ez a bizonyos 152. cikkely. Olyan, mint amikor valaki egy dobozba szeretne zárni valamit és lenyeli a kulcsot” – utalt az alaptörvény első bekezdésére Szokoly.
A szervezési gondokat okozó kommunikációs hibák miatt restelkedő Cristian Pîrvulescu – aki minden egyes észrevételt szorgalmasan jegyzetelt, majd írásban is kikérte a jelenlévők véleményét – azt üzente mindazoknak, akik nem szereztek tudomást az eseményről, de javaslataikkal hozzá szeretnének járulni az új alkotmány megszövegezéséhez, hogy megszerkesztett kezdeményezéseiket elküldhetik a Pro Democraţia címére. „Az már a politikai osztály vizsgája lesz, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a civil társadalom javaslatait” – fogalmazta meg fenntartásszerű álláspontját Koreck Mária, a Divers Egyesület képviselője.
Egy anyamedve és két bocs sétált péntek reggel Nyárádtő utcáin, mielőtt a gyerekek iskolába indultak volna. A lakosságot Ro-Alert üzenetben riasztották az esetről.
Gyorsabb ügyintézést, az uniós pénzalapok jobb felhasználását reméli Cseke Attila fejlesztési miniszter az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó új jogszabálytól.
Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.
Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Hivatalosan átadták, nyáron már filmvetítés is lesz a szászrégeni Patria moziban, ahol a kétezres évek elején a Titanicot vetítették az utolsók között. Az átadón jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter is.
Országszerte egyedinek számít a marosvásárhelyi Múzeumok éjszakája, hiszen a városban működő minden kulturális intézmény bekapcsolódik a rendezvénybe május 17-én. Idén is izgalmas programokkal várják a látogatókat délelőtt 11 órától éjjel kettőig.
Háromszáz munkással dolgozik a kiválasztott török cég a Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti autópálya-szakasz megépítésén – tudta meg a Moldva autópályát akar elnevezésű civil szervezet, amelynek önkéntesei a terepen tájékozódtak a munkálatokról.
A felelősségteljes motorozás népszerűsítése mellett a közlekedésbiztonság erősítése és a motoros közösség összekovácsolása – ezeket a célokat tűzte ki a hétvégi marosszéki Think and Ride, Stay Alive! nevű esemény.
szóljon hozzá!